banner_mHDmzQnh_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_wHx3GucY_webbanner_300x250.gif

Nyáry Krisztián: misszióm a skanzenszerű Erdély-kép árnyalása

Kalandos utazásra hívta Nyáry Krisztiánt és lányát, Lucát a magyarországi Spektrum csatorna: 30 forgatási napot töltöttek Erdélyben, hogy egy dokumentumfilm-sorozatban sztereotípiamentesen mutassák be a régiót. Medvék és fenyvessusogásban szalonnázó székely bácsi helyett kevésbé ismert kultúrtörténeti kuriózumokat, sikeres kisvállalkozókat, minőségi vendéglátást találtak.

Az AMC portfóliójához tartozó magyarországi Spektrum csatorna és a Paprika Studios közreműködésében, Radnai Péter és Benyovszky Réka producerek vezetésével készült az Erdély – a székelykapun túl című hat részes sorozat, amelyet október 31-étől sugároznak Magyarországon. A nyugat-európai televíziókban is használt formátum szerint apa és lánya, Nyáry Krisztián író, kommunikációs szakértő és Nyáry Luca slammer, író Erdélyben utazgatnak, filmre vett tapasztalataik, találkozásaik pedig road movie-vá állnak össze.Fotó: Horpáczi Dávid

„Nagyon örültem a felkérésnek, mert nekem amúgy is misszióm, hogy a Budapestről vagy Magyarországról ápolt, nagyon sematikus Erdély-kép kinyíljon kicsit. Az átlagos, Erdélybe nem járó magyarországiak fejében az a skanzenszerű kép van, hogy a székely bácsi medvéből szalonnázik a borvizű patak mellett, és közben a fenyvesek susognak. Ennél sokkal összetettebb, izgalmasabb Erdély, van egy modern arca is, illetve a tradicionális arca is sokkal színesebb, mint ez a sematikus kép, és én a magam módszereivel próbálok tenni azért, hogy látsszon, hogy ez ennél sokkal érdekesebb. Ezért aztán nem is nagyon gondolkodtam. Nagyon jól esett, hogy a lányom se, aki viszont egyáltalán nem volt még Erdélyben” – mesélte Nyáry Krisztián. Mint megjegyezte, a felkérés elfogadásában motiválta az is, hogy nem valószínű, hogy a most 20 éves lányával kettesben egy hónapot utazgathatna a jövőben.

Az Így szerettek ők 1-2. vagy a Festői szerelmek szerzője rendszeresen jár Erdélybe, mint mondta, „nagyon jó olvasói” vannak itt, és Budapest után rendszerint erdélyi helyszínen mutatja be a könyveit. Előzetes ismeretei alapján ő maga javasolta a helyszínek és témák egy részét a gyártó-szerkesztő csapatnak, fontos szempont volt ugyanakkor az is, hogy mindkét generáció, apa és lánya érdeklődése tükröződjön az útvonalban.  

A két hónap alatt, megszakításokkal zajló forgatás során természeti, turisztikai, kulturális látnivalókat, vállalkozásokat kerestek fel, ettek fine dining étteremben és kamionos parkolóban, találkoztak visszavadított kárpáti bölénnyel az erdőben, és több mindent kipróbáltak a paplanernyőzéstől a hőlégballonig. Személyes érdeklődése miatt Nyáry Krisztián számára az irodalmi-kulturális vonatkozások is fontosak voltak, így bekerült a sorozatba a Kolozsvári Ünnepi Könyvvásár vagy Részegh Botond csíkszeredai képzőművész műterme is. Az út spontán eseményeket is tartogatott, Nyáry Luca például kolozsvári középiskolásokkal beszélgetett Vigyázat, törékeny! című regényéről előre nem tervezett módon.

„Sokkal többet lehetett volna mutatni, ráadásul ez egy nyári forgatás volt, tehát a téli Erdélyt, ami az idegenforgalom szempontjából nagyon érdekes, természetesen nem tudtuk megmutatni, de azért sokkal színesebb kaleidoszkóp lesz ez így, mint ami általában szokott lenni” – jegyezte meg Nyáry Krisztián. „Ez egy road movie is, még azt is bennehagytuk, amikor véletlenül defektünk lett a Gyilkos-tónál, mert ez is hozzátartozik, hogy hogyan sikerült kicserélni az autónk kerekét” – tette hozzá.

Barabási Albert László megmutatta egykori balánbányai iskoláját

Nyáry Krisztián javaslatára Barabási Albert László fizikussal, hálózatkutatóval látogattak el gyerekkorának helyszínére, Balánbányára. „Bemásztunk abba a lezárt iskolába, ahová ő járt. Egész Balánbánya olyan, mintha ott megállt volna az idő, de az iskolaépület, ahol még a szocialista címer ott lógott a falon, különösen. Állítólag fel fogják újítani, kidobálnak onnan mindent, tehát az utolsó pillanatban voltunk ott. Találkoztunk olyan helybélivel, aki egy iskolába járt Lacival, és nagyon megható pillanatok voltak, amikor a spontán egymásra találás megtörtént” – mesélte az író.

A román Erdélyre is kíváncsiak voltak

„Én íróként vagy a barátaimat látogatni megyek elsősorban Erdélybe, ezért a magyar Erdélyt ismerem, de most voltunk teljesen román helyszíneken is, például Almásszelistyén néztünk meg egy olyan templomot, ahol van egy freskó, ami erotikus képeket tartalmaz” – hívta fel a figyelmet Nyáry Krisztián. A Hunyad megyei település ortodox fatemplomában találtak rá a valószínűleg erdélyiek által is kevésbé ismert kuriózumra. „A falfestmény le van függönyözve, hogy a gyerekek ne lássák. A festő fel akarta tüntetni a bűnöket, amiért pokolra lehet jutni, és úgy látszik, hogy jobban izgatták az ilyen típusú bűnök, mert ezt elég bőségesen mutatta be. Amikor megfelelően nagyok a gyerekek, csak akkor mutatják meg nekik” – részletezte.Almásszelistyén | Fotó: Horpáczi Dávid

Az író kiemelte a látványosságok közül a tordai sóbányát is, ami a helyiek körében népszerű ugyan, Magyarországon viszont kevesen ismerik. „Ha ez mondjuk Amerikában lenne, akkor a világ egyik szenzációjának számítana, már maga az ötlet, hogy tegyünk be egy óriáskereket a hegy gyomrába… nem tudom mit fogyasztottak előtte, mikor ezt kitalálták, mert ez józanul biztos nem jut az ember eszébe… de elképesztően jó ötlet, és csodálatos dolog, amit ott létrehoztak” – állapította meg.

Székelyföldön nem csak medve van, hanem sikeres startupok is

Amit a sorozat nélkül biztosan nem ismert volna meg, azok a helyi kisvállalkozások, mesélte Nyáry Krisztián. „Nagyon jó volt látni, hogy micsoda küzdelmeken keresztül milyen sikereket tudnak elérni. Csíkban van egy mozgóházas vállalkozás, ami egy véletlennek köszönhetően jött létre: egy fiatal pár vett egy telket, és kiderült, hogy átverték őket, mégsem lehet ott építkezni, így aztán építettek egy mozgó házat. Ma már gyáruk van. Először azt gondoltam, hogy hát jó, láttam már lakókocsit, na de ez nagyon nem az, tényleg csodálatos dolgot csinálnak” – mesélt az egyik látogatásról az író.

Pozitív élményként maradt meg benne az is, hogy az utóbbi időben mennyit fejlődött, árnyalódott az erdélyi gasztronómia és vendéglátás. „A lányom vegetáriánus. Én nagyon nagy híve vagyok az erdélyi konyhának, a magyarnak, románnak egyaránt, de azért ez egy elég húsos konyha, ami nekem nagyon jó, neki kevésbé. Arra készült, hogy nem fog tudni enni Erdélyben, legfeljebb rántott sajtot, mert több barátunk erre figyelmeztetett. De ez sem így van, ebben például nagyon sokat fejlődött Erdély. Azt nem mondom, hogy a legkisebb székely városban is lehet vegetáriánus ételeket találni, de nagyobb településeken kifejezetten igen. Kolozsváron annyi vegetáriánus étterem van, kifejezetten jó minőségű, amennyi szerintem egy magyarországi vidéki városban nincs” – állapította meg.

A magyarországi és a helyi média is torzítja az Erdély-imidzst

A sorozat műsorvezető-párosa népszerű, de kevésbé ismert és egyértelmű célpontokat is végigjárt tehát Erdélyben, azonban ahogy Nyáry Krisztián hangsúlyozta, egyik sem olyan exkluzív, hogy ne látogathatná meg bárki. „Az lenne jó, ha nagyon sokan mennének Erdélybe, és nyitottabban. Azt látom, hogy Magyarországról lényegében csak Székelyföld látszik, és az is elég sematikusan, miközben bőven lenne máshol is mit látni, és azt is tudom, hogy ha valaki simán, mint egy turista elmegy valahova, akkor az már pénzt, figyelmet jelent ott, úgyhogy jó lenne, ha egy kicsit összetettebb lenne a kép” – fogalmazott.

Felvetésünkre, hogy félreesőbb erdélyi látványosságok esetében ma is gyakori, hogy házról házra járva kell kinyomozni, hogy ki őrzi a kulcsot, és ez némi elszántságot követel a turistáktól, Nyáry Krisztián elmondta, szerinte a turisták érdeklődésének alakításában inkább a magyarországi és a helyi médiának van fontos szerepe. „Az idei évben például eléggé intenzív volt a medvekérdés. Azt láttam Erdélyben, hogy a magyarországi sajtó ír valami szenzációhajhász dolgot, tegyük fel azt, hogy már Kolozsvár főterén van a medve, és az visszamegy Erdélybe, és ott még jobban fokozza az indulatokat, torzítja a képet. El tudom képzelni, hogy valaki, aki csak felületesen tájékozódik, úgy képzeli, hogy nem szabad bemenni egy hargitai faluba, mert a medve biztos bekopog az autónkba, pedig azért ez nem így van, ez egy sokkal összetettebb probléma” – magyarázta.

Az Erdély – a székelykapun túl című sorozatot Erdélyben egyelőre nem sugározzák, de a Spektrum közölte, hogy „nem tartja elképzelhetetlennek, hogy ez idővel változni fog”.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_2OFm8Z0e_webbanner_3_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?