Erdély legjei – Mátyás király kolozsvári szülőháza
Kolozsváron Hunyadi Mátyás szülőháza a város egyik legfontosabb kőépületének számított már hajdanán is. A jó állapotban megmaradt 15. századi épület ad ma otthont a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemnek, ám a turisták számára is nyitva áll a földszinti része. Lupescu Radu történésszel jártuk körbe Mátyás király szülőházát, hogy olvasóinknak is megmutathassuk, hol is született Mátyás, az igazságos.
A ház tulajdonosa Méhfi Jakab volt, Hunyadi János tőle bérelte az épületet. „A családnak egy része itt lakott, Szilágyi Erzsébet a két gyerekkel mindenképpen, hiszen Mátyás itt cseperedett fel, és a legkorábbi adatok az életére vonatkozóan Kolozsvárhoz kötődnek. Először is itt keresztelték meg, a Szent Mihály-templomban, és állítólag itt tanult meg írni és olvasni, úgyhogy az első 5-6 évét Mátyás király valószínűleg itt töltötte” – magyarázta a történész. Hozzátette: nem egy véletlenszerű helyzet volt, hogy Mátyás itt született, ahogy Heltai Gáspár elmeséli, hanem ez egy jól átgondolt döntés volt.
Gyalus László, majd Kós Károly restaurálta a megrongálódott épületet
Lupescu Radu felidézte, a 19. század végére, mivel katonai kórház működött a házban, így az nagyon rossz állapotba került, és amikor Ferenc József meglátogatta Kolozsvárt 1887-ben, rosszallóan állapította meg, hogy a híres királynak milyen rossz állapotban van a szülőháza, így pénzadományt is tett, hogy legalább egy emléktáblával jelöljék meg az épületet. Így került sor a következő évben, 1888-ban a tábla elkészítésére, az avatóóra pedig egy évvel később, 1889-ben, amikor látványos ünnepséget rendeztek Kolozsváron.
Az épületet végül a század legvégén, 1899-ben restaurálták egy budapesti építész, Gyalus László vezetésével, és ekkor egy modern, polgári jellegű külsőt kölcsönözött a háznak zsolnai tetőcserepekkel. Ez így maradt egészen az 1940-es évekig, amikor Kós Károly 1942–43-ban ismét restaurálta a házat, lebontva a Gyalus László féle homlokzatot és egy sokkal puritánabb, középkoriasabb, visszafogottabb külsőt kölcsönzött az épületnek, ami a mai napig így néz ki.
Jelenleg a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem működik az épületben. Ez arra vezethető vissza, hogy a második világháborút követően nem alakították ki a korábban tervezett Hunyadi családra vonatkozó múzeumot, úgyhogy üresen állt az épület, és átmenetileg a háború után a Móricz Zsigmond Kollégiumot helyezték ott el néhány évig, diákok laktak az épületben. Utána pedig a Képzőművészeti Egyetem költözött az épületbe, és mai napig ott tartanak bizonyos képzéseket.
Melyik szobában születhetett Mátyás király?
Lupescu Radu kifejtette, a korábbi elméletek is arról szóltak, hogy Mátyás valamelyik földszinti teremben születhetett meg, és általában azt a termet szokták mondani, amely a kapun belépve rögtön balra található, az „egy szép boltozott tér”.
„Kós Károly például azt feltételezte, hogy egy hátsó szobában születhetett, szintén a földszinten, de arról utólag kiderült, hogy egy barokk korszakban épült szárny, úgyhogy ott nem születhetett Mátyás király. A 19. századi leírások szerint állítólag az emeleten még volt egy kőből kifaragott bölcső is, amely utalhatott Mátyás király születésére, de ezt senki nem látta, csak leírásunk van róla, úgyhogy nem tudjuk, mennyire megbízható az információ” – magyarázta. A történész szerint azonban ettől függetlenül az tény, hogy amikor a házba beköltözött a Hunyadi család, elsődlegesen a lakosztályokban laktak, amelyek mindig az emeleten voltak, és amelyek a legmelegebb és kényelmesebb terek voltak. Emiatt szerinte valahol az emeleten kell keresni Mátyás királynak a szülőszobáját.
A történész közölte, hogy az utóbbi években visszafogottan ugyan, de az egyetem lehetővé teszi a ház látogatását, elsődlegesen a földszintet. Emlékeztetett, korábban már elkezdődtek tárgyalások arrról, hogy egy múzeumot, vagy legalább egy emlékszobát alkaítsanak ki Mátyás királynak az épületben, hiszen rendkívüli helyzet, hogy Európa egyik legnagyobb uralkodójának szülőháza megmaradt és nem rendelkezik még egy emlékteremmel sem.
„Ez régi téma, hogy múzeumot kellene itt létrehozni, már a negyvenes években felmerült, a kilencvenes évek végétől úgyszintén, de sajnos mind a mai napig nem valósult meg. Egyelőre semmilyen előrelépés nem történt, de Mátyás király mindenképpen megérdemelné azt, hogy legalább egy kisebb térben egy emlékszobával rendelkezzen” – vallja Lupescu Radu.
CSAK SAJÁT