A Székelyföld Napok eseménysorozatának keretében mutatták be Csíkszeredában Ft. György Imre Kászonújfalu története című, kétkötetes monográfiáját. A szerző, aki a település szülötte, tíz éven át kutatta a település történetét levéltárakban, sajtóforrásokban és személyes interjúk készítése során.

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme adott otthont Ft. György Imre uzoni plébános, Kászonújfalu történelmét bemutató kétkötetes könyve bemutatójának. A szerzővel a szintén Kászonújfaluból származó Czekes-Posztuly Tünde magyartanár, néprajzkutató beszélgetett.

Mint elhangzott, György Imre teológiai tanulmányai idején, 2013-ban kezdte el kutatói munkáját mesteri dolgozatára készülve. Kezdetben a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség levéltárában fellelhető gazdag forrást dolgozta fel, majd másfél évnyi kutatást követően, immár segédlelkészként Csíkszeredában folytatta a feltáró munkáját. A megyei könyvtár és a Mikó-várban fellelhető források mellett a Hargita megyei levéltárban is megkereste a Kászonújfalura vonatkozó adatokat, valamint a sajtóban megjelent cikkeket is összegyűjtötte.

Mint a szerző elmondta, mindezt a helyszínen végzett kutatásokkal, interjúk készítésével is kiegészítette, valamint számos, a településről elszármazott személlyel felvette a kapcsolatot. Mindez kiegészült egy átfogó fotóanyag-gyűjtéssel is. A kötetben helyet kaptak történetek, népszokások, valamint a helyi anyakönyvek feldolgozott adatsorai is. Érdekességként elhangzott, hogy a két kötetből először a második készült el, amely Kászonújfalut a vallási, lelki élet felől közelíti meg, míg a világi történeti rész olvasószerkesztői biztatásra készült el.

György Imre megosztotta, az interjúk készítése során nagyon nyitott volt a falu lakossága. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy a „24. óra utolsó felét” kapta el, és azok például, akik megélték a második világháború eseményeit, már nem állhattak mikrofonja elé. A szerző beszámolt ugyanakkor, hogy a vatikáni forrásokig terjedő kutatómunkája során számos új információ birtokába jutott. Példaként említette, hogy a korábban ismertnél korábbi említésekre bukkant Kászonújfaluval kapcsolatban, például biztos abban, hogy az 1600-as évek kezdetén már lakott plébános a településen, holott önálló plébániaként korábban mintegy száz évvel később említették csupán. Szintén említést érdemelnek az egykori örmény lakosságra vonatkozó adatok is.

A kötetben helyet kaptak Kászonújfaluban született kivételes személyiségek, mint Újfalusi Jenő, aki 1902-től 17 éven át irányította polgármesterként Csíkszeredát és sokak szerint egyértelműen ő indította el a későbbi megyeszékhelyt a modern várossá fejlődés útján.