banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_nwQSwVIi_GOOGLE_728x90.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Trianoni hófogságban – Cseke Péter eszmetörténeti kötetét mutatták be Csíkszeredában

Kettős könyvbemutatót tartottak Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán csütörtökön. Cseke Péter Trianoni hófogságban című eszmetörténeti tanulmányokat tartalmazó kötete mellett a Székelyföld a 21. században címet viselő kiadványt ismertették. Mindkettő a Nap Kiadó gondozásában látott napvilágot.

Az elmúlt évben ünnepelte 75. születésnapját Cseke Péter irodalomtörténész, eszmetörténész, sajtótörténész, nyugalmazott egyetemi tanár. Ebből az alkalomból jelent meg a budapesti Nap Kiadó gondozásábanTrianoni hófogságban című kötete, amelyet csütörtökön Csíkszeredában mutattak be.

A bemutatón Sebestyén Ilona, a Nap Kiadó vezetője és Tóth László főkonzul köszöntötte a megjelenteket. Gróh Gáspár irodalomtörténész Cseke Péter könyvéről elmondta: a Trianoni hófogságban „értékmentő vállalkozás. Gazdag tematikájú, terjedelmesnek mondható kötet”, vezérgondolata az erdélyiség. A könyv főképp a két világháború közötti időszakról szóló eszmetörténeti írásokat tartalmaz, olvashatunk benne Balogh Edgár vagy Budai György munkásságáról, de József Attila erdélyi kapcsolatairól és Dsida Jenő erdélyi fiatal mozgalmakhoz való kötődéseiről is.

A szerző a kötettel kapcsolatosan úgy fogalmazott: a legfontosabb kérdés a „hogyan tovább?” volt számára munkássága során. „Az dolgozott bennem, hogy előbb-utóbb vége lesz a Ceaușescu-rendszernek, de mi lesz azután? Akkoriban csak metaforikus formában lehetett arról beszélni, például versek által, hogy változás lesz” – mondta. Mint Cseke Péter fogalmazott: a Trianoni hófogságban és a másik bemutatott kötet, a Székelyföld a 21. században a két világháború közötti időszakot köti össze a mai helyzettel.

A Székelyföld a 21. században című kötetről Pusztay János szombathelyi nyelvész-professzor tartott színes ismertetőt. Mint elmondta: a kötetet a Magyar szemhatár sorozat részeként adták ki. A sorozat alapkoncepciója, hogy bemutassa a Magyarország határain kívül élő magyarság mai helyzetét az ott élők szemével. A Székelyföldről szóló kiadvány a harmadik a sorban, ezt megelőzően a kárpátaljai és a felvidéki kötet jelent meg.

Pusztay szerint az első két kötet negatív hangnemét és borúlátását kívánták ellensúlyozni azzal, hogy az életerős, egységes székelyföldi közösségről készült írásokat adták közre harmadikként. A kötetek készítésekor fontos szempont volt, hogy helyi szerzők írják és szintén helyben élő szerkesztő állítsa össze az anyagokat. Ez esetben Cseke Péter végezte el a szerkesztést. Mint a professzor fogalmazott: a sorozat célja az is, hogy informálja a magyarországi olvasóközönséget és politikumot a külhoni magyarság helyzetéről. A Magyar szemhatár sorozatban elkészültek már a horvátországi kötet kéziratai, és előkészítés alatt van a skandináv országokban élő magyarokról szóló anyag is.

Cseke Péter a szerkesztői munka kapcsán elmondta: voltak, akik egyszerűen visszautasították a szereplést, de az is megnehezítette a munkát, hogy a vírushelyzet miatt újra kellett tervezni a kötet munkálatait. Tartalmával kapcsolatban a szerkesztő úgy fogalmazott: az is benne van, hogy milyen „vereségeink” voltak, de igyekszik fogódzót is adni az olvasók kezébe.

(Borítókép: a szerző felvétele)

banner_y97vR58b_970x250.png

Kapcsolódók

Kimaradt?