Hétfő este hivatalosan is megnyitotta kapuit a 15. Kolozsvári Magyar Napok. Az ünnepi gálán köszöntők hangzottak el, majd átadták a Kincses Kolozsvárért-díjat, végül a Magyar Állami Népi Együttes előadása zárta az eseményt.

A hét meg a nyolcát mottóval vette kezdetét a Kárpát-medence egyik legjelentősebb kulturális seregszemléje, az immár 15. kiadását ünneplő Kolozsvári Magyar Napok. 70 helyszín és több mint 550 program várja az érdeklődőket a kincses városban, s mint a megnyitón elhangzott, mindez azt támasztja alá, hogy ez a közösség nem csupán értékmentő, hanem egy értékteremtő csapat.

Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke ünnepi beszédét a város köszöntésével indította. 1316-ban, augusztus 19-én ugyanis Kolozsvárt városi rangra emelte Károly Róbert magyar király. Az utóbbi tizenötöt pedig egy különleges programsorozat is emlékezetessé tette. 2010-ben egy a várost és a közösséget teljes szívéből szerető csapatnak kipattant a fejéből a Kolozsvári Magyar Napok ötlete. Mára már aligha van erdélyi magyar, aki ne hallott volna a rendezvényről, amely – mint ahogy a szervezők korábban fogalmaztak – több mint egy fesztivál. Ez egy találkozási pont. Gergely Balázs kiemelte, az idei rendezvény arculati elemeit a közösség inspirálta: a 15 színes réteg nem csupán a 15 évre utal, hanem egy erős és színes kulturális és társadalmi élet szimbóluma is.

Toró Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke is köszöntötte az egybegyűlteket. Visszaemlékezett a 2010-es évre, amikor egy asztalnál ülhetett azokkal, akiknek a fejéből kipattant a rendezvény ötlete. Ez a tizenöt év alatt egy időtálló, meghatározó eseményt hoztak létre, a szervezők pedig továbbra is a maradandóra törekszenek. Mint kiemelte, sok év alatt sokan próbálták megfejteni a Kolozsvári Magyar Napok titkát: szervezők, kreativitás, programok, ám a valóság az, hogy a rendezvény csodájának valódi nyitját magában Kolozsvárban kell keresni. Ez a város ugyanis az erdélyi magyarság számára a világ mindenkori közepét jelenti. A szellemi fővárost belakni erkölcsi felelősséggel is jár, amit pedig itt létrehoztak, az egy mérce, egy viszonyítási pont lehet mindenki számára.

Kapcsolódó

Europa Nostra-díjas a kolozsvári Szent Mihály-templom

Hivatalosan is megkapta az Europa Nostra-díjat a kolozsvári Szent Mihály-templom: az elismerést jelző emlékplakett immár ott díszeleg a bejárat melletti falon.

Europa Nostra-díj Szent Mihály-templom Kolozsvár

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ünnepi köszöntőjének legelején hangsúlyozta: évek óta vannak napok, amelyeket már az év elején piros betűvel ír be a naptárába. Jó ideje ezek közé tartozik a Kolozsvári Magyar Napok megnyitója is. Mint fogalmazott, szeretjük a kiszámítható dolgokat. Szeretjük őket, mert rendet teremtenek, a rend érzését adják. Ezek nem bilincsek, béklyók vagy súlyok, hanem a mindennapok keretei, amelyek jelzik a múló idő ritmusát. A Kolozsvári Magyar Napok 15 éve egy új keretet ad a múló időnek.

Mit is jelent kolozsvári magyarnak lenni, kik vagyunk mi? – tette fel a kérdést. Mi, a kolozsvári magyarok egész Erdély, Székelyföld, Partium és Máramaros magyarsága vagyunk. Mert a Kolozsvári Magyar Napok mindannyiunké, mint ahogy Kolozsvár is mindannyiunk fővárosa, de közénk tartozik a határokon túli magyarság is, akik évről-évre egyre többen vesznek részt az eseményen. Mint az RMDSZ elnöke fogalmazott, számos embert ismer, aki ennek a rendezvénynek az időpontjára időzíti az éves szabadságát. Haza jön találkozni. Olyanról is tud, aki pótvizsgát hagyott őszre, hogy itt lehessen, mert aki egyszer eljön, annak a szenvedélyévé válik.

Mi fér bele a hagyományba és mi fér bele a hagyomány tiszteletébe? – tette fel a kérdést Kelemen Hunor. Ma sokszor halljuk, hogy a hagyomány béklyó, és szabadulni kell tőle. Ma divatos azt mondani, hogy szakadj ki a közösségből és boldogulj autonóm egyénként. Pedig a kultúrát nem eltörölni kell, hanem szeretni, érteni és élni benne. És a hagyományból senkit nem kell kirekeszteni, hanem mindenkit meg kell hívni a párbeszédre – fogalmazott, hozzátéve, hogy Kolozsvár a legrosszabb éveiben is mindenkit tárt karokkal fogadott, szembeszállt a kishitűséggel, nekünk pedig meg kell értenünk azt, hogy a múltból nem csak a jelen, hanem a jövő is következni fog.

Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott: azzá váltunk, akikre emlékezni fognak. 15 éve visszaadták ennek a városnak azt, ami valamikor naggyá tette, példát állítva ezzel mindenkinek. Igaz a mondás- – fogalmazott – hogy nem lehet mindig megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet, a lehetségest pedig minél közelebb kell tolni a szükségeshez. Ha a múlt a megmaradás, akkor a jelen az építkezés, a jövő pedig így a gyarapodás lehet, Magyarország kormánya pedig ebben mindig partnere lesz az erdélyi magyarságnak.

Kapcsolódó

A múlt és a jövő jelképe – Méltó helyén áll a fogadalmi Mária-oszlop Kolozsváron

Újra eredeti, méltó helyén áll a kolozsvári Mária-oszlop, Erdély második legrégibb köztéri szobra, a város első megmaradt köztéri emléke. Nagyboldogasszony napja alkalmából, a Kolozsvári Magyar Napok nyitányaként megáldották a műemléket az Egyetem-téren.

ünnep Kolozsvár Piarista templom

Az ünnepi megnyitó második felvonásaként, a hagyományokhoz híven átadták a Kincses Kolozsvárért-díjat, amelyet idén Egyed Ákos történésznek ítéltek oda több évtizede tartó, meghatározó munkásságáért.

Az ünnepi gálaműsor záróakkordjaként színpadra lépett a Magyar Állami Népi Együttes, akik Nagyvárosi vándorok című előadásukkal kápráztatták el a közönséget.