Október 28-át 2002 óta az animáció világnapjaként emlegetik: 1892-ben a rajzfilmkészítés úttörőjének számító Emile Reynaud ezen a napon nyitotta meg az Optikai Színházát Párizsban. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány méltán népszerű alkotást a magyar animáció legjei közül. Elő a popcornt, itt az ideje a nosztalgiázásnak! Ezeket a rajzfilmeket az egész család szeretni fogja.

Magyarországon már a harmincas években készültek animációs filmek, igaz, javarészt reklámok. Az első magyar rajzjátékfilmre 1951-ig kellett várni, ekkor mutatták be Macskássy Gyula rendezésében a Kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesét. Az ötvenes évek végén alapított Pannónia Filmstúdióban már több, nemzetközi díjakkal is jutalmazott alkotás készült, köztük a Ceruza és radír és a Pirospöttyös labda, ami a gyerekfesztivál pálmáját is elhozta Velencéből.

A szép fesztiválsikerek ellenére a rajzfilmgyártás csak a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években indult be igazán. Sorban jöttek az olyan meghatározó alkotások, mint a több mint száz epizódot megért Gusztáv, a Mézga család vagy a Kérem a következőt!. A tévés mesefilmek nagy évtizedei voltak ezek, ekkor készült a Magyar népmesék sorozat és a Frakk, a macskák réme is, és a televíziós sorozatok sikerének köszönhetően hamarosan megjelentek az egész esés animációk is.

János vitéz

1973-ban mutatták be az első egész estés magyar rajzfilmet, a János vitézt, amely Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján, a költő születésének 150. évfordulójára készült. A rajzfilm rendezője Jankovics Marcell volt, a forgatókönyvet ő, Szabó Sipos Tamás és Szoboszlay Péter írták.

A történet a költeményhez hasonlóan tüzes napsütéssel kezdődik. Kukoricza Jancsi juhászbojtár a fűben heverészve és furulyázva a gazda juhait őrzi. Egy távoli énekhangot hall – szerelme, a kökényszemű Iluska az, amint éppen ruhát mos a patakban. Jancsi csókot ígér Iluskának, ha kijön a patakból és odamegy hozzá. A szerelmeseket Iluska mostohájának érkezése riasztja fel. Jancsi ekkor veszi észre, hogy a nyáj megszökött. Egyedül, szomorúan indul haza, a gazdához, aki eleinte tréfának hiszi, hogy nem látja a nyájat, de mikor rájön, hogy mi történt, elzavarja Jancsit, aki világgá megy.

A rajzfilmet digitális változatban újították fel, amely 2019. szeptember 19-én volt látható a mozikban.

Lúdas Matyi

A János vitézt az 1977-ben bemutatott Lúdas Matyi követte. A Fazekas Mihály azonos című műve alapján készült rajzfilm rendezője Dargay Attila volt, a forgatókönyvet ő, Nepp József és Romhányi József írták. A történet szerint Matyi, egy vidám parasztlegény a legelésző libájával Döbrögi uraság erdejébe téved. A földesúr hajdúi üldözni kezdik a ludat, mert fehér vadlibának nézik. Mindkettőjüket elfogják, és a ludat Döbrögi tulajdonának ítélik, aki pedig huszonöt botütést ró ki Matyira. Ő a büntetés után megfogadja, hogy háromszor veri vissza! És hogy betartja-e szavát? A rajzfilmből kiderül.

Vuk

A Vuk 1981-ben bemutatott rajzfilm, amely Fekete István azonos című regényéből készült, rendezője Dargay Attila volt. Először 1981. április 18. és 21. között sugározták négy rövidebb részben a televízióban, egy hosszabb egész estés filmként pedig 1981. december 10-én mutatták be a mozikban. Bemutatását követően 2,4 millióan látták, ezzel pedig a Vuk lett az 1980 utáni magyar filmgyártás legnézettebb alkotása.

Vuk, a kis róka, Kag és Íny kicsinyei közül a legkíváncsibb, a legéletrevalóbb. Híres vadász nagyapja után Kag Vuknak nevezi el, ami a filmben annyit tesz: Vadászom, Utamból Kotródj! Egy alkalommal Vuk elcsavarog az otthonaként szolgáló odútól, és amikor visszatér, már nem találja ott a szüleit és a testvéreit: a Simabőrű, a vadász és az embernek behódolt kutyája elpusztították az egész rókacsaládot. Vukot nagybátyja, Karak veszi magához, aki megtanítja a vadászat és a rókalét minden csínjára-bínjára.

Szaffi

A Szaffi 1985-ben bemutatott rajzfilm, amely Jókai Mór 1885-ben megjelent, A cigánybáró című regényéből készült. Története a 18. század első harmadában játszódik, amikor is Savoyai Jenő császári hadai ostromolják a Magyar Királyság utolsó, török kézen maradt erősségét, Temesvárt. A vár még kitart, de Ahmed Pasának és kislányának, Szófiának menekülnie kell. Kincseiket Ahmed jó barátja, Botsinkay Gáspár birtokán ássák el, aki eljegyezte Jónás nevű fiát Szofival. Mivel a törökkel barátkozó Botsinkay élete is veszélyben forog, ő is menekülőre fogja. Míg elindulnak a Duna felé, a kis Szaffi a kincs helyét megjelölő levéllel együtt belezuhan a megáradt folyóba, és nem tudják megmenteni. Isztambulban Ahmed Pasát kivégzik a vár feladása miatt, az öreg Botsinkay pedig azelőtt meghal, hogy bárkinek felfedhetné a kincs titkát.

Macskafogó

A Macskafogó 1986-ban bemutatott rajzfilm, amelyet Ternovszky Béla rendezett. Az alkotás hatalmas sikert aratott Magyarországon, majd később külföldön is, sokan máig a valaha készült legjobb magyar rajzfilmként emlegetik. 2007. december 20-ára készült el a folytatása, a Macskafogó 2 – A sátán macskája című 2D-s számítógépes animációs film. A történet szerint M. M. u. 80-ban az X bolygón a bűnözőszindikátusokba szerveződött macskák az egértársadalom teljes felszámolására törekednek. Az egerek egyik tudósa, Fushimisi professzor ennek kivédésére egy megoldáson dolgozik. Az egerek titkosszolgálata, az Intermouse egy rég visszavonult egérügynökét, Nick Grabowskit hívja segítségül, aki magányosan él „Isten háta mögötti” birtokán. Grabowski feladata, hogy a tudós tervét időben célba juttassa.