A 20. századi romániai művészet egy helyen: online archívumot épít a Quadro Egyesület
Háromnyelvű online művészeti archívum indult a kolozsvári Quadro Egyesület kezdeményezésére Arhiva Plastică néven. A multimédiás platform 20. századi, kortárs és modern romániai képzőművészek életművét mutatja be, hozzájárulva a köz- és magángyűjteményben őrzött, esetleg megsemmisült vagy lappangó alkotások korszerű bemutatásához.
Az Arhivă Plastică célja közelebb hozni a kortárs és modern képzőművészetet a művészet iránt érdeklődők széles rétegéhez, közölték a kezdeményezők. A multimédiás platform 20. századi, kortárs és modern romániai képzőművészek munkáit, életrajzát tartalmazza, kiegészülve kéziratokkal, archív fényképekkel, dokumentumokkal, vázlatfüzetekkel. A platformon az érdeklődők számos kiemelkedő romániai műalkotást megtalálnak (festmény, grafika, textilművészet, kerámia), olyan művészek élettörténete és munkái mellett, mint Aurel Ciupe, Florin Maxa, Nagy Albert, Miklóssy Gábor, Ion Vlasiu, Eugenia Pop, Victor Man, Ciprian Mureșan és sokan mások.
Az archívum alapját adomány vagy vásárlás útján megszerzett hagyatékok képezik, elsősorban Szabó Tamás és Erdélyi Lajos fotótékái, tudtuk meg a Quadro Galériát vezető Székely Sebestyén Györgytől. A két archívum összesen mintegy 18 ezer negatívot tartalmaz az erdélyi művészeti életről, ebből eddig mintegy 500-at tettek közzé, a munkát folytatják, és fokozatosan, művészettörténeti kutatásokkal összekapcsolva, közép-európai kontextusba helyezve közlik az oldalon, mondta el a művészettörténész.
Eddig három tanulmány olvasható a honlapon román, magyar és angol nyelven: Irina Cărăbaș az 1950-es évek kolozsvári szocialista realizmusáról, Ioana Vlasiu a két világháború között Kolozsváron működő Bohém Társaságról (Boema), Székely Sebestyén György az 1960 és 1990 közötti romániai kerámiaművészetről írt. A sorozatban további két szöveg jelenne meg, Alina Șerban avantgárd-kutató a textilművészetről és absztrakt művészetről, Bogdan Iacob pedig kortárs művészetről ír. „Amit szeretnénk, az az, hogy ne ilyen nagy témák legyenek, mint most, hanem kisebb, precízebb területeket tárjunk fel és mutassunk be” – magyarázta Székely Sebestyén György. Az archívum külön tartalmakkal jelen lesz a közösségi médiában is:
RO: Str. Piezișă din Cluj era la fel de plină de viață în anii 1920 ca acum: un grup de artiști care s-au denumit Societatea Boema de la Cluj au trăit și au creat aici într-o casă veche. În curând vei putea afla mai multe despre povestea lor din Arhiva Plastică! HU: A kolozsvári Hegyvölgy (Piezișă) utca a '20-as években is ugyanolyan élettel teli volt, mint ma: a 17-es szám alatt egy fiatal művészekből álló csoport élt és alkotott, akik a kolozsvári bohémeknek nevezték magukat. Történetüket hamarosan megismerheted az Arhiva Plastică weboldalon!
Közzétette: Arhiva Plastică – 2021. november 6., szombat
A közzétett fényképek között nem csak művészportrék, kiállítás-megnyitókon vagy műtermekben készült felvételek, hanem művek reprodukciói is szerepelnek. Ezek egyrészt a Quadro Galériában kiállított munkák színes felvételei, az archív fotókon azonban lappangó vagy már elpusztult művek is azonosíthatóak, az online adatbázis így jelentősen hozzájárul az életművek kutathatóságához. „A szocreálról szóló tanulmány borítóképe Nagy Albertnek egy olyan kompozíciója, ami már nem létezik. Ő maga átfestette” – mutatott rá Székely Sebestyén György.
A projekt keretében más archívumokkal, közgyűjteményekkel, médiaintézményekkel köt partnerséget a Quadro Egyesület, a multimédiás platformon így archív rádió- és tévéfelvételek, múzeumi gyűjteményben őrzött reprezentatív alkotások reprodukciói, de friss interjúk, podcastek, videók is elérhetőek lesznek. „A plastica kifejezés a címben szójáték, vonatkozik a képzőművészetre, amit arta plastică-nek neveztek régebben, de vonatkozik arra is, hogy szeretnénk, hogy a modern művészet minél plasztikusabbá váljon, tehát ne csak a műalkotások, fekete-fehér reprók, hanem hanganyagok, videóanyagok mutathassák meg minél jobban és minél korszerűbben a hazai művészet különféle jelenségeit” – részletezte Székely Sebestyén György.
A projekt az Országos Kulturális Alap (AFCN) támogatásával indult el, a támogatást elsősorban a kutatók munkájának honorálására, illetve a honlap felépítésére és a kommunikációs költségekre fordították.
CSAK SAJÁT