A mesehősök és az erdélyi arisztokraták voltak az idei, gernyeszegi Kastélynap főhősei ahétvégi rendezvényen, amelyen bábszínház és buborékvarázs várta a gyerekeket, könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés a felnőtteket.

Regisztráció után minden gyerek, – egyévestől a 14 évesig – egy-egy térképet kapott, más-más útvonalra szólót, hogy megkeresse a mesehősöket és a próbatétel után begyűjtse az azért járó pontokat, majd a végén a jutalmat és az elismerő oklevelet.

Mátyás király letérdelt a kisgyerekek előtt

Ludas Matyi, Mátyás király, Harry Potter, Hamupipőke, Babóca, János Vitéz, a herceg, a boszorkány, Hófehérke és Csipkerózsika utasította, mit kell tenniük, hogy kiállják a próbát. Mátyás királytól azt kérte az egyik kisgyerek, kösse be a cipőfűzőjét. Az álruhás király pedig – civilben Fegyverneky Ildikó rádiószerkesztő – eléje térdelt és bekötötte azt, aztán elmagyarázta a köréje gyülekezőknek, hogy mi a rájuk váró feladat. Mellette a boszorkány várakozott és mutatta, hogy egy spárgából készített labirintus-szerű akadályon kell átmászniuk úgy, hogy közben a csengettyűk ne szólaljanak meg.

Nagyapa érkezik két kisgyerekkel, a fekete ruhás mesehős megkérdezi, milyen nyelven magyarázzon, magyarul? „Nem tudnak magyarul” – mondja a nagyapa, mire a boszi: akkor mondom románul. „Románul sem tudnak, csak héberül” – árulta el az Izraelből érkezett családfő, aki tolmácskodott is unokái és a mesefigura között.

A herceget Vili alakította, és érdeklődésünkre elmondta, a Sapientián tanul a tájépítészet szakon, ezért is örül, hogy legalább „hercegként” ott lehetett, megismerkedhetett a Teleki kastély dendrológiai kertjével. Ludas Matyi bőrébe Erdős Katalin bújt, mint mondta, tavaly is jelen volt a Kastélynapon és örült a lehetőségnek, hogy az idén is megteheti ezt.

Erdélyi érdekességek egy holland regényben

Jaap Scholten Báró elvtárs című könyvének bemutatóját nagy érdeklődés övezte, az erre a célra berendezett kisebb terembe nem is fért be mindenki, aki szeretett volna részt venni a beszélgetésen. A szerzőt Kálmán Attila történész kérdezte és fordította a válaszokat angolból magyar és román nyelvre. A holland regényíró magyar származású felesége révén jutott el Erdélybe a ’90-es években és olyan élményeket gyűjtött, amelyek regényírásra ihlették. Ahogy elhangzott, már több kötet népszerű szerzője Hollandiában, de ez az első nem fikciós regénye. Az erdélyi arisztokráciáról írt, olyan történetek alapján, amelyeket Erdélyben éltek át a nemesi családok a 20. században.