A Z generáció megváltoztatta a több évtizedes szekularizációs trendet, amit szakértők elsősorban korunk egzisztenciális szorongásaival – többek közt a klímaválsággal – hoznak összefüggésbe.

Nemrégiben még a szociológia megingathatatlannak tűnő alapvetésének számított, hogy a modernizáció előrehaladtával visszafordíthatatlanul csökken a vallás társadalmi jelentősége, illetve szerepe az egyén életében. A tézist elsőként a bevándorló hátterű közösségek – különösen a másod- és harmadgenerációs muszlimok – „reaktív vallásossága” kérdőjelezte meg.

Sokan a befogadó társadalomban tapasztalt diszkriminációra vagy kirekesztésre válaszul fordultak fokozott intenzitással a vallás felé, ami egyfajta védőhálóként szolgál az asszimilációs nyomással szemben.

Újabban fellendülőben van a vallási elkötelezettség a bennszülött, nem muszlim fiatalok körében is. Az 1997 és 2012 között született Z generáció tagjai ráadásul nem csupán templomba/zsinagógába/mecsetbe járnak, hanem gyakran demonstrálják is a hitüket, például viselik az idősebb generációk által félretett vallási szimbólumokat. Különösen szembeötlő ez a tendencia Franciaországban, ahol a szekularizmus, a laïcité a nemzeti identitás része, mutat rá a jelenséget elemző cikkében a Le Monde. Charles Mercier, a Bordeaux-i Egyetem kortárs történelem tanszékének docense szerint a fiatalok körében a 2020-as évek eleje óta figyelhető meg a vallás iránti érdeklődés növekedése. A Z generáció vallásosabb az előzőknél, ugyanakkor a tendencia minden egyes születési kohorsszal erősödik.

A fiatalok erősödő vallásossága több, egymást erősítő tényezőből fakad. A társadalom már nem tudja biztosítani a 20. század nagy részében természetesnek vett stabilitást és jólétet. A gazdasági nehézségek, társadalmi feszültségek, klímaválság és háborús félelmek növelik az egzisztenciális szorongást. Ebben a bizonytalan, sokak által „folyékonynak” érzékelt a vallás pedig kapaszkodókat és stabilitást kínál. A rituálék és a szigorúbb vallásgyakorlat struktúrát ad a mindennapoknak, miközben identitást és közösséget biztosít.

A muszlim és zsidó fiatalok esetében továbbra is érvényes, hogy elsősorban a társadalmi diszkrimináció miatt fordulnak tudatosabban a saját gyökereik felé. Utóbbiak körében fokozottan érvényes ez a gázai háború 2023. októberi kezdete óta. A fiatal zsidók számára a spiritualitás nem pusztán hitbeli kérdés, hanem válasz arra, hogy a társadalom egy része kívülállóként kezeli őket. Ha a társadalom mindenképpen „mocskos zsidóként” tekint rájuk, legalább megpróbálják megérteni, mit is jelent valójában zsidónak lenni – magyarázta Laurent Berros rabbi a Le Monde-nak.

Hasonló vallási reneszánszra figyelt fel az amerikai fiatalok körében a Pew Research. Az 1990-es évek elején még az amerikai felnőttek 90 százaléka kereszténynek vallotta magát. A következő évtizedekben fokozatosan nőtt azoknak az aránya, akik vallási hovatartozás nélküliként határozták meg magukat. A csökkenés nagyjából 30 százalékon stabilizálódott, mégpedig a Z generációnak köszönhetően.

Ez a korosztály az USA-ban – akárcsak Franciaországban – megváltoztatta a szekularizációs trendet. Korábban a kulturális változások, az individualizmus erősödése, valamint – főként a jobboldalon – a vallás politikai kisajátítása miatt sok fiatal elvesztette bizalmát a hagyományos egyházakban. Az abortusz, a szexuális kisebbségek, a családmodell körüli viták a vallást politikai identitásjelzővé tették. Az egyházaktól elforduló milleniálok egy része a jóga és a meditáció felé fordult, mások saját spirituális gyakorlatokat alakítottak ki – „spirituális salátabárként” kezelve a különféle vallási tanításokat és hiedelmeket.

Csakhogy ugyanez a Z generációnál láthatóan nem működik valami jól – mutatott rá Liz Bucar, a bostoni Northeastern Egyetem vallástudományi professzora. A milleniálok egyéni, eklektikus spiritualitása nem bizonyult elég mélynek vagy stabilnak a Zoomerek számára, akik közül sokan politikai és társadalmi zavargások, valamint a COVID-járvány miatti elszigeteltség árnyékában váltak felnőtté. A Z generáció – közülük is elsősorban a fiatal férfiak – a szervezett vallások felé fordul, mert közösséget, biztonságot és világos kereteket kínálnak.