Éles hangvételű üzenetben támadta a NATO-tagországokat Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon. Szerinte Oroszország és Kína nem tart a katonai szövetségtől az Egyesült Államok nélkül, és megkérdőjelezte azt is, hogy a NATO valóban kiállna-e Washington mellett egy válsághelyzetben.

Donald Trump kemény szavakkal illette a NATO-szövetségeseket egy, a Truth Socialon közzétett bejegyzésében. Az amerikai elnök azt írta: „Oroszország és Kína nem fél a NATO-tól az Egyesült Államok nélkül, és kétlem, hogy a NATO ott lenne mellettünk, ha valóban szükségünk lenne rájuk.”

A Digi24 beszámolója szerint Trump emlékeztetett arra, hogy elnöksége előtt a NATO-tagállamok többsége nem teljesítette a védelmi kiadásokra vonatkozó, a GDP 2 százalékának befizetését előíró vállalásokat. Állítása szerint az Egyesült Államok „felelőtlenül” fizette helyettük a számlát, mígnem ő közbelépett. „Minden tisztelettel, én 5 százalékra emeltem a védelmi kiadásokat, és most azonnal fizetnek. Mindenki azt mondta, hogy lehetetlen, de sikerült, mert mindenekelőtt a barátaim” – írta.

Az elnök azt is kijelentette, hogy beavatkozása nélkül Oroszország mára elfoglalta volna egész Ukrajnát, valamint azt állította, hogy ő „sajátkezűleg” nyolc háborút zárt le. Trump újra szóba hozta sérelmét amiatt, hogy nem kapta meg a Nobel-békedíjat. „Norvégia, egy NATO-tagállam, meggondolatlanul úgy döntött, hogy nem adja nekem a Nobel-békedíjat. De ez nem számít. Az számít, hogy emberek millióinak életét mentettem meg” – fogalmazott.

A bejegyzés végén Trump hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiáll a NATO mellett, ugyanakkor kétségeket fogalmazott meg a szövetségesek lojalitásával kapcsolatban. Szerinte Oroszország és Kína egyetlen olyan országot tisztel és fél tőle igazán, amelyet „Donald J. Trump újjáépített”: az Egyesült Államokat.

A Digi24 szerint Trump állításai több ponton vitathatók. Emlékeztettek arra, hogy a NATO történetében először az Egyesült Államok kérésére aktiválták az 5. cikkelyt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, és minden szövetséges – köztük Románia is – válaszolt a felhívásra, katonákat küldve Afganisztánba.

A kijelentések különösen érzékeny időszakban hangzottak el, amikor intenzív – bár a nyilvánosság elől nagyrészt elzárt – tárgyalások zajlanak többek között Grönland jövőjéről, valamint arról a példátlan helyzetről, hogy egy NATO-tagállam esetleg egy másik NATO-tagállammal kerülhetne konfliktusba. A közeljövőben dán, grönlandi és amerikai egyeztetésekre is sor kerülhet a nyilatkozatháború enyhítése érdekében.