Az Európai Unión belüli védelmi kiadások növelésére irányuló új törekvés aránytalan nyomást helyez a tagállamokra, alacsony költségvetési bevételei miatt pedig Románia tűnik messze a leginkább érintettnek.

Erre a megállapításra jutott a Friedrich Ebert Stiftung Románia Alapítvány, amely az Eurostat hivatalos adatai alapján készített tanulmányban vizsgálta meg, hogy miként érinti az országokat az idei hágai NATO-csúcson elfogadott kötelezettségvállalás. Ismeretes, hogy az alapján a tagállamok a bruttó nemzeti termékük (GDP) öt százalékát kellene katonai védelemre fordítaniuk. A tanulmány szerint ez azt eredményezné, hogy Svédország kivételével minden európai tagállam többet költene védelemre, mint oktatásra – amennyiben nem csoportosítja át az egyéb kiadásait.

Románia esetében még ennél is nyomasztóbb a helyzet, hiszen a költségvetési bevételei messze elmaradnak a 45 százalékos uniós átlagtól, csupán a GDP 34 százalékát teszi ki. A vállalás emiatt azt jelentené, hogy az állami bevételek közel 15 százalékát kellene a hadseregre fordítania. Ez a legmagasabb arány az európai NATO-tagállamok között – olvasható a kedden nyilvánosságra hozott tanulmányban.

Hasonló helyzetben van még Bulgária, Litvánia és Csehország is, ugyanakkor például Franciaország költségvetési bevételei a GDP 51,5 százalékát teszik ki, ami azt jelenti, hogy bevételeinek kevesebb mint 10 százalékos ráfordítássával teljesíti a hágai vállalást.

A tanulmány korábbi évek példáival is szemléltette a különbségeket, megállapítva, hogy a nyugat-európai országok számára sokkal kisebb nyomást jelent, hogy a GDP 5 százalékát katonai védelemre fordítsák. Románia számára viszont az sem jelentene megoldást, hogy ezt a kiadást hitelből fedezze, hiszen már így a legnagyobb költségvetési hiánnyal küszködik az unióban.

A közleményben megállapították: az ország nem engedheti meg magának, hogy továbbra is alacsony szinten tartsa a költségvetési bevételeit. Az adócsalás visszaszorítása és az európai modellhez igazított adórendszer szerintük biztosíthatná, hogy a védelmi kiadások növelése ellenére az oktatást és a hosszú távú fejlődést is finanszírozzák.