Nicușor Dan román államfő kedden és szerdán részt vesz az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) állam- és kormányfői szintű csúcstalálkozóján, amelyet a hollandiai Hágában rendeznek meg – közölte az Államelnöki Hivatal. A NATO-csúcs fő témája a védelmi kiadások növelése, és ezt támogatni fogja – az elnöki hivatal közleménye szerint – az államfő is. A Reuters összeállítást készített, melyben kulcsfontosságú kérdésekre világít rá az új célkitűzéssel kapcsolatban: mekkora emelkedést jelent ez, mire költik a további forrásaokat, miért most emelnék a költségvetést, és honnan lesz a pénz. 

Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint a hágai NATO-csúcstalálkozón a vezetők fontos döntéseket hoznak majd a védelmi kiadások növeléséről, a NATO elrettentő és kollektív védelmi képességeinek további erősítése érdekében – beleértve a haderőt, képességeket, erőforrásokat, infrastruktúrát és ellenállóképességet is.

A munkaértekezleten Románia elnöke hangsúlyozza majd a transzatlanti kapcsolat és a kollektív védelem kiemelkedő fontosságát, különös tekintettel a washingtoni szerződés 5. cikkelyére. Támogatni fogja a védelmi költségvetések fokozatos növelésére és a NATO elrettentő képességeinek megerősítésére irányuló szövetséges döntéseket. Emellett kiemelten felhívja a figyelmet a Keleti szárny és a Fekete-tenger térségének stratégiai jelentőségére az euroatlanti biztonság szempontjából, sorolják a hivatalos közleményben.

Nicușor Dan továbbá hosszú távú támogatását fejezi ki Ukrajna irányába, valamint azon országok felé – különösen a Moldovai Köztársaság irányába –, amelyek fokozott orosz fenyegetésnek vannak kitéve.

Mit hagyhatnak jóvá a NATO-vezetők?

A Reuters hétfői összeállítása szerint a tagállamok várhatóan egyetértenek abban, hogy gazdasági teljesítményük (GDP) 5%-át kellene védelmi kiadásokra fordítani – beleértve a klasszikus honvédelmet és a szélesebb értelemben vett biztonsági beruházásokat. Ez jelentős növekedést jelent a jelenlegi, 2014-ben a walesi csúcson elfogadott 2%-os célhoz képest. Ugyanakkor, az új cél másként lesz mérve.

A tervezet szerint a tagállamoknak 3,5%-ot kell fordítaniuk közvetlen katonai kiadásokra (pl. haderő, fegyverek), míg további 1,5%-ot olyan biztonsági beruházásokra, mint a katonai szállításra is alkalmas infrastruktúra fejlesztése, kibervédelem vagy az energiaellátási hálózatok védelme. A tagállamoknak 2035-ig kell teljesíteniük az új elvárásokat, az első felülvizsgálatra 2029-ben kerül sor. A cél elérésének üteme tagállamonként eltérhet.

Mennyivel költenek többet ?

Sok ország számára óriásit. A NATO 32 tagországa közül csupán 22 érte el a jelenlegi 2%-os célt 2024-ben. A NATO összesített kiadása GDP-arányosan 2,61% volt, de ez az adat jelentős különbségeket takar: míg Lengyelország a GDP-je több mint 4%-át költötte védelemre, Spanyolország alig 1,3%-ot.

Pontosan nem meghatározható a Reuters szerint, hogy mekkora összeggel nőhetnek a kiadások, mivel az a gazdaságok jövőbeli méretétől is függ. 2024-ben a tagállamok több mint 1,3 trillió dollárt költöttek védelmi célokra. Ha már akkor érvényben lett volna a 3,5%-os cél, a kiadás elérhette volna az 1750 milliárd dollárt – ez több száz milliárd dolláros éves növekedést jelentene.

Miért most?

A folytatódó orosz agresszió Ukrajnában, a NATO elleni potenciális fenyegetés és az amerikai nyomásgyakorlás miatt számos európai ország döntött a védelmi beruházások növeléséről. Mark Rutte NATO-főtitkár korábban úgy nyilatkozott: „Oroszország öt éven belül akár katonai erővel is felléphet a NATO ellen.” Az európai országok arra is készülnek, hogy a Trump-adminisztráció esetleg részlegesen kivonhatja az amerikai csapatokat és képességeket a kontinensről.

Mire fordítják majd az új forrásokat?

A NATO új védelmi képességi célokat határozott meg, bár ezek részletes tartalma titkos. Rutte szerint azonban több beruházásra van szükség például légvédelem, harci repülők, tankok, drónok, logisztika és katonai személyzet terén.

A kiadások növelésének javaslata nem teljesen támogatott. Spanyolország például támogatja a célkitűzést, de jelezte, hogy nem szándékozik 5%-ig növelni kiadásait. A NATO szerint ez nem mentesíti a kötelezettségek alól – ha nem teljesítik a képességi célokat, változtatniuk kell. Szlovákia fenntartja magának a jogot, hogy saját ütemezést határozzon meg, és a pluszkiadások egy részét civil célokat is szolgáló infrastruktúrákra (pl. utak, kórházak) fordítja. Olaszország támogatja az 5%-os célt, de 10 évre van szüksége a teljesítéshez, és uniós költségvetési szabályok enyhítését kéri. Németország 2029-ig 3,5%-ra növeli védelmi kiadásait, egy közel 400 milliárd eurós hitelprogram segítségével – jelentette hétfőn több forrás.

Honnan lesz a pénz?

A tagállamok saját hatáskörben döntenek a forrásokról. Az Európai Unió engedékenyebbé tette a védelmi kiadások növelését, lehetővé téve évi 1,5%-os növekedést négy éven keresztül anélkül, hogy költségvetési büntetések lépnének életbe.

Az EU emellett létrehozott egy 150 milliárd eurós közös fegyveralapot, amelyből közös védelmi projektekre nyújthatnak kölcsönöket. Egyes tagállamok szeretnék, ha ezek a források támogatássá alakulnának, de ezt Németország és Hollandia ellenzi.

Más országok mennyit költenek katonai célokra?

Oroszország 2024-ben a GDP-je 7,1%-át költötte katonai célokra (149 milliárd dollár), míg Kína mindössze 1,7%-ot. A NATO-tagállamok ugyan GDP-arányosan kevesebbet, összegszerűen azonban lényegesen többet költenek, mint Oroszország.

Egyébként a NATO-országokban a hadikiadások jellemzően kis hányadát adják az állami költségvetésnek. 2023-ban például:

• Olaszországban: 3,2%
• Franciaországban: 3,6%
• Lengyelországban: 8,5%
• Oroszországban: közel 19% – a legmagasabb arány.