A dán hadsereg szabályzata szerint a katonáknak „előbb tüzelniük kell, és csak utána kérdezni”, amennyiben idegen erők – akár az Egyesült Államok – inváziót indítanának Grönland ellen. A dán védelmi minisztérium megerősítette: az 1952-ben elfogadott előírás ma is érvényben van.

A dán védelmi minisztérium szerdán megerősítette, hogy továbbra is hatályos az az 1952-es katonai szabály, amely előírja: invázió esetén a dán katonáknak azonnal ellentámadásba kell lendülniük, anélkül, hogy parancsra várnának. A Berlingske című, jobbközép dán napilap megkeresésére a minisztérium közölte: az előírás „továbbra is érvényben van” – írja a The Telegraph.

A szabály kimondja, hogy támadás esetén „a megtámadott erőknek haladéktalanul meg kell kezdeniük a harcot, anélkül, hogy parancsot kérnének vagy várnának, még akkor is, ha az érintett parancsnokok nem tudnak hivatalos hadüzenetről vagy hadiállapotról”.

A kérdésfelvetések hátterében az áll, hogy Donald Trump amerikai elnök a héten ismét kijelentette: az Egyesült Államok kész akár katonai erővel is megszerezni Grönlandot, amelyet Washington kulcsfontosságúnak tart az amerikai nemzetbiztonság szempontjából. A kijelentések sokkolták Dániát – amely Grönlandot tengerentúli területének tekinti, és hangsúlyozza, hogy a sziget „nem eladó” –, valamint Grönland kormányát és a NATO-t is.

Európai szövetségesek sürgős egyeztetéseket folytatnak arról, miként reagáljanak egy esetleges amerikai támadásra. Szakértők szerint egy ilyen lépés a NATO szövetség végét is jelenthetné. „Cselekedni akarunk, de ezt európai partnereinkkel együtt tesszük meg” – jelentette ki Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter.

Egy német kormányzati forrás a Reuters-nek elmondta: Berlin szorosan együttműködik Dániával és más európai országokkal a Grönlanddal kapcsolatos további lépések ügyében.

Ugyanakkor Barrot arról is beszámolt, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter biztosította őt: Washington nem tervez inváziót. „Tegnap személyesen beszéltem telefonon Marco Rubióval, aki megerősítette, hogy ez nem a választott megközelítés, és kizárta Grönland megszállásának lehetőségét” – mondta a francia diplomácia vezetője.

A Wall Street Journal értesülései szerint Rubio amerikai törvényhozóknak is azt jelezte: a Grönlanddal kapcsolatos fenyegetések nem utalnak közvetlen katonai beavatkozásra, az Egyesült Államok célja inkább a sziget megvásárlása. Ez ugyanakkor ellentmond Donald Trump szóvivőjének, Karoline Leavittnek, aki kedden azt mondta: a katonai fellépés „mindig opció”.

A Washington Post szerdán arról számolt be, hogy amerikai tisztségviselők egyre gyakrabban tárgyalják európai partnereikkel Grönland átvételének „konkrét lehetőségét”. Egy magas rangú európai diplomata szerint az elmúlt napokban jelentős hangnemváltás történt az ügyben.

Dominique de Villepin volt francia miniszterelnök arra figyelmeztetett: ha az Egyesült Államok megtámadná Grönlandot, akkor a NATO európai tagállamai szemében „ellenséggé” válna. „Európa semmiképpen sem fogadhatja el szuverenitásának megsértését. Egy olyan eset, amelyben egy NATO-tag egy másik NATO-tagot támad meg, példátlan lenne” – mondta a Bloomberg TV-nek.