A 2026-ra beütemezett jelentős helyiadó-emelések, a technikai fennakadásokkal és a Ghișeul.ro platformon megjelenő ellentmondásos információkkal párosulva feszült évkezdést okoztak sok adófizető számára.

Egyes esetekben az emberek csak január elején szembesültek azzal, hogy a tavalyihoz képest kétszeres vagy akár háromszoros összeget kell fizetniük, míg például Bukarest 2. kerületében, ugyanazon adófizető esetében a platformon megjelenített fizetendő összegek egyik napról a másikra változtak.

Cornelia Năstase adótanácsadó a Digi24.ro szerkesztőségének elmagyarázta, mit kellett volna másként csinálni, hol szakadt meg a kapcsolat a hatóságok és az adófizetők között, valamint milyen konkrét lépéseket kellene követniük azoknak, akik a vártnál jóval nagyobb összegekkel szembesülnek.

A kommunikáció volt a legkritikusabb pont

Arra a kérdésre, hogy hol történt a törés a hatóságok és az állampolgárok között, az adótanácsadó a kommunikáció hiányát jelölte meg fő problémaként.
„A kommunikáció volt a legkritikusabb pont. Sok ember kész tények elé került, mindenféle előzetes figyelmeztetés vagy útmutatás nélkül” – magyarázta.
Ehhez társultak a technikai megvalósítás problémái is: nem összehangolt frissítések, nem tesztelt rendszerek és egymásnak ellentmondó adatok megjelenítése.
„A Ghișeul.ro platform nem volt megfelelően előkészítve. Egyes adófizetők azt látták, hogy a fizetendő összeg egyik napról a másikra változik, ami súlyos szervezési és koordinációs problémára utal” – magyarázta a szakértő.

Azok számára, akik már befizettek egy összeget, majd később magasabb adót láttak feltüntetve – mint a 2. kerületben tapasztalt esetben –, az adótanácsadónak egyértelmű üzenete van: a pénz nincs elveszve.„Az eredeti befizetés érvényes marad, azonban egy fizetési különbözet keletkezik, amelyet rendezni kell” – magyarázta. Ha a különbözetet a törvényes határidőn belül befizetik, nem kell büntetőkamatra számítani. A problémák akkor jelentkeznek, ha az adófizető nem ellenőrzi újra a helyzetét, és tudtán kívül hátraléka marad.

Az ajánlások egyértelműek:
– kapcsolatfelvétel az adóhatósággal a helyes összeg megerősítése érdekében;
– minden befizetési bizonylat megőrzése;
– a különbözet mielőbbi befizetése és az egyenleg utólagos ellenőrzése.

„Lényeges, hogy azok is újra ellenőrizzék a helyzetüket, akik az első napokban fizettek. Aki nem ellenőriz, az tudtán kívül hátralékban maradhat” – figyelmeztetett Cornelia Năstase.

Az adótanácsadó szerint a fő probléma nem az adóemelés, hanem az időzítés és kommunikáció. A helyi hatóságoknak időben kellett volna jelezniük a növelési szándékot, és kiszámíthatóságot biztosítaniuk. Ha előre tudható volt, hogy a lakásadók 50, 100 vagy akár 160 százalékkal emelkednek, ezt már az előző év őszén világosan kellett volna közölni, konkrét példákkal bemutatva a különböző ingatlantípusokra gyakorolt hatást. Egy ilyen mértékű emelést nem lehet „egyik napról a másikra” az adófizetőkre zúdítani.

Cornelia Năstase véleménye szerint szükség lett volna egy átfogó tájékoztató kampányra: önkormányzati honlapokon megjelenő közleményekre, sajtóanyagokra, értesítésekre vagy akár magyarázó levelekre. Ideális esetben az emeléseket fokozatosan, több lépcsőben kellett volna bevezetni, nem egyetlen sokkoló lépésben. Még akkor is, ha a törvény előírta az emelések 2026. január 1-jétől való alkalmazását, a helyi közigazgatásnak kötelessége lett volna előkészíteni a terepet, időben elmagyarázni az egyes kedvezmények megszüntetésének okait, valamint azt, miért igazították az adóalapokat a piaci valósághoz, hogy az embereknek legyen idejük költségvetésüket átalakítani.

„Az adózásban az előreláthatóság nem luxus, hanem szükségszerűség. Egy tájékozott adófizető könnyebben megérti az emelést, még ha nem is ért vele egyet. A meglepett adófizető viszont elkerülhetetlenül elégedetlen lesz, és elveszíti a bizalmát a hatóságokban” – hangsúlyozta az adótanácsadó.

Az átláthatóság hiánya káoszt generál

Arra a kérdésre, hogy a hatóságok hol hibáztak a leginkább – a számításban, a kommunikációban vagy a végrehajtásban –, Cornelia Năstase egyértelműen a kommunikáció hiányát nevezte meg. Sok adófizető egyszerűen magyarázat nélkül szembesült a jóval magasabb összegekkel. Még ha a számítás jogilag helyes is, az átláthatóság hiánya bármilyen emelést közbotránnyá változtat.

Kapcsolódó

Bojkottálni az adóbefizetést, tiltakozva az emelések ellen? – Az elemző szerint, visszaüthet

Azzal érvel, hogy amennyiben az állampolgárok nem fizetnek, az állam „kénytelen lesz még több hitelt felvenni”, ami „újabb adóemelésekhez vezet”.

adóemelés bojkott elemző adóbefizetés

Ehhez társult a hiányos technikai megvalósítás is. Az informatikai rendszerek frissítése nem volt megfelelően összehangolva, ennek eredménye lett az év első napjainak káosza: a Ghișeul.ro platform éppen akkor mondta fel a szolgálatot, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá, és egyes adófizetők azt látták, hogy az összegek napról napra változnak.

A számítás módját illetően az adótanácsadó szerint nem minden probléma volt matematikai hiba. Egyesek hirtelen adminisztratív döntések következményei voltak, például a törvény által megengedett maximális emelések azonnali alkalmazása, a lakosság fizetőképességének felmérése nélkül.

Az adatok frissítését január 1. előtt kellett volna elvégezni

Az online fizetéseknél tapasztalt fennakadásokkal kapcsolatban Cornelia Năstase úgy véli, a helyzet elkerülhető lett volna alaposabb tervezéssel. Az új adóértékeket január 1. előtt kellett volna bevezetni, ellenőrizni és tesztelni, hogy az adóév kezdetekor a rendszer teljes mértékben működőképes legyen.

Az adótanácsadó felhívta a figyelmet arra is, hogy az év első napjaiban növelni kellett volna a platform kapacitását, hiszen köztudott, hogy sok adófizető ilyenkor igyekszik gyorsan fizetni a 10 százalékos kedvezmény igénybevételéhez. Ugyanakkor egy egyszerű tájékoztatás, amely emlékezteti az embereket arra, hogy a kedvezmény március 31-ig érvényes, és nem szükséges január első napjaiban fizetni, jelentősen csökkenthette volna a zsúfoltságot.

Ha egy adófizető azt látja, hogy az adója megemelkedett, az első tanács egyértelmű: „pánikra nincs ok” – üzeni Cornelia Năstase. Az adófizetőnek meg kell győződnie arról, hogy a megjelenített összeg végleges. Az év első napjaiban előfordultak köztes, később korrigált értékek is. Ha az összeg szokatlanul magasnak tűnik, ajánlott később újra ellenőrizni, vagy közvetlenül az adóhatóságnál megerősítést kérni.

A második lépés az előző évvel való összehasonlítás és a növekedés okának azonosítása: kedvezmények megszüntetése, adókulcsok módosítása vagy az adóalap indexálása. Konkrét példa a 30 százalékos kedvezmény eltörlése az 50 évnél idősebb lakóingatlanok esetében, ami egyes helyzetekben látványos adóemelkedést eredményezett.

A harmadik lépés az adónyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése: alapterület, az épület rendeltetése, az építés éve. Bármilyen tényszerű hiba hibás adószámításhoz vezethet, és azt azonnal korrigálni kell.

Három alapvető tanács 2026-ra

Cornelia Năstase néhány egyszerű ajánlásban foglalta össze az év elejének tanulságait:
– időben történő tájékozódás a helyi döntésekről;
– a 10 százalékos kedvezmény igénybevétele március 31-ig, felesleges sietség nélkül az év első napjaiban;
– az online csatornák tudatos használata és a befizetési bizonylatok megőrzése.

„2026-ban az adófizető legjobb védelme az informáltság, az ellenőrzés és a tervezés. Ez csökkenti a stresszt és a kellemetlen meglepetések kockázatát” – vonta le a következtetést az adótanácsadó.