Kedden ünnepelte fennállásának 110 éves évfordulóját az ARTA, azaz Művész mozi, amely jelenleg Románia legrégebbi moziterme, amely eredeti rendeltetésének megfelelően működik. 1913. október 30-án nyílt meg Egyetem-mozgó néven a Sebestyén-palotaként ismert bérházban, majd a politikai hatalomváltásoknak megfelelően Select, Maxim Gorkij és Ifjúság mozi is volt. A manapság ismert ARTA nevet 1969-ben kapta, és ekkortól vetítenek ott művész- és szerzői filmeket is. Monica Sebestyén, a moziterem tulajdonosa és a mozit működtető ARTA în dialog egyesület vezetője kifejtette, bár rettenetesen nehéz volt az elmúlt két év, sikerült értékes rendezvényeket szervezniük, ugyanakkor folytatni szeretnék a megkezdett tevékenységeiket, és szeretnék, hogy minél több kolozsvári megismerje a mozit, ahol délelőttönként kávézni, beszélgetni is lehet, este pedig olyan filmeket nézni, amelyek nem feltétlenül találhatók meg bármely moziban. 

Az ARTA în dialog egyesület arra is vállalkozott, hogy feltárja a Művész mozi múltját, így a Korzo Egyesület (Gál Zsófia, Imecs-Magdó Eszter, Zsizsmann Erika), illetve Cristine Palaga és Corina Rusu végeztek kutatásokat, amelyeket utólag Anca Pănoiu és Răzvan Potig dolgozott fel és szerkesztett kiadvány formájába. Ebből kiderül, hogy a filmszínház 1913-ban nyitott meg, A prágai diák című film vetítésével, a korabeli lapok pedig így cikkeztek róla: „Nyugati modern mintára épült a kolozsvári új mozi. Az egyetem utcai építkezés új nagy bérpalotájának sarkán megkapó szépségében bontakozik ki az Egyetem-mozgó színház.” Az Ellenzék riportjában ugyancsak dicséri a mozit: „A színház körülbelül 400 ülőhellyel rendelkezik, az előcsarnok pedig párját ritkító ízléssel van berendezve, mindenütt gailkályhákkal ellátva, ezenkívül a közönség kényelmére hideg buffet és cukrázda lesz valamint ruhatár.”

A mozit 1915-től a második világháborúig Janovics Jenő színházigazgató bérelte, a második világháború alatt azonban egy ideig bezárt, Kubina Richárd – a 40-es években a moziban dolgozó gondnok fia – úgy emlékszik vissza, hogy 1944-ben, amikor az orosz hadsereg megérkezett Kolozsvárra, felgyújtották az épületet. 1948-ban államosítják a mozikat, így ezt követően inkább „progresszista szellemiségű” szovjet vagy francia filmek kerültek bemutatásra, amelyek a szocializmus problémáit tárgyalták. 1969-ben a Tineretului-ból Cinema ARTA (Művész Mozi) lett, a szocializmus ideje alatt pedig minden nap működött, ám egész héten egyetlen filmet vetítettek, a műsort hétfőnként cserélték. 1989 után az ARTA megőrizte művészmozi jellegét, olyan európai filmeket vetítettek, amelyeket többnyire máshol nem lehetett megtekinteni. Ez a típusú működés folytatódott akkor, amikor a kétezres években a mozi belépett az Europa Cinemas nemzetközi hálózatba. A mozi életében fordulatot jelentett a 2010-es év, amikor az épületet visszakapják az építtető, Sebestyén Dávid leszármazottai, így 2012-től a Művész Mozi független tér lesz, 2016-ban kezdik el a mozi felújításának és újraélesztésének folyamatát. 

A pandémia és utcafelújítás nagyon megnehezítette a mindennapokat

A pandémia miatt bezárt mozit két éve nyitották meg újra, teljese felújítva. Mint Monica Sebestyén elmondta, a világjárvány keményen sújtotta őket, hiszen egyáltalán nem tudtak tervezni, a különböző szabályozások gyorsan változtak, így óriási kihívásokkal járt a moziszervezés. A járványt követően elkezdődött az építkezés az Egyetem utcában, ami szintén hatással volt a mozi életére, hiszen megnehezítette a bejárást és nagyon sok porral járt. Most már jobb a helyzet, az utcában is könnyebben lehet járni, részletezte a mozitulajdonos. „Mindezek ellenére azért sikerült sok jó eseményt megvalósítanunk az elmúlt két évben. Szerintem ezek elég világosan felvázolják azt az irányt, amelyet hosszútávon folytatni szeretnénk. Voltak olyan eseményeink, amelyek különösen kedvesek az én szívemnek, mint például a kedd esti klasszikus filmek vetítései, vagy olyan esték, amikor különböző filmkészítőkre összpontosítottunk. De volt olyan is, amikor a Sátántangót vetítettük, az igazán különleges volt és nagyra értékelte a közönség is” – emlékezett vissza. 

Hozzátette, emellett nagyon fontosak számukra az iskolákkal közös oktatási programok is, amelyek nem feltétlenül láthatóak a nagyközönség számára, hiszen délelőtt történnek. Ennek keretében bármelyik iskola kibérelheti a mozit, és vetítést szervezhet az osztályainak. A legkisebbeknek pedig az elmúlt években hétvégente vetítéseket szerveztek román és magyar szinkronú filmekkel. Ugyanakkor a dokumentumfilmekre is nagy hangsúly fektettek, amely Monica Sebestyén szerint azért fontos, mivel általában kevés dokumentumfilmet láthatunk a mozikban. „Most fejeztük be a Zöld Filmnapok sorozatot, amely keretében környezetvédelemről szóló filmeket vetítettünk. Ugyanakkor számos együttműködésünk van más kolozsvári szervezetekkel, például a Reactorral, a Tranzit Házzal, különböző kulturális központokkal, és természetesen a kolozsvári filmfesztiválokkal is” – összegezte. 

Közönség nélkül nincs ARTA

Monica Sebestyén kifejtette, azért fontos ma is moziba járni, mert az online világ térhódítása miatt egyre több dolgot csinálunk egyedül, ám a közös moziélmény összehozza az embereket, a mozi egy tér a közös gondolkodásra és eszmecserére. A Művész moziba pedig azért érdemes ellátogatni, mert alternatív programot kínál a Kolozsváron létező választékhoz képest, és olyan filmeket is vetítenek, amelyek nem feltétlenül szerepelnek a rendszeresen forgalmazott filmek között.  

Monica Sebestyén biztos abban, hogy a Művész moziban folytatják a már megkezdett tevékenységeiket, a klasszikus filmek, dokumentumfilmek vetítését, közönségtalálkozók, viták szervezését, valamint a fiatal közönség oktatási programjait. „A célunk az, hogy minél több kolozsvári megismerje a mozit, és tudja, hogy az ARTA egy olyan hely, ahová bárki bejöhet, akár csak egy kávéra is, hiszen most már állandóan nyitva tartunk. A 110 éves évforduló egy emlékeztető, hogy megléptük ezt a mérföldkövet is, és azt szeretnénk, hogy a mozi még legalább ennyi ideig működjön a partnereinkkel és főleg a közönségünkkel együtt, akikért mindent megteszünk. Közönség nélkül ugyanis nincs ARTA” – fogalmazott a mozitulajdonos.