Miután a kijevi parlament elfogadta, Volodimir Zelenszkij elnök pedig aláírta, hatályba lépett a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvény Ukrajnában. A kárpátaljai magyarok két legnagyobb taglétszámú érdekvédelmi szövetsége üdvözölte a jogszabályt, s annak  mielőbbi alkalmazását szorgalmazza. Az ukrajnai románok ugyanakkor elégedetlenek, szerintük nincsenek megfelelő garanciák a román iskolák fennmaradásának biztosítására.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kevéssel a parlamenti döntés után, még hétfőn aláírta az oktatási törvény módosítását, amely bővíti a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogait. A jogszabály az ukrán nyelv mellett lehetővé teszi a magyar és más uniós kisebbségi nyelvek használatát az oktatásban és az iskolai kommunikációban. Az előterjesztést 266 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban.

A törvény elfogadása szorosan összefügg Ukrajna EU-integrációs törekvéseivel. Magyarország a múlt héten közölte: ha az ukrán parlament jóváhagyja a nemzetiségi kisebbségek oktatásának kiterjesztéséről szóló jogszabályt, nem emel akadályt az Ukrajnával folyó európai uniós tárgyalások újabb, egyelőre technikai jellegű szakaszának megkezdése elé. Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a jogszabály elfogadása után azonnal reagált. Mint fogalmazott: „nagyon örülök, hogy Ukrajna ma elfogadta azokat a törvényeket, amelyek lehetővé teszik két EU-csatlakozási tárgyalási fejezetcsoport megnyitását kedden”.

Az MTI beszámolója szerint a törvény után az oktatás nyelve továbbra is az ukrán marad, ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol Ukrajna valamely őshonos népének vagy az EU valamely hivatalos nyelvét beszélő nemzeti kisebbségnek a nyelvén oktató osztályok működnek, garantálják az adott nyelv használatának jogát az államnyelv mellett az oktatás során, valamint a tanulók és az oktatási folyamat más résztvevői közötti kommunikációban az intézmény épületében és területén. A jogszabály lehetővé teszi, hogy az iskolák, ahol a tanulók több mint 50 százaléka valamely, az EU-ban hivatalos nyelvnek számító nemzeti kisebbségi nyelven tanul, nemzetiségi oktatási intézményi státuszt kaphat.

Kapcsolódó

Brenzovics László: Nehéz folyamat lesz a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállítása (INTERJÚ)

A KMKSZ elnöke szerint a magyar kormánynak vannak eszközei, hiszen többször is szavazni kell az ukrán integrációs folyamat során, s konszenzus kell a folytatáshoz.

magyar-ukrán viszony Kárpátalja Magyar Péter KMKSZ

A törvényt közös nyilatkozatban üdvözölte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ). „A kidolgozott megoldások nemcsak a kárpátaljai magyarság, hanem Ukrajna valamennyi nemzeti kisebbsége és őshonos népe érdekét szolgálják” - áll a dokumentumban. A kárpátaljai magyarok két legnagyobb taglétszámú érdekvédelmi szövetsége szorgalmazza a törvény mielőbbi hiánytalan bevezetését és alkalmazását. „Bízunk benne, hogy a kisebbségeket érintő többi kérdés is hamarosan napirendre kerül és megfelelően rendeződik” - zárul a KMKSZ és az UMDSZ közös nyilatkozata.

Zubánics Lászlót UMDSZ-elnök a Kárpáti Igaz Szónak adott interjújában arra emlékeztetett, hogy az oktatási törvény (2017), illetve az államnyelvtörvény (2019) elfogadása számos korábban természetesnek számító kisebbségi joggyakorlatot helyezett a „tiltott” kategóriába. Mint fogalmazott, a kisebbségi törvény 2022-es elfogadása, majd 2023-as módosítása ezeket a kereteket szabályozta részben újra, ezzel több kisebbségi jog a „tűrt” kategóriába került. “Azaz a gyakorlatban úgy tűnt, hogy igazából nincs is semmiféle korlátozás a kisebbségi nyelvhasználat terén, ugyanakkor az intézmények tanárai, a diákok számos akadállyal találták magukat szemben, amelyek szabályozása nem történt meg” - mondta Zubánics. 

„Mindent azonnal és teljeskörűen lehetetlen pontosan szabályozni”

Szerinte a törvény erőssége, hogy „körbejárja” és rendszerezi a kisebbségi nyelveken zajló oktatás valamennyi aspektusát. Bár a jogszabályt óriási előrelépésnek nevezi, megjegyezte: tisztában vannak azzal, hogy mindent azonnal és teljeskörűen lehetetlen pontosan szabályozni. „Maga a Kisebbségi Cselekvési Terv, amely a kisebbségi jogoknak az európai normákhoz való igazítását szabályozza, 2027-ig ad lehetőséget arra, hogy valamennyi szükséges törvénymódosítás elkészüljön. Szóval lesz munkánk jövőre is” - hangsúlyozta az UMDSZ vezetője. 

Közben az ukrajnai román kisebbség nem osztja a magyar lelkesedést. Nehezményezik, hogy a jövő évtől életbe lépő „reform” következményeként a Csernyivci régióban jelenleg működő 44 román tannyelvű gimnáziumból 15 omaradna. A fennmaradó 29 intézmény átalakulna, ezekben csak a 9. osztályig biztosítanák az oktatást. A románok több érdekvédelmi szervezete kérte a törvénytervezet módosítását, mivel szerintük a kisebbségek számára kedvező rendelkezésekhez nem társulnak megfelelő garanciák a román iskolák fennmaradásának biztosítására.

Az egyik fő kifogásuk az a követelmény, miszerint csak az az iskola kap nemzeti kisebbségi státust, ahol a tanulók több mint 50 százaléka egy adott  kisebbséghez tartozik. A románok azzal is elégedetlenek, hogy a jogszabály egyik rendelkezése lehetővé teszi az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számának növelését, ha azt egy osztály diákjai szüleinek legalább kétharmada írásban kéri. A román közösség szervezetei szerint ez a mechanizmus az anyanyelvű oktatás fokozatos visszaszorulásához vezethet. Úgy látják továbbá, hogy „az államnyelv mellett” megfogalmazás  túlságosan általános a román elsődleges oktatási nyelvként való megőrzésének garantálásához a román iskolákban.

A jogszabály elfogadása előtt a bukaresti külügyminisztérium arra kérte az ukrán hatóságokat, őrizzék meg a hagyományos román tannyelvű iskolarendszert, és kerüljék az oktatás területén a korábbi eredményeket visszafordító intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan az odesszai régióban élő románok egyesülete, a Besszarábia (Basarabia) a szavazás elhalasztását és további egyeztetést sürgetett. kérte. A Moldovai Köztársaságban működő Bukovina (Bucovina) Egyesület Maia Sandu elnök támogatását kérte az ukrajnai román gimnáziumok megőrzéséhez.