Hétfőn szavaz az ukrán parlament arról a törvényről, amely visszaállítaná a 2017 előtti helyzetet a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás területén. Az illetékes bizottságon már zöld jelzést kapott a jogszabály, amelynek az igazi próbája ugyanakkor a gyakorlati megvalósítás lesz. A magyar kormány megelőlegezte a bizalmat, szerdán feloldotta a blokkolást Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak két fejezetével kapcsolatban. 

Magyarország elhárította az akadályt az elől, hogy az EU újabb két tárgyalási klasztert nyisson meg Ukrajnával, jelezve, Budapest kész feloldani vétóját, ha Kijev a jövő héten elfogadja a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvényt – számolt be az Euronews. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter megköszönte Magyarországnak a döntést. A tárcavezető emlékeztetett rá: ezekben a napokban a kijevi parlamentben benyújtották és az illetékes bizottság jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely a nemzeti kisebbségek oktatási jogainak rendezését célozza.

Bár az április magyarországi kormányváltás előtti állapothoz képest javult a magyar–ukrán viszony, a két ország kapcsolata továbbra sem feszültségmentes. Magyar Péter kormányfő nemrég az X közösségi oldalon vitázott az ukrán külügyminiszterrel, miután szerinte Kijev a budapesti kabinet jóváhagyása nélkül tüntette fel Magyarországot a Volodimir Zelenszkij államfő által kezdeményezett Kárpátok-csúcstalálkozó résztvevői között. Andrij Szibiha erre azt válaszolta, hogy az új magyar miniszterelnök Orbán Viktor nyomdokaiba lép. 

A pozitív fordulatot a kétoldalú viszonyban a korábbi megegyezés gyakorlatba ültetése, a kisebbségi jogok helyreállításával kapcsolatos kijevi döntés, a magyar elvárások teljesítése hozhatja el. Az ukrán parlament oktatási, tudományos és innovációs bizottsága kedden egyhangúlag támogatta a törvénytervezetet, ami azt jelzi, a kezdeményezés hétfőn átmehet a törvényhozáson is.

A Kárpáti Igaz Szó által idézett Julija Hrisina parlamenti képviselő szerint a jogszabály célja, hogy az európai elvárásoknak megfelelően garantálja a kisebbségi anyanyelvi oktatás jogát, miközben fenntartja az államnyelv védelmét. Korábban a jogszabály mielőbbi elfogadását szorgalmazta a két kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is. 

Kapcsolódó

Brenzovics László: Nehéz folyamat lesz a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállítása (INTERJÚ)

A KMKSZ elnöke szerint a magyar kormánynak vannak eszközei, hiszen többször is szavazni kell az ukrán integrációs folyamat során, s konszenzus kell a folytatáshoz.

magyar-ukrán viszony Kárpátalja Magyar Péter KMKSZ

A tervezet szerint továbbra is az ukrán marad az oktatási folyamat államnyelve, ugyanakkor azokban az intézményekben, ahol valamely őshonos nép vagy uniós hivatalos nyelvet beszélő nemzeti kisebbség nyelvén működő osztály vagy csoport van, garantálnák az adott kisebbségi nyelv használatát is. A Kárpáti Igaz Szó cikke szerint fontos újdonság lenne a nemzeti kisebbségi státuszú középiskola fogalmának bevezetése. Ezt a státuszt azok az intézmények kaphatnák meg, ahol a tanulók több mint fele valamely nemzeti kisebbség nyelvén tanul. Az ilyen iskolák oktatási programjában helyet kaphatna az adott közösség történelmének, kultúrájának, hagyományainak és jelképeinek megismerése is. A szülő kérésére az oktatási dokumentumokat és azok mellékleteit a kisebbség nyelvén is ki lehetne állítani.

„Az elmúlt években a kárpátaljai magyarság többek között azért küzdött, hogy állítsák helyre azokat a jogokat az oktatás területén, amelyet elvettek tőlük 2017 után. A mostani törvényjavaslat, amely az ukrán parlament asztalán fekszik már, renoválja ezeket a kérdéseket, visszaállítja azokat a jogokat, amelyekkel korábban rendelkeztek” – mondta nemrég az InfoRádiónak Brenzovics László, a KMKSZ elnöke. Szerinte evidens, hogy a kijevi elmozdulás oka a magyar blokkolás feloldásának elérése Ukrajna uniós csatlakozásának előkészítésével kapcsolatban. Brenzovics megjegyezte, a törvénytervezet nemcsak a magyarokra vonatkozik, hanem összes olyan iskolára, ahol az EU nyelvein oktattak.

„Mivel a románoknak van még ilyen, a magyarhoz hasonló kisebbségi oktatási rendszerük, román tannyelvű iskolákban is szabadon lehet oktatni román nyelven” – mondta a KMKSZ vezetője. 

Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója a Maszolnak elmondta: ha ez a törvény a gyakorlatban működni fog, megnyugtató és előremutató szabályozásként értékelhető.

„Gyakorlatilag visszaállnak a 2017 előtti állapotok. Ennek elfogadása egyfajta visszahőkölés az elmúlt évek erőszakos ukránosítási politikából. Az ukrán EU-integráció erős biztosítéknak hat Magyarország számára abban a tekintetben, hogy a jogszabály végrehajtása nem maradhat puszta ígéret. Kétségtelenül megváltozott az ukrán hozzáállás és a politikai szándék, ami biztató a kétoldalú kapcsolatok várható további alakulása tekintetében” – fogalmazott Dunda György.