A kárpátaljai magyarság jogainak renoválása, annak kiharcolása egy nehéz folyamat lesz – véli Brenzovics László. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a Maszolnak elmondta: a magyar kormányzat kezében vannak eszközök, hiszen több alkalommal is szavazni kell Ukrajna EU-integrációs folyamata során, s konszenzus kell a folytatáshoz. Ami magyarországi támogatási politikát illeti, a KMKSZ vezetője szerint fontos lenne a folyamatosság és a kiszámíthatóság, különösen a kárpátaljaiak számára, nekik ugyanis más forrásokat nem tudnak biztosítani az intézményrendszer fenntartásához.

– Lecsengőben vannak ugyan a védelmi miniszter menesztését követő kijevi tüntetések, de elemzők szerint az ukrajnai belpolitikai fejlemények nem kedveznek Volodimir Zelenszkij elnöknek. Mit történik Ukrajnában?

– Érdekesek az ukrajnai tüntetések. Van olyan rétege a lakosságnak, amelynek lehet tüntetni, s van, amelynek nem. Ezek általában akkor zajlanak, amikor Zelenszkij elnök összetűzésbe kerül valamelyik nyugati érdekcsoporttal, többnyire a nyugat-európai liberális érdekcsoporttal. Jelenleg is ilyesmiről van szó. Korábban a korrupcióellenes hivatal vezetőjének lecserélésére tett kísérlet miatt volt tüntetéssorozat, mots pedig Fjodorov védelmi miniszter váltott ki hasonló megmozdulásokat, melynek eredményeként a hadsereg főparancsnokát leváltották. Kormányválságnak is nevezhetjük a jelenlegi helyzetet, s belső ellentétek még nem jutottak nyugvópontra. 

– Van-e hatása a történéseknek a kényszersorozásokra, hiszen a hírek szerint egyre nagyobb a társadalmi ellenállás Ukrajnában a toborzók brutális módszereivel szemben. 

– Valóban van társadalmi ellenállás. Ugyanakkor emlékezzünk arra, hogy amikor Lembergben egy a jelenleginél keményebb tiltakozás volt a sorozás jelenlegi formája ellen, akkor a titkosszolgálat és a rendőrség a tüntetőket igen hamar előállította, a mostani, kijevi tüntetések résztvevőivel szemben viszont senki sem lép fel. Az ukrán társadalomban az ilyesfajta sorozási forma az egyik legnépszerűtlenebb intézkedésnek számít. Csakhogy a lakosság ennek hangot adni nem igazán tud. Az ukrán hatalom kénytelen feltöltenie a hadsereget. A korábbi, önkéntes bevonulásnak már vége, így a jelenleg használt eszközök rendkívüli módon irritálják a lakosságot, s látjuk is a különböző ellenállási formákat. Ennek az alternatívája csak a béke lehetne, de a közeljövőben erre nincs remény. 

– Zelenszkij felvetette, hogy még az ősz előtt meg kellene szervezni egy ukrán-orosz-amerikai találkozót a rendezés érdekében. Mi ennek a realitása?

– Az elnök azt vetette fel, hogy szerinte azok a légicsapások, amelyeket Ukrajna mér drónokkal az orosz infrastruktúrára, olyan helyzetbe fogja hozni a választások előtt álló moszkvai kormányzatot, hogy megkezdi a béketárgyalásokat. Csakhogy az oroszok is növelték a légicsapások számát, polgári célpontokat, raktárakat, benzinkutakat, energiaközpontokat lőnek, ami Ukrajna vonatkozásában is rendkívül súlyos következményekkel jár. Ahogy én értékelem a helyzetet, nem biztos, hogy az ukrán légicsapások arra fogják bírni az orosz kormányt, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen. Nincs meg az a minimum a két ország között a háború lezárását illetően, ami lehetővé tenné, hogy jelenleg eredményes tárgyalásokat folytassanak. Az segítene a folyamaton, ha a nagyhatalmak, az Egyesült Államok, Nyugat–Európa véleménye úgy változna meg, hogy egyfajta kompromisszumos békére van szükség, Ezt a változást még nem látjuk.  

Kapcsolódó

Zelenszkijék ígéretében bíznak a kárpátaljai magyarok  

Nagyrészt az a tizenegy pontos magyar követeléslista érvényesült, amelyet a magyar fél még 2024. januárjában, Ungváron nyújtotta át az ukrán partnernek.

magyar-ukrán viszony Ukrajna kárpátaljai magyarok Magyar Péter

– Hogyan alakul a kapcsolat az új magyar kormánnyal, ami a kárpátaljai magyarság ügyeit illeti? Milyenek az eddigi tapasztalatok?

– Lassan alakulnak a kapcsolatok. A kárpátaljai magyarság rendkívül nehéz, kiszolgáltatott helyzetben van, támogatásra szorul. Három dolog kell ahhoz, hogy fennmaradjon a kárpátaljai magyarság intézményrendszere, megmaradjon, mint közösség. Az egyik az ukrajnai helyzet, amely egyáltalán lehetővé teszi a működést. A körülmények kétségesek a háború miatt, s ez döntő módon befolyásolja a kárpátaljaiak életét. A másik a jogi környezet. Voltak olyan törvények, amelyeket elfogadtak 2017-ben, majd később is, amelyek szinte felszámolták az oktatási rendszert. Ezek egy részét módosították, lehetővé téve, hogy továbbra is az óvodától az egyetemig lehessen magyarul tanulni. A nyelvtörvényen módosítottak, s ígéret van további változtatásra. A harmadik dolog az anyaországi támogatás. Ez nálunk különösen fontos, hiszen nincsenek tartalékaink, az ukrán állam pedig nem támogatja a nem állami intézményeket. A korábbi kormányzat a már megítélt és szerződéssel rögzített támogatásokat nem utalta ki, s fennakadások voltak, ami kissé megrengette a kárpátaljai magyar intézményrendszert, elsősorban az egyetemet és az ungvári egyetem magyar karát. A helyzet rendeződni látszik, az egyetem megkapta a támogatást, de az összes többi kérdésben bizonytalanság van. Nagyon fontos számunkra az oktatási-nevelési támogatás, hiszen míg másutt, ahol jobb körülmények között élnek az emberek, ez nem egy lényeges összeg, de a kárpátaljai magyarság számára nagyon is lényeges. Kárpátalja számára hirdették meg a Zrínyi Ilona programot, ami a Kárpátalján dolgozó értelmiségieket, tanárokat, orvosokat, közművelődési dolgozókat támogatja. Ezt sem folyósították, de ígéret van arra, hogy megtörténik. Az összes többi program, például a KMKSZ programjai, amelyekre szerződéseink vannak a volt a kormánnyal, egyelőre a támogatás folyósítására várnak. Ez rendkívüli bizonytalanságokat okoz. Fontos lenne ezekben a kérdésekben a folyamatosság és a kiszámíthatóság, különösen a kárpátaljai magyarság számára, amely tartalékokat, más lehetőségeket, forrásokat nem tud biztosítani az intézményrendszere fenntartásához.

– Magyarország és Ukrajna között júniusban átfogó megállapodás született a kárpátaljai magyarok jogainak visszaállításáról. Betartja-e ígéretét Kijev? 

– Az ukrán vezetés és az ukrán lakosság többsége Magyar Péter győzelmének szurkolt. Amikor ez bekövetkezett, első lépésként nem ezt várták az új magyar kormánytól. Azt gondolták, hogy a csekély létszámú kárpátaljai magyarság problémái nem maradnak ennyire előtérben. Meglepte Kijevet, amikor a magyar miniszterelnök kijelentette, hogy ezen kérdések rendezése nélkül nem oldják fel a magyar vétót. Aztán megkezdődtek a tárgyalások, amelyek tulajdonképpen a folytatásai voltak az előző magyar kormány által kezdett megbeszéléseknek. Ugyanarról a tizenegy pontról tárgyaltak. Időszűke volt, az Európai Bizottság és Kijev szerette volna, hogy a csatlakozási folyamat elinduljon. Sikerült megegyezni a kérdések döntő többségében. Igza, bizonyos kérdéseket nem azonnal rendeztek, hanem a későbbiekben fognak, még ebben az esztendőben vagy 2027-ben, az ígéret szerint  Szerintem ez egy pozitív eredmény a magyar kormány és a kárpátaljai magyarság számára is. Ukrajna uniós integrációs folyamata hosszú lesz és nehéz. A kárpátaljai magyarság jogainak helyreállítása, annak kiharcolása is egy nehéz folyamat lesz. A magyar kormányzat kezében vannak eszközök, hiszen több alkalommal is szavazni kell az integrációs folyamat során, s konszenzus kell a folytatáshoz. Végül pedig a magyar országgyűlésnek kell megszavaznia Ukrajna felvételét az Európai Unióba.