Zelenszkij magabiztos – Ki enged a feszült magyar-ukrán viszonyban? 

A magyarországi hatalomváltás önmagában lehetőséget ad arra, hogy a közel tíz évnyi feszült és folyamatosan romló kapcsolatokat  tiszta lappal indítsák újra a felek - véli Bendarzsevszkij Anton. A külpolitikai szakértő ugyanakkor hozzátette: a jelek szerint az ukrán és a magyar pozíciók tartalma nem változott jelentősen.   

Magyar Péter leendő magyar miniszterelnök április 28-án Budapesten tárgyalt Beregszász polgármesterével, Babják Zoltánnal, aki függetlenként, de a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség támogatásával vette sikerrel a városvezetői pozícióért zajló választásokat. 2013 óta irányítja Beregszászt. „Egyetértettünk abban, hogy a Kárpátalján élő magyarok érdeke az, hogy új alapokra helyezzük Magyarország és Ukrajna kapcsolatát” – írta a megbeszélések után Facebook bejegyzésében a Tisza Párt elnöke. Közölte azt is, hogy június elejére találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel „szimbolikusan a magyar többségű Beregszászon”.

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Volodimir Zelenszkij: Magyarországon át is vezet az őt az EU-ba Fotó: Zelenszkij Facebook oldala

Magyar Péter úgy fogalmazott: elérkezett az ideje, hogy Ukrajna megszüntesse a több mint egy évtizede fennálló jogkorlátozást és a kárpátaljai magyarok minden kulturális, nyelvi, közigazgatási és felsőoktatási jogukat visszakapják, és újra egyenrangú, megbecsült polgárai lehessenek Ukrajnának. „Ha ezeket a kérdéseket rendezni tudjuk, azzal bizonyosan új fejezetet nyithatunk az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatokban” – írta a politikus. Hozzátette: az ukrán kormány által 2025-ben az oktatás terén bejelentett engedmények előremutatóak, de nem elegendőek.

„Ukrajnában a felsőoktatás továbbra is egynyelvű, az érettségi vizsgák ukrán nyelvűek, és a nyelvhasználat más hivatalos területein sem történt érdemi változás. Továbbra is fennáll, hogy a hivatalos nyelvhasználat szigorúan egy nyelvre épül Ukrajnában. A közigazgatásban, bíróságon, hivatalos eljárásokban csak az ukrán nyelv használható. A magyar kisebbség nem kérhet hivatalos ügyintézést anyanyelvén, még a többségében magyarlakta településeken sem” – sorolta a problémákat Magyar Péter. 

Mint írta, a közélet és kultúra terén is megmaradtak a korlátozások: a magyar nyelvű rendezvények és sajtóorgánumok működhetnek ugyan, de kvóták, regisztrációs és formai követelmények szorításában. A nyilvános megszólalásban hivatalos személyek – például iskolaigazgatók vagy polgármesterek – továbbra sem használhatják szabadon anyanyelvüket. „Innen is bátorítom az ukrán vezetést, hogy a fenti területeken is merjen nagyot lépni az európai értékek és a valódi szabadság és egyenlőség felé” – fogalmazott a leendő kormányfő. 

Zelenszkij röviden reagált a magyar felvetésére. „Ők (a kárpátaljai magyarok - a szerk) olyan polgáraink, mint bárki más. Lehet, hogy nem mindent oldottunk meg eddig. De őszintén szólva, nem lesz itt probléma” – nyilatkozta. A Bloomberg értesülései szerint az Európai Unió közben arra ösztönzi Magyar Pétert, hogy a leköszönő Orbán-kormánnyal ellentétben mutasson nyitottságot Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak hivatalos elindítására. Állítólag a leendő miniszterelnök feltételei egybeesnek azzal a 11 pontos követeléslistával, amelyet Orbán Viktor terjesztett elő Kijevnek még 2024-ben.

Gyorsan felveszik a diplomáciai kapcsolatokat?

Ukrajnában azzal kalkulálnak, hogy a Tisza-kormány megalakulása után Kijev és Budapest gyorsan felveszi egymással a diplomáciai kapcsolatokat, mondta Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese szerdán. Az még nem dőlt el, hogy Magyar Péter mikor találkozik Volodimir Zelenszkijjel, mert az ukrán elnök stábja még nem véglegesítette az államfő júniusi programját - írta az Index. Ugyancsak szerdán Zelenszkij közölte: Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le. „Hálás vagyok Magyarországnak a konstruktív hozzáállásért és ezért a civilizált lépésért” – idézte az MTI az ukrán államfő bejegyzését.

Mindezek függvényében a magyar-ukrán kapcsolatok várható alakulásáról kérdeztük Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértőt, az Oeconomus Alapítvány igazgatóját. „Azt még nem tudni, hogy Beregszászon lesz-e a találkozó, vagy akár valamilyen nagyobb nemzetközi fórum és találkozó keretében (ez sem lenne meglepő), de hogy néhány héten belül valami lesz, abban biztos vagyok. A két, egymással szomszédos ország kapcsolatának a helyreállítása nemzeti érdek mindkét ország számára. Eddig is ez lett volna, de sajnos a politika felülírta a nemzeti érdeket” – mondta Bendarzsevszkij.

Beregszász korzója l Fotó: Kárpáti Igaz Szó

Mint fogalmazott, Ukrajna számára világos kell legyen, hogy az Európai Unió felé Magyarországon keresztül is vezet az út. „Nem csak a csatlakozás jóváhagyásához, de a csatlakozás felé minden egyes csatlakozási fejezet megnyitása és lezárása is egyhangú szavazáshoz kötött, vagyis Kijevnek lehetőség szerint mind a 27 tagországgal jóban kell lenni - vagy legalábbis nem szabad konfrontálódni” – emlékeztetett a szakértő. Azt is megjegyezte, hogy a jelenlegi helyzetben, háború alatt minden kisebb vagy nagyobb segítségre szüksége van Kijevnek, és a Magyarország által küldött üzemanyag, áram vagy gáz „nem a kisebb kategóriában volt”. 

Kiemelte: Magyarország számára alapvetően biztonsági érdek, hogy jó kapcsolat legyen egy olyan országgal, amely a háború hatására frusztrált, traumatizált, és ahol a lakosság fel is van fegyverezve. „A jövőben a biztonság érdekében szoros együttműködésre lesz szükség. Másrészt a háború is véget fog érni belátható időn belül, és akkor a magyar cégek szerepet kaphatnak az ország helyreállításában, illetve most lesz majd esély elfoglalni bizonyos megüresedett piaci pozíciókat” – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton. 

Megjegyezte: 2017 óta a kétoldalú kapcsolat nem hullámzott, hanem egyértelmű és folyamatos romló trendet mutatott. „És itt jön a legérdekesebb rész: a jelek szerint sem az ukrán, sem a magyar pozíciók tartalma nem változott jelentősen: Magyar Péter a nyilatkozataiban továbbra is a magyar kisebbségek jogainak a teljes helyreállításától tette függővé Magyarország pozícióját Ukrajna EU csatlakozásában. Ugyanakkor a magyar kommunikáció és a retorika Ukrajna és Oroszország felé biztosan változni fog, ami tovább segítheti a közeledést” – mondta a Maszolnak a külpolitikai szakértő. 

Szerinte a magyarországi hatalomváltás önmagában lehetőséget ad arra, hogy a kétoldalú kapcsolatokat tiszta lappal indítsák újra. „Ehhez hasonló várakozások voltak 2019-ben is, Zelenszkij megválasztását követően, azonban akkor a remények nem igazolódtak be, a közeledés és a kapcsolatok javulása elmaradt. Most valószínűleg, közel tíz évnyi feszült (és folyamatosan romló) kapcsolatok után, mindkét fél kapni fog az alkalmon, hogy rendezze a magyar-ukrán viszonyt” – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton.  

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

banner_2RECJMdU_SB5_WEBBANNER_970 X 250.png
banner_UalzFhP5_SB5_WEBBANNER_728 x 90.png
banner_KI1NlCrb_SB5_WEBBANNER_300 x 250.png

Kimaradt?