Durvul a magyar–ukrán konfliktus a lefoglalt milliók miatt: egy gyanús pénzszállítás torkollott nemzetközi botrányba a magyar határon. Az ukrán jegybank az Európai Központi Banknál tett panaszt, miután Orbán Viktor 60 napos zár alá vételt rendelt el a lefoglalt vagyonra. Kijev az Európai Unió segítségét kéri a múlt héten Magyarországon lefoglalt készpénz és értéktárgyak visszaszerzéséhez. Miközben zajlik a nyomozás, Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy az egy ukrán banktól lefoglalt pénzt és aranyat akár 60 napig is tartsák zár alatt.

Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) közölte: független nemzetközi auditot kezdeményeznek a tranzitfolyamatban részt vevő felek szerződéses kapcsolatainak átvilágítására. Andrij Pisnij jegybankelnök hivatalos levelet küldött az Európai Központi Banknak, az Osztrák Nemzeti Banknak, az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságának és Kaja Kallas uniós külügyi főképviselőnek is. 

„Meggyőződésünk, hogy a jogállamiságnak alapértéknek kell maradnia az EU-n belül. A magyar fél önkényes lépései aláássák az Ukrajna támogatására irányuló európai erőfeszítéseket” – fogalmazott Pisnij. Az állami tulajdonú ukrán Oshadbank, amelynek szállítmányát feltartóztatták, minden dokumentumot átadott a jegybanknak, amelyek igazolják a szállítmány és a kísérő csapat jogszerűségét. Az NBU szerint a dokumentumok rendben vannak.

A magyar hatóságok múlt csütörtökön foglaltak le két gépjárművet, amelyek 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak Ausztriából Ukrajnába magyar területen keresztül. Budapest pénzmosás gyanújára hivatkozik. Lázár János építési és közlekedési miniszter azt állította: a kormánynak bizonyítéka van arra, hogy Ukrajna az ellenzéki Tisza Pártot finanszírozza, amely a mérések szerint vezeti a népszerűségi listát az áprilisi választások előtt.

Kapcsolódó

Zelenszkij életveszélyesen megfenyegette Orbán Viktort – „Magyarországot nem lehet zsarolni”

Volodimir Zelenszkij az eddigi legdurvább fenyegetését intézte Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz. Orbán Viktor leszögezte, Magyarországot nem lehet zsarolni, kényszeríteni. 

orosz–ukrán háború halálos fenyegetés Orbán Viktor Volodimir Zelenszkij kőolaj

Az Oshadbank tagadta az ellenzékhez fűződő kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy az osztrák Raiffeisen Banktól Kijevbe tartó, teljesen rutinszerű transzferről volt szó. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) hozzátette: az orosz invázió óta a légi közlekedés ellehetetlenülése miatt a készpénzt szárazföldön szállítják, a háborús helyzet miatt pedig megnőtt az igény a fizikai valuta iránt. Bár a szállítási útvonalak titkosak, az NBU már javasolta a bankoknak, hogy kerüljék el azokat az országokat, ahol fennáll a blokkolás veszélye. Kijev „állami terrorizmusnak” minősítette az esetet, a Fidesz pedig törvényjavaslatot nyújtott be a lefoglalás legalizálására a nyomozás lezárultáig. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint ez a törvény de facto beismerése annak, hogy a magyar lépéseknek eddig nem volt jogalapjuk.

Az ukrán külügyminisztérium súlyos vádakat fogalmazott meg a szállítmányt kísérő hét alkalmazott fogvatartásával kapcsolatban. Kijev szerint az alkalmazottakat – akiket „túszként” kezeltek – 28 órán át tartották fogva, bekötött szemmel és megbilincselve szállították őket, az akcióban pedig páncélozott járművek és gépfegyveres terrorelhárítók vettek részt. A tájékoztatás szerint a magyar hatóságok elvették a mobiltelefonjaikat, így nem tudták értesíteni hozzátartozóikat. Egy cukorbeteg alkalmazott állapota válságosra fordult, miután állítólag csak azután kapott orvosi segítséget, hogy elvesztette az eszméletét. Ukrajna azt is kifogásolja, hogy a fogvatartottaktól megtagadták a jogi képviseletet és a konzuli segítséget, valamint anyanyelvük helyett orosz nyelven hallgatták ki őket.

Képmutató az ukrán panaszáradat?

Miközben Kijev a nemzetközi jogra és az uniós értékekre hivatkozva követeli vissza értékeit, Budapesten emlékeztetnek rá: Ukrajna a saját eszközeivel ugyanilyen keményen nyomást gyakorol szomszédjára. A magyar kormányzati kommunikáció és a hazai közvélemény egy része szerint képmutató az ukrán panaszáradat, miközben Kijev már hetek óta zárva tartja a Barátság kőolajvezeték csapjait, közvetlenül veszélyeztetve ezzel Magyarország energiabiztonságát. Az ukrán fél a vezeték leállítását technikai okokkal vagy az Oroszország elleni szankciók kiterjesztésével indokolja, de Budapesten ezt egyértelműen politikai zsarolásként értékelik. Ez a kölcsönös bizalmatlanság jelzi, hogy a mostani pénz-lefoglalási botrány nem egy elszigetelt eset, hanem egy mélyebb, gazdasági és energetikai hadviselésbe hajló konfliktus újabb állomása.

Iosefina Pascal oknyomozó újságíró osztott meg egy interjút,  amiben egy neves román pénzszállító cég munkatársa megdöbbentő részleteket tárt a nyilvánosság elé: állítása szerint Ukrajna a háború kitörésének első napjától kezdve megszakítás nélkül, ipari mennyiségben mozgat euró- és dollárkészleteket Románián keresztül. A beszámoló szerint teherautók sora szállított éveken át a készpénzt, amelynek összértéke a több milliárdra rúghat. Ez a 2025 decemberében rögzített vallomás hónapokkal azelőtt hívta fel a figyelmet a jelenségre, hogy Magyarországon is vizsgálat indult volna a két hónap alatt áramló, 1,3 milliárdnyi valuta ügyében. 

A rejtélyes transzportok láttán elkerülhetetlenek a kérdések: honnan származik ez a hatalmas vagyon, mi a végső úticélja, és miért éppen a gyakorlatilag nyomonkövethetetlen készpénzes formát választották? A vallomás első része már megtekinthető, a hamarosan érkező második epizód pedig az ígéretek szerint alapjaiban rázhatja meg a román kormányzati köröket.