Hatványozottan megnő a Nyugat-Európában élő és radikalizálódott muszlim fiatalok által végrehajtott terrorcselekményeket veszélye, amikor izraeli csapatok belépnek a gázai területekre - mondta a Maszolnak Szenkovics Dezső geopolitikai elemző. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja nem optimista a bevándorláspolitikára változásával kapcsolatban. 

- Döbbenet után újabb döbbenet. A meglepően kiterjedt és brutális Hamász-támadást követően Nyugat-Európa nagyvárosainak utcáin ünneplő megmozdulások voltak. Az Izrael elleni tüntetések azóta szinte mindennaposak. Veszélybe kerülhetnek a zsidó közösségek Nyugaton?

- Valóban megdöbbentő felvételek lepték el október 7-én a világhálót, a közösségi médiumokat, a híradók és az online sajtó megdöbbentő felvételeket tettek közzé, amint fegyveres terroristák egyáltalán nem válogatva ártatlan embereket, gyerekeket, fegyvertelen fiatalokat, időseket, nőket ölnek meg vagy rabolnak el, az emberi elme számára elképzelhetetlen kegyetlenséggel és hidegvérrel. A Hamász terrorszervezet miközben több ezer rakétával vette célba Izrael katonai célpontjait és lakott településeit, fegyveresei meglepetésszerűen törték át a fizikai határzárt és hatoltak be a Gázai-övezet körüli területek városaiba, kibucaiba, ahol brutális vérengzést rendeztek. Alig egy nappal azután, hogy ezek a képsorok bejárták a világsajtót, következett a második döbbenet: a fejlett Nyugat nagyvárosaiban a Hamászt éltető, a szabad és független Palesztina mellett, a zsidók és Izrael ellen szervezett tüntetések sorozata indult el, ahol a nagymértékben bevándorlói háttérrel rendelkező tüntetők között akadt olyan, akik a horogkeresztet villantotta fel telefonján, mások pedig a hitleri Németország által előszeretettel alkalmazott endlösung náci programban használt módszer újabb alkalmazására tett félre nem érthető kijelentést.

Ezzel párhuzamosan Franciaországban, Németországban és más nyugat európai országokban is jelentősen megnőtt az antiszemita fenyegetések és cselekedetek száma. A francia belügyminiszter állítása szerint az elmúlt héten több mint 20 letartóztatásra került sor antiszemita cselekedetek okán abban az országban, amelyben talán a legnagyobb muszlim és zsidó közösségek élnek egymás mellett. Ennek eredményeképpen Franciaország teljes területén megerősítették az izraeli diplomáciai képviseletek, zsidó intézmények, üzletek, éttermek, zsinagógák, emlékművek védelmét. Legutóbbi jelentések szerint Németországban sem jobb a helyzet, az egész héten tartó tüntetéseket követően pénteken Berlinben a zsidók által lakott épületek némelyikének bejáratára Dávid csillagot festettek, amelyek egyértelműen a náci deportálás előtti időkre emlékeztetnek. Megítélésem szerint hasonló megnyilvánulások, megfélemlítő akciók továbbra is várhatók a nyugat európai nagyvárosokban, ezért nagyon fontos a titkosszolgálatok, illetve a rendvédelmi erők aktív jelenléte, illetve határozott fellépése. 

- Befolyásolhatják-e ezek az események az uniós bevándorláspolitika alakulását, hiszen az Izrael ellen tüntetők közel száz százalékban bevándorlók? 

- Ami a Nyugat-Európában kialakult helyzetnek az uniós bevándorláspolitikára való kihatását illeti, nem vagyok túlzottan optimista. Azt gondolom, hogy akik nyitott szemmel jártak eddig is Európában, azok már láthatták annak jelét, hogy az a fajta bevándorláspolitika, amelyet az Európai Bizottság erőltet, elég sok veszélyt rejt magában. Gondolok itt például az elmúlt hetek svédországi eseményeire, amelyeknek a hátterében bevándorló hátterű bandák közötti háború látható, amely sajnos civil áldozatokat is követelt, és amely jelentős mértékben aláásta az egykori svéd közbiztonságról kialakított képet.

Minimum elgondolkodtató az, amikor a svéd miniszterelnök arról nyilatkozik, hogy kész meghozni azt a döntést, amely lehetővé teszi, hogy a rendfenntartó erők munkáját a hadsereg is támogathassa a közbiztonság fenntartása érdekében. Ideje lenne megérteni az európai döntéshozóknak azt is, hogy a nagy tömegben és időnként mindenféle kontroll nélkül érkező migránsok magukkal hozzák saját kultúrájukat, mély vallásosságukat, amely esetenként igencsak szélsőséges vallásos nézetekkel társul, évszázados ellenségeskedéseiket stb. Mindezek ellenére azt gondolom, hogy az Európai Bizottság részéről továbbra is várható, hogy még a jövő évi európai parlamenti választások előtt megpróbálja átvinni az új migrációs paktumot, amely az EU területére érkező bevándorlók elosztási mechanizmusát is tartalmazza. 

- Biztonsági kockázatot jelent-e Európa számára a közel-keleti konfliktus eszkalálódása esetén az óriási létszámú muszlim bevándorló?

- Az Izrael és a Gázai-övezetet ellenőrző Hamász közötti háború eszkalációja több szempontból is óriási veszélyt jelent Európa számára. A kialakult helyzetben a legszomorúbb az, hogy Izrael számára nincs jó döntés. Amennyiben ugyanis úgy dönt, hogy mondjuk a civilekre vagy a helyzet eszkalálódására való tekintettel nem indítja meg a szárazföldi offenzívát és nem próbál meg leszámolni a Hamász vezetőivel, harcosaival, egy olyan fokú gyengeségről fog tanúbizonyságot tenni, amely szinte meghívásként lesz értelmezhető a Hamász, a Hezbolláh vagy a térség más terrorszervezetei számára hasonló brutális és embertelen akciók végrehajtására. Emellett azt gondolom, hogy az izraeli állampolgárok biztonságérzete is jelentős mértékben romlana. Amennyiben azonban vállalja a szárazföldi bevonulást és harcokat, egyúttal azt is vállalja Izrael, hogy rengeteg civil áldozat lesz, ami elvezethet oda, hogy a térségben, iráni segítséggel, a konfliktus tovább eszkalálódik, aminek kiszámíthatatlan következményei lennének.

Amennyiben a konfliktus elhúzódik és más szereplőket is beszippant (Libanon, Irán), félő, hogy az új menekülthullám mellett jelentős mértékben megnövekednek az energiahordozók árai is, amelyek szinte azonnal általános drágulásokat eredményeznek minden szinten. Ugyanakkor egy elhúzódó háború jelentős anyagi terhet is helyezne a Nyugat vállára, amely az orosz-ukrán háború okán Ukrajnának nyújtott folyamatos és minimum középtávú támogatás mellett igencsak megterhelné az amúgy is stagnáló vagy akár regresszióban lévő európai országok költségvetését, gazdaságát. Nemhiába látjuk azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt napokban mindent megtettek annak érdekében, hogy a helyzet lehetőleg kontroll alatt maradjon. Erről árulkodik Antony Blinken amerikai külügyminiszter már elkezdett, és a héten tovább folytatódó közel-keleti tárgyalássorozata, valamint a Földközi-tengeren és Jordániában már jelen lévő amerikai katonai erő is. Mindezek mellett talán itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a migráció, az orosz-ukrán háború mellett az látszik, hogy egy újabb olyan helyzettel állunk szembe, amely megosztja az unió tagországait, intézményeit.

Gondolok itt például a Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosának, valamint egyes tagországok vezetőinek a Gázai-övezetbe irányított EU-s támogatásokkal kapcsolatos, egymásnak homlokegyenest ellentmondó nyilatkozataira. Ez pedig tovább mélyíti a már létező törésvonalakat, felerősíti a feszültségeket, ezáltal pedig gyengíti az integrációt. 

- Számíthatunk-e merényletekre Európában? 

- Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a múlt héten Európában már volt minimum egy merénylet. Egy francia iskolában egy radikalizálódott, csecsen származású muszlim fiatal késsel támadt volt tanárára és még két személyre. Az oktató belehalt sérüléseibe. Ezt követően Macron elnök hétezer katonát mozgósított és rendelt ki Franciaország városaiba, ugyanakkor pedig a rendkívüli biztonsági kabinetülést követően elrendelte a legmagasabb fokú terrorkészültséget.

Emellett, ugyancsak Franciaországban a hatóságok még egy késes támadást hiúsítottak meg. Valószínűsíthető, hogy az elkövetkező periódusban a kontinens országaiban élő és radikalizálódott muszlim fiatalok megpróbálnak hasonló terrorcselekményeket végrehajtani. Ennek veszélye hatványozottan megnő, ha és amikor az izraeli csapatok belépnek a gázai területekre és elkezdődik a szárazföldi invázió. Márpedig ez csak idő, órák, maximum napok kérdése. 

- Románia mennyire tekinthető biztonságos helynek ilyen szempontból?

- Nem gondolom azt, hogy Románia jobban vagy kevésbé jobban van kitéve ilyen típusú cselekményeknek, mint bármely kelet-európai ország. Ezzel kapcsolatban az a fontos, hogy a szakszolgálatok, a rendvédelmi erők és minden érintett szakosított szervezet vegye komolyan a fenyegetéseket, kezelje a lehető legnagyobb komolysággal, figyelemmel és szakértelemmel az összes olyan általuk megszerzett vagy mások által szolgáltatott információt, amelyek Románia esetleges terrorfenyegetettségéről, kitettségéről szólnak.