Elfogadta szerdán az Európai Parlament (EP) a Románia schengeni csatlakozását megakadályozó osztrák vétó jogszerűségének vizsgálatára felszólító határozatot. Csakhogy a döntés nem kötelezi semmire az Európai Bizottságot, Bécs álláspontja pedig aligha változik a közeljövőben. 

A határozat azon a petíción alapul, amelyet Răzvan Nicolescu volt miniszter nyújtott be az EP-hez. Tervezetét idén március 22-én vitatta meg a petíciós bizottság (PETI). Az Agerpres által idézett állásfoglalásban az Európai Parlament leszögezi, hogy Románia és Bulgária eleget tesz a schengeni csatlakozás követelményeinek. A dokumentumban az EP-képviselők sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy az Európai Unió Tanácsa 2022. december 8-án a két ország felvételének elutasításáról döntött, "anélkül, hogy ismertette volna a csatlakozási kritériumokhoz kapcsolódó jogi indoklást". A belső határellenőrzés nélküli térség kibővítése erősebbé tenné az Európai Uniót - érvelnek. 

Az aláírók szerint az a tény, hogy Románia és Bulgária még mindig nem tartozik a schengeni övezethez, társadalmi és gazdasági terheket ró a két országban működő vállalkozásokra és a lakosságra. A bolgár és román állampolgárokat hátrányos megkülönböztetés éri, késedelmekkel, bürokratikus nehézségekkel és a schengeni térségben élőkhöz képest többletköltségekkel kell szembenézniük, amikor külföldre utaznak vagy külföldön kötnek üzletet - olvasható a szövegben.

Az EP-képviselők felhívják a figyelmet, hogy a román és bolgár állampolgárok órákat vagy akár napokat várakoznak a határátkelőknél, míg a schengeni tagállamok állampolgárai tíz perc alatt átjutnak a határon. Ez nagyon sokat ront a román és bolgár kamionsofőrök munkakörülményein is - teszik hozzá. A határnál várakozó kamionok százainak kipufogógáza ugyanakkor környezeti károkat is okoz a térségben, veszélyeztetve a határrendészek, a kamionsofőrök és a környező lakosság egészségét. A határátkelőknél várakozó kamionok évente körülbelül 46.000 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki - állítják.

Az állásfoglalás felszólítja az Európai Bizottságot, hogy készítsen felmérést azokról az alternatív költségekről és környezeti károkról, amelyeket Románia és Bulgária 2011 júniusa óta elszenvedett a schengeni térségbe való felvétel „indokolatlan elutasítása" miatt. Ugyanakkor kéri, hogy vizsgálják meg a pénzügyi kompenzáció lehetőségeit. Az EP-képviselők szerint a jelenlegi helyzetet  „az EU-ellenes propaganda táplálja, beleértve az orosz propagandát is".

Jelenleg Bulgária, Ciprus, Írország és Románia kivételével valamennyi uniós tagállam tagja a belső határellenőrzés nélküli térségnek, amelyhez EU-n kívüli országok (Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein) is hozzátartoznak - emlékeztet az Agerpres. Az Európai Bizottság úgy értékelte, hogy Bulgária és Románia készen áll a schengeni övezethez való csatlakozásra, az Európai Parlament pedig többször is kiállt a két ország csatlakozása mellett, legutóbb egy 2022. október 5-i állásfoglalásban és egy 2022. december 14-i vitán. 

Miközben az Európai Parlament igyekszik nyomást gyakorolni Ausztriára a schengeni bővítést elutasító álláspontjának megváltoztatásáért, addig Bécsben lassan a teljes politikai paletta a bevándorlás korlátozását helyezi előtérbe. Az osztrák kormány továbbra is összekapcsolja a szabad mozgást biztosító övezet szélesítésének kérdését a migrációval, így esélytelennek tűnik Románia és Bulgária Schengen-tagsága.

Egy friss felmérés szerint csupán az osztrákok egyharmada támogatja a román tagságot, a relatív többség (44 százalékuk) elutasítja azt. Ráadásul közeledik a jövő évi parlamenti megméretés, a Szabadságpárt erősödése miatt aggódó Osztrák Néppárt pedig továbbra is szándékosan köti össze a schengeni bővítést a legális és illegális migráció kérdésével. Az Eurobarometer legfrissebb kutatása azt jelzi, hogy az osztrákok háromnegyede aggódik a migráció miatt.