Ausztriában a teljes politikai életet uralja a migráció kérdése, így akkor is kár abban bízni, hogy Bécs változtat elutasító álláspontján a román Schengen-tagsággal kapcsolatban, ha Romániának semmi köze sincs az illegális bevándorlás ügyéhez. Az osztrákok tartós vétója gyakorlatilag lényegtelenné teszi Európai Parlament, a spanyol uniós elnökség vagy Berlin lelkes támogatását.    

Miután az Európai Unió spanyol soros elnöksége a schengeni bővítés fontosságáról nyilatkozott, Olaf Scholz német kancellár pedig a napokban megismételte a román csatlakozás támogatását, a bukaresti politikai élet, elsősőrban a kormányzati szereplők ismét optimista hangot ütnek meg Románia idei Schengen-tagságával kapcsolatban. 

Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő szerint ugyanakkor nem történt semmi látványos Schengen ügyében. „A svéd uniós elnökség is támogatta a bővítést, csakhogy nem a soros elnökségek hibáján vagy éppen prioritásán múlik a kérdés, hanem azon, hogy egyes országok, jelen esetben Ausztria vagy Hollandia támogatja-e” - mondta a Maszol megkeresésére az RMDSZ politikusa. Úgy véli, ha Bécs továbbra is az uniós migrációs reformtól teszi függővé a schengeni bővítés csatlakozását, akkor erre idén sem fog sor kerülni. „Schengen reformja indokolt, de ennek nincs köze Románia és Bulgária csatlakozásához. Uniós jogállamisági probléma, ha egy tagállam teljesítette a megszabott feltételeket, de politikai okokból azt mégsem szavazzák meg a felvételt” - fogalmazott Vincze Lóránt. 

A néppárti képviselő kiemelte, hogy az EP egy szigorúnak nevezhető határozatot fogad el kedden, amelyben ismerteti a román, illetve bolgár csatlakozás elmaradásának költségeit, a környezeti károkat, amelyek a kamionok veszteglése jelent a határátkelőknél, s szabad átjárás okozta  gazdasági károkat. A testület egy olyan hatástanulmány elvégzésére kéri fel az Európai Bizottságot, amely alapján kárpótolja Romániát és Bulgáriát az őket ért anyagi kár miatt. Vincze Lóránt mindezek ellenére nem érzi úgy, hogy az elmúlt félévben olyan változás történt volna Schengennel kapcsolatos álláspontokban, amely kimozdíthatná a holtpontról ezt a témát. 

Elutasító osztrákok

A Panorama portál júniusi, bécsi tudósítása szerint egyre irreálisabb Románia idei csatlakozása a schengeni övezethez. Egy friss felmérés szerint az osztrákok egyharmada támogatja csupán a román tagságot, a relatív többség (44 százalékuk) elutasítja azt. Ausztria túl van a sokat emlegetett regionális választásokon, a szabad mozgást biztosító övezet bővítése ügyében viszont megmaradt az ellenállás. Ráadásul közeledik a parlamenti megmérettetés, a radikális Szabadságpárt (FPÖ) erősödése miatt frusztrált Osztrák Néppárt (ÖVP) pedig továbbra is szándékosan köti össze a schengeni bővítést a legális és illegális migráció kérdésével.

judith Kohlenberger, a bécsi Közgazdaságtudományi és Vállalkozástudományi Egyetem migrációkutatója emlékeztetett rá, Ausztria már a jövő évi parlamenti választásokra készül, az ÖVP és a Zöld Párt koalíciója pedig nem áll túl jól. „A politikusok nem engedhetik meg maguknak, hogy elengedjék a migrációs témát” - tette hozzá. Ausztriában egyébként termékeny talajra talál a migrációellenes retorika. Az Eurobarométer legfrissebb kutatása azt jelzi, hogy az osztrákok háromnegyede aggódik a migráció miatt. Ausztriában egyébként a lakosságának több mint egynegyede külföldi. A hivatalos adatok szerint közel 150 ezer román él Ausztriában, s ez a szám 2015 és 2021 között megduplázódott.

Egyre népszerűbb a Szabadságpárt

Miután az FPÖ néhány hónapja átvette a vezetést az osztrák pártok versengésében, most már a pártelnök Herbert Kickl is első helyre került a potenciális kancellárjelöltek között - számolt be a Mandiner. Az FPÖ-re jelenleg a szavazók mintegy 26-30 százaléka szavazna, míg a konzervatív ÖVP-re és a szocdemekre (SPÖ) 20-22 százalék körüli szavazat érkezne. A következő szövetségi parlamenti választást 2024 őszén tartják majd Ausztriában - hacsak nem írnak ki addig előrehozott választásokat. A Szabadságpárt nemrég tiltakozó nagygyűlést rendezett Leobenben, Stájerország második legnagyobb városában, ahol az ottani menekültügyi központ ellen tiltakoznak, majd az egész Ausztriára kiterjedő akciónapot tartottak a bevándorlás ellen. A közelmúltban számos szövetségi tartományban tartottak sajtótájékoztatót a témában, és nemrég egy online petíciót is indítottak a „tömeges bevándorlás” ellen.

Elemzők azt hangsúlyozzák, hogy lassan mindegyik osztrák párt előtérbe helyezi a migrációt elutasító álláspontot. Az SPÖ, amely mostanában hiába végez az élen a választásokon, kormánykoalíciót alakít ne tud, az év elején Klagenfurtban, az FPÖ déli bázisán kimondta: az európai menedékrendszer nem működik, meg kell előzni a szabályellenes migrációt, az illegális migránsok gyors visszatoloncolására van szükség. A Szabadságpárt népszerűségének növekedése mögött a Financial Times  által megszólaltatott - és a vg.hu portál által idézett - szakértők szerint a tavaly felerősödött gazdasági problémák, az infláció és az energiaválság áll az orosz földgáztól korábban erősen függő országban, miközben újra növekszik a bevándorlók beáramlása.

„A választók közül sokan nagyon rossz hangulatban vannak. A populisták számára érett a helyzet, hogy előnyt merítsenek ebből” – mondta Marcus How, a VE Insight politikai kockázati tanácsadó cég kutatási vezetőjét, aki szerint mindez az FPÖ tartós megerősödését eredményezheti. Amikor a Szociáldemokraták és a Néppárt is az FPÖ-t utánozza, populista megoldásokat javasolva komplex problémákra, a szavazók miért a másolatot választanák az eredeti helyett? – tette fel a kérdést a Világgazdaság által idézett elemző.