Az olajvállalatok évtizedeken át folytatott megtévesztési kampányai elhitették az emberekkel, hogy az egyre nagyobb mennyiségben gyártott műanyagokat újrahasznosítják. Valójában még az e téren globális vezetőnek számító EU-ban is a hulladék több mint felét elégetik, vagy szemétdombon végzi. Kalifornia most perbe hívta a világ vezető olajcégét egy precedensértékű kártérítési perben.

A környezettudatosság és a klímavédelem fontosságának növekedésével párhuzamosan a szennyező nagyvállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy megmutassák: részei a megoldásnak. Klímaaktivisták szerint azonban a látványos akciók többsége mindössze „zöldmosás”, azaz a marketing mögött nincs, vagy alig van tartalom. Kalifornia főügyésze most perbe hívta az ExxonMobilt, amely a világ egyik legnagyobb kőolajóriásaként az egyik legnagyobb műanyaggyártó is. Egyúttal globális piacvezető az egyszer használatos műgyanták előállításában.

A szeptember 23-án benyújtott kereset értelmében Rob Bonta főügyész nem pusztán környezetszennyező termékei miatt akarja elszámoltatni a nagyvállalatot, hanem „évtizedes megtévesztési kampányaiért” is. Bonta szerint ugyanis a környezetet elözönlő „műanyag cunamihoz” messzemenően hozzájárult, hogy a vásárlókkal elhitették: az újrahasznosítás létező és hatékony megoldás a szennyezési válságra, holott tudták, hogy ez nem igaz.

Noha az ügyészség szerint az Exxon „legalább 1988 óta” bizonygatja átfogó kampányokkal a műanyagok újrahasznosításának hatékonyságát – és így az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak –, az Egyesült Államokban újrahasznosított műanyag mennyisége ma is csupán töredéke a megtermeltnek. Az OECD legfrissebb becslése szerint világszerte a forgalomba kerülő műanyag kevesebb mint tizedét hasznosítják újra, Amerikában pedig ez az arány nem több 5-6 százaléknál.

Az Exxon ezzel szemben az államot hibáztatja az „újrahasznosítás programja” kudarcáért. „Évtizedeken át (…) elmulasztottak lépéseket tenni, most pedig másokat okolnak” – írta közleményében a nagyvállalat.

Zöldmosás felsőfokon

Rob Bonta hivatala egyelőre nem közölte, hogy mekkora kártérítést követel az Exxontól, de mindenképpen „milliárdos nagyságrendű” összegről beszélhetünk. A kaliforniai főügyész ugyanakkor kiemelte, hogy ez az első alkalom, hogy egy amerikai hatóság megkísérel elszámoltatni egy gáz– vagy kőolajvállalatot a műanyagok újrahasznosításával kapcsolatos megtévesztő állításaiért. „Az ExxonMobil hazudott, hogy tovább növelje amúgy is rekordszintű profitját a földgolyónk kárára és potenciálisan veszélyeztetve mindannyiunk egészségét” – írta Bonta.

Normál esetben az újrahasznosítandó műanyagot szétválogatják, megtisztítják a legkülönfélébb szennyeződésektől, ledarálják és újra feldolgozható granulátummá alakítják. Létezik vegyi újrahasznosítás is, amely során a hulladékot alkotóelemeire bontják. Azonban a kaliforniai ügyészségi kereset szerint az Exxon ezzel kapcsolatban is félrevezette a közvéleményt: csaknem az összes ilyen céllal összegyűjtött hulladékot – újrahasznosított műanyag helyett – üzemanyaggá konvertálták.

A BBC emlékeztet, hogy tavaly Rob Bonta már indított egy pert az Exxon és másik négy olajvállalat ellen a környezetnek okozott károk miatt. A mostani keresetet csaknem kétévi nyomozás előzte meg a fosszilis üzemanyagok és a globális műanyagszennyezés hatásait illetően.

A Washington Post megjegyzi, hogy korábban több kísérlet is történt arra, hogy felelősségre vonják a környezetszennyező műanyag csomagolásokat forgalomba hozó vállalatokat, például ital- vagy élelmiszergyártókat. A mostani per különlegessége abban áll, hogy közvetlenül a csomagolóanyag gyártóját célozza meg.

Nincs megállás?

Az Európai Unió a hulladékok újrahasznosítását a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél részeként kezeli, és kötelező érvényű, számszerűsített célokat határoz meg tagjai számára. Ezeket azonban az államok nagy része nem teljesíti, ráadásul az utóbbi évtizedben jelentősen megugrott a forgalomba kerülő csomagolási hulladék mennyisége.

Az Eurostat adatbázisában elérhető legfrissebb adatok szerint 2021-ben az EU lakosai átlagosan 188,7 kg csomagolási hulladékot termeltek, 32 kilóval többet, mint 2011-ben. Ugyanakkor az egy főre jutó műanyag hulladék átlagosan 27 százalékkal nőtt tíz év alatt. Az újrahasznosítási ráta pedig nemhogy javult volna, ellenkezőleg, valamelyes csökkent az adatok szerint.