Nem egységesek a moldovai ortodoxok, ami a politikai megosztottsággal és a háborús fenyegetettséggel fokozva súlyos feszültségekhez vezethet. A Maszolnak nyilatkozó szakértő szerint az ortodoxoknál a nacionalista indulat most erősebb a krisztusi szeretetnél.   

Nem csak politikai téren, vallási vonalon is kiéleződött a feszültség Chișinău és Moszkva között, de Moldován belül is. Vladimir metropolita, a Moldovai Ortodox Egyház vezetője nemrég közölte: elszakadna az Orosz Ortodox Egyháztól. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy az „orosz világ" idegen Moldovától.  

Mennyire befolyásos az ortodox egyház Moldovában? - kérdeztük Barabás T. Jánostól, a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjétől. Mint elmondta: a Moldovai Köztársaságban, Romániához hasonlóan, az egyház a legnépszerűbb intézmény, pár éve még nyolcvan százalék fölött volt az támogatottsága. „Az ukrajnai háború kirobbanása óta viszont veszített népszerűségéből, hetven százalékra csökkent a támogatottsága, mint azt Vladimir metropolita, az Orosz Ortodox Patriarchátus alá tartozó, Moldovában többségi Moldovai Ortodox Egyház vezetője is szóvá tette. A moldovaiak többsége megrettent a háborús pusztításoktól, Odessza bombázásától, sokkolta őket a rengeteg ukrajnai menekült, ezért is viseltetnek fenntartásokkal Moszkva irányában. Változóban van a moldovai közvélemény, az EU-s csatlakozást a lakósság immár nagy többsége támogatja, és ezzel Románia vonzereje is növekedik” - vázolta azaktuális  helyzetet a kolozsvári származású szakértő.

A Moldovai Köztársaságban a hívők 80 százaléka az oroszországi Kirill Pátriárka alá tartozik, míg 20 százalékuk a románbarát besszarábiai ortodox egyházat követi. „A már említett Moldovai Ortodox Egyház középkori előzmények után 1812-ben jött létre, amikor az orosz birodalom elfoglalta Törökországtól Besszarábiát, és egyféle államegyházként működött a két világháború közötti periódust leszámítva. Ez viszont kevés idő volt arra, hogy a román patriarchátus meggyökerezzen a mostoha sorsú tartományban. A második világháború után a kommunisták brutálisan megsemmisítették a román egyházat, és visszaállították az orosz egyház szupremáciáját, de tény hogy a moldávoknak vegyes emlékeik vonnak a korrupt és autokrata román uralomról is. Ezeknek következménye a mostanra kialakult egyházi helyzet” - összegzett Barabás T. János.

Az elemző arról tájékoztatott, hogy a Daniel román pátriárka alá tartozó, kisebb Besszarábiai Ortodox Egyház Petre metropolita vezetésével növeli támogatottságát az utóbbi években, amit a nyugatbarát moldovai kormányzat is elősegít, például tavaly megkapták meg a chișinăui ortodox szeminárium volt épületét. „Az oroszbarátként ismert Moldovai Ortodox Egyháznak közben meggyűltek a bajai moszkvai főnökeikkel, akik Vladimir moldovai pátriárka megkérdezése nélkül váltanak le és neveznek ki főpapokat egyházkerületében, mintegy központosítva az egyházi hatalmat.  Vladimir metropolita Kiril moszkvai pátriárkának írt szeptemberi levelében azt is említi, hogy nehezményezi Moszkva önkényét és közönyét, valamint, hogy hívői lelkileg már inkább a romániaiakhoz húznak. Azt a következtetést vonja le, hogy az egyház megmaradása érdekében, a hívők megtartásáért át kell álljanak a román patriarchátus alá” - mondta Barabás T, János.

A szakértő azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a román kormány és a Román Ortodox egyház egyezteti politikáját, amit az is jelez, hogy az egyház világi tanácsadó testületében több nyugdíjas titkosszolgálati tábornok is helyet foglal. „A román hatalom befolyása ugrásszerűen növekszik Moldovában. Erre jó példa, hogy az idén tavasszal romániai főpapok jelenlétében tették le az eddig oroszbarátnak hitt, és részben orosznyelvű Bălți városában a románbarát Besszarábiai Ortodox Egyház új bazilikájának alapkövét, a helybeliek passzivitása mellett. Az egyház működése a közösség mentalitását, kultúrális felfogását tükrözi, azzal van kölcsönhatásban, így a bazilika építése jelentős hatással bír. Azon sem lepődhetünk meg, hogy egyházi, kormányzati ügynökök ténykednek mind román mind orosz részről, folyik a harc a lelkekért” - hangsúlyozta az elemző. 

Barabás T János azt is megemlítette hogy Apărătorul Ortodox oroszbarát moldovai egyházi hírportál a Kreml propagandaeszköze, így olyan a babonaságtól sem idegen cikkek jelentek meg ezen a médiafelületen, miszerint az ukránok által elkobzott „ottani orosz templomok toronykeresztjei megfeketedtek, jelezve Isten haragját”. A szakértő szerint a bukaresti propaganda óvatosabb, racionálisabb, inkább a kulisszák mögött ténykedik, így például a kommunizmus bűneit emlegeti. Hozzátette:  romániai ösztöndíjakat osztogatnak, a románbarát Besszarábiai Ortodox Egyház papjainak pedig magasabb a fizetése, mint az oroszokhoz húzó társegyháznál. 

A két egyházi oldal közötti feszültségre vonatkozó kérdésünkre, a korábban Chișinăuban diplomataként is tevékenykedő Barabás T. János elmondta: a szakadár Transznisztriában a románbarát papokat háttérbe tolják. „Moldovában jelenleg átmeneti állapotok vannak, az eddigi elfojtott ellenségeskedés a felszínre tört, sorra szólalnak meg értelmiségiek, papok a nyilvánosság előtt, és szerintem a románok állnak nyerésre. De ez a győzelem nem lesz teljes, több, a Moldovai Ortodox Egyházhoz tartozó pap is jelezte már, hogy nem áll át a román egyházhoz, így a folyamat hosszas, és rázós lesz” - fogalmazott az elemző. 

Szerinte arra lehet számítani, hogy Transznisztria még jobban leszakad Moldovától, ami egy ciprusi forgatókönyvet valószínűsít az EU-integrációs folyamatban. Úgy véli, Moszkva ellencsapása is várható, de inkább csak az ukrajnai háború után. Emlékeztetett rá: az orosz hatalom tüntetésekkel, kormányváltó puccskísérlettel próbálkozott tavasszal Chișinăuban. 

Barabás T. János szerint a jövő meglepetéseket fog hozni, mert a románbarát Besszarábiai Ortodox Egyház dél-nyugat Ukrajnában, a tengermelléki Dél-Besszarábiában (Budzsák) is illetékes, oda is küld papokat, ami menthetetlenül konfliktust fog gerjeszteni az ukrán egyházzal. „A háború után erőteljes ellenségeskedés fog kitörni az ukránok és a románok között ebben a témában is. A Moldovai Ortodox Egyház pedig elvben Transznisztriában is illetékes, itt az oroszokkal van konfliktus, így ez is egy lőporos hordó. Úgy tűnik az ortodoxoknál a közösséget nem annyira a krisztusi szeretet, mint inkább a nacionalista indulat fogalmazza meg” - összegzett a szakértő.