Megszólalt a héten a Felvidék.mában Szalai Erika és arról számolt be, hogy összefogtak a két országban, de egy városban élő civil társulások annak érdekében, hogy közösen kérelmezzék: a magyar Országgyűlés nyilvánítsa hivatalosan Komáromot az Összetartozás Városának. Észak- és Dél-Komárom lokálpatriótái azt szeretnék elérni, hogy amint Balassagyarmat, az ott élők 1919-es hősies ellenállásának köszönhetően egy 2005-ös országgyűlési emléktörvényben hivatalosan is megkapta a Legbátrabb Város címet, illetve Sopron a budapesti törvényhozók jóvoltából már 1922 óta viselheti a Leghűségesebb Város kitüntető elismerést, maguk is részesülhessenek a megkülönböztetett megbecsülést törvényben is kimondó címben. Túl azon, hogy történelmi okai is vannak e kérésnek, hiszen 1919-ben egy hatalmas emberáldozatokkal járó tragédiába fulladt próbálkozás révén az itt élők szerették volna a városuk egységét megőrizni, egy ilyen kitüntető cím elnyerése a komáromiak szerint túlmutatna a fájdalmas múlton, mert a megbékélést és a pozitív jövőképet is szolgálná.

Összenő, ami összetartozik – közös komáromi siker címmel számolt be örömmel néhány nappal ezelőtt Nagy-Miskó Ildikó, a ma7 hírportál komáromi tudósítója arról, hogy városában „valóra vált sok észak- és dél-komáromi polgár régi álma: az „egy város – két ország” gondolat jegyében immár mindkét fél önkormányzati döntésével, hivatalosan is az Összetartozás városának nyilvánították a Duna két partján fekvő Komáromot.”

„Ennek köszönhetően, – folytatódott a kolléganő cikke – Sopron, – a hűség városa és Balassagyarmat – a legbátrabb város cím elnyerése után Komárom, előbb magyarországi viszonylatban, majd ideát is az Összetartozás városává vált. Ez a mindkét oldalon alulról jövő kezdeményezés nemcsak múltba meredést jelent, hanem egy múlt-jelen-jövő-víziót fogalmaz meg.” 

A november 11-i döntéssel Észak-Komárom magyar és szlovák önkormányzati képviselői állást foglaltak arról, hogy csatlakoznak a Duna délpartján már korábban meghozott képviselőtestületi határozathoz, mely kimondta: a Trianonban szétvágott település az összetartozás szimbóluma kíván lenni. Ez egy széleskörű civil összefogás eredményeként valósulhatott meg, melynek ötletgazdája egy-egy dél-komáromi és észak-komáromi polgári szervezet, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás és az Endresz Csoport volt. Az ő közös beadványukat, melyet a számos helyi civil szervezetet tömörítő Komáromi Magyar Civilek Egyesülése is támogatott végül a városi önkormányzat képviselői – ismétlem, mert fontos – magyarok és szlovákok egyhangúan megszavazták. Az előterjesztő Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért PT elnöke volt, aki így érvelt az elöljárók előtt az indítvány elfogadása érdekében:

„A november 11-i ülésen a beterjesztők nevében kértem a képviselők támogatását. Azért is, mert Észak- és Dél-Komárom történelmi összetartozása tény, s emellett az előszeretettel hangoztatott egy város – két ország jelmondat szellemében eddig is sokféle kulturális, társadalmi és sportrendezvényt szervezett közösen a két városrész, a 2004-es uniós csatlakozás óta pedig már ’határtalanul’ mélyíthetjük el a köztünk levő baráti-szakmai kapcsolatokat. Végül a városi önkormányzat 18 jelen levő tagja egyhangúlag megszavazta a kérelmünket”. 

A régóta érlelődő nemes kezdeményezés ügyében, amint arról a Felvidék.ma komáromi munkatársa, Szalai Erika számolt be részletekre terjedően A magyar országgyűlés elé terjesztik kérelmüket a komáromi civilek címmel a minap megjelentetett cikkében,   az első lépést a dél-komáromi, ma már alig ismert kitűnő pilóta és egykori világcsúcstartó óceánrepülő, a tőlünk elszármazott perjámosi születésű Endresz György nevét viselő hagyományőrző civil csoport tette meg még 2019-ben. Ekkor előterjesztésükre Dél-Komárom Képviselő-testülete határozatot hozott arról, hogy Komárom városát az Összetartozás Városának nyilvánítja.

Apropóként egy tragikus történelmi esemény centenáriuma szolgált, ugyanis 1919 januárjában a csehszlovák hadsereg két legionárius százada bevonult és megszállta az északi városrészt, elszakítva azt a déli résztől. A magyar Vörös Hadsereg emlékezetes északi hadjárata nyitányaként május elsejére virradóra önkéntesek egy csoportja – komáromi, győri, tatai és tatabányai hazafiak – Dél-Komáromból indulva, a vasúti hídnál átkelve fegyveresen próbálták visszafoglalni Észak-Komáromot. Ádáz harc után a cseh légiók a felkelőket és az őket segítő civileket az Erzsébet-szigetre szorították vissza, ahonnan csak kevesen tudtak elmenekülni. Az élve elfogott felkelőket és az utcáról elhurcolt civileket előbb megkínozták, majd meggyilkolták. A kínzások, halottgyalázások annyira kegyetlenek voltak, hogy 102 áldozat holttestét azonosítani sem lehetett. Ők közös sírban fekszenek az észak-komáromi katolikus temetőben. A tragédiába torkollott próbálkozásról évtizedeken keresztül beszélni se lehetett, emlékművet a tiszteletükre csak 1959-ben emeltek a vasúti Duna-híd déli hídfőjénél. Az időközben restaurálásra szorult Komáromi Áttörés emlékművét 2009-ben újították fel, amit két évvel később követett az észak-komáromi katolikus temetőben az áttörés áldozatai sírjának a rendbetétele. Majd jött a 2019-es centenáriumi év, amikor az Erzsébet híd déli hídfőjénél emléktáblát, vasúti hídnál pedig emlékkeresztet állítottak. Ezekben az akciókban találtak egymásra a két országban, de egy városban élő civil egyesületek, akik évről-évre egyre nagyobb számban emlékeztek meg az egykori magyarellenes vérengzés áldozatairól. Közben megérlelődött bennük a gondolat: ahogyan Balassagyarmat és Sopron egykori lakóinak hűsége a hazához általánosan ismert lett a köztudatban mivel címüket a magyar országgyűlés emléktörvényben hivatalosan is rögzítette, ennek meg kell történnie a történelem által kettéosztott várossal is. Főleg azért, hisz itt azok száma, kik életükkel fizettek az összetartozásért, sokkal nagyobb volt, mint bárhol máshol.

A közös óhaj – mint már láttuk – 2019 tavaszán Dél-Komárom városatyáinál meghallgatásra talált, azóta a Duna jobb partján fekvő település már büszkén nevezi magát az Összetartozás Városának. Akkor és ott, az Endresz Csoport az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulással közösen azért javasolták, hogy Komárom kapja meg ezt a címet, mert – mint érveltek: „Úgy gondoltuk, hogy a történelem viharai ellenére mindig is volt egy kulturális, történelmi kapcsolat a két város között. Annak ellenére, hogy Komárom két országban fekszik, mégis organikus egészet alkot.”

Visszatekintve a két évvel ezelőtti mérföldkőre Arlett Tamás, az Endresz Csoport elnöke elmondta, 2019-re már számos kapcsolatot kialakítottak az észak-komáromi egyesületekkel, akikkel közös rendezvényeik is rendre megvalósultak. Ehhez hozzátette: „Nemcsak a múltra kell gondolni, de bizonyítani kell azt, hogy Európában ez egy példaértékű együttműködés, ahol tekintet nélkül nemzetiségre is együtt tudunk működni, a kultúra, a sport, a gazdaság, de az önkormányzat területén is.” Azt is kifejtette: „egy jövőbe mutató, az európai normáknak is megfelelő együttműködést szeretnének úgy, hogy deklarált legyen, Komárom organikus egészként működik, és mindkét városrész megérdemli, hogy Komáromot az összetartozás városa címmel illessék a történelmi múltja, jelene és a jövője miatt is. Komárom teljes lakosságát – nemzetiségtől és a Duna két oldalától függetlenül – örömmel és büszkeséggel töltené el annak a megvalósulása.”

Most végre, – de ezt is tudjuk már – a Duna bal partján is megszületett a kedvező döntés. Ennek előkészítésében a már szóbahozott Komáromi Magyar Civilek Egyesülése mellett Pallag György és csapata, a Kárpátia Sport Polgári Társulás bizonyult kulcsszereplőnek, főleg a szervező munkában. 

A Felvidék.mának nyilatkozva Pallag nemcsak arról szólt, miszerint fontosnak tartották, hogy a kezdeményezéshez minél több, Észak-Komáromban működő civil szervezet támogatását megszerezzék. Külön is hangsúlyozta:

 „A Komáromi Magyar Civilek Egyesülése tagjaival közösen egy nyilatkozatban fordultunk a város vezetéséhez, melyben felhívtuk a figyelmet arra, hogy az Összetartozás Városa cím kifejezi azt is, hogy ma a két országban fekvő egy város szerves egészet alkot. Példaértékűen működik együtt a kultúra, művelődés, oktatás, közlekedés, hitélet, infrastruktúra, önkormányzati igazgatás és gazdaság területén is, mintát mutatva határ menti települések példás együttműködésére, nem csak magyar-szlovák, hanem európai viszonylatban is”. 

A pontot az i-re az jelentheti, ha a magyar Országgyűlés megalkotná az igényelt jogszabályt, hiszen hagyományosan emléktörvényben iktatják a címet, amit Arlett Tamásék mihamarabb kérelmezni fognak.