Megszólalt a héten a Kárpátaljában Csuha Alexandra, a hetilap munkatársa és A KMKSZ XXXII. közgyűlése megerősítette elnöki pozíciójában Brenzovics Lászlót című cikkében beszámolt az ukrajnai magyar párt nemrég megtartott rendkívüli kongresszusáról, melyet nem a szokványos körülmények között kényszerültek megrendezni. Mivel ennek az eseménynek a megtartása elkerülte az MTI figyelmét és ezért a bel- és külhoni magyar lapok három kivételtől eltekintve, még hírt sem adtak róla, pótoljuk ezt az érthetetlen mulasztást. Ezért ismertetjük a kolléganő részletekre kiterjedő helyszíni tudósításának több lényeges elemét, legfőképpen azt, hogy az ukrán hatóságok által vegzált és jelenleg Magyarországon élni kényszerülő KMKSZ vezetőjét a küldöttek újabb három évre a Kárpát-medence legrégebbi magyar érdekvédelmi szervezete elnökévé választották.

Egy év kihagyás után ezelőtt négy nappal Kárpátalja Napot tartottak Brüsszelben. Az immár hatodik alkalommal sorra került rendezvényen, melynek fővédnöke Bocskor Andrea kárpátaljai fideszes EP-képviselő volt, Ukrajna európai integrációs lehetőségeiről, valamint az ottani magyarság helyzetéről esett szó. A járvány okozta tavalyi kényszerkihagyás után újra megtartott Kárpátalja Napnak, ahol az idelátogatók megtekinthették a kárpátaljai Sodró együttes prózai, zenés, táncos előadását, mely a kisebbségi lét hányattatásairól szólt, és megkóstolhatták az ottani közkedvelt ételt, a káposztás paszulyt is, a kiemelkedő mozzanat egy közéleti pódiumbeszélgetés volt.  Az „Ukrajna és a kárpátaljai magyar közösség európai integrációs útja” című eszmecsere résztvevői a fővédnök EP-képviselő mellett Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős európai uniós biztos, Brenzovics László, a KMKSZ frissen újraválasztott elnöke voltak.

A véleménycsere meghívottai olyan fontos kérdéseket vitattak meg, minthogy mennyire törődik az EU a kárpátaljai magyar közösséget ért jogsértésekkel, milyen változásokat hozott az ottani nemzettársaink számára a Majdani forradalom és Zelenszkij elnöksége, miként alakul Ukrajna eurointegrációs útja, hogyan érintette a vízummentesség a kárpátaljai magyarságot, és mit hozhat a jövő az ukrán-EU kapcsolatrendszer számára. Kitértek arra is, vajon Brüsszel kellő figyelemmel kíséri-e az Ukrajna és Magyarország közötti feszültséget, és történt-e előrelépés a kisebbségi jogok garantálásának előmozdításában, továbbá milyenek az ukrán-magyar kapcsolatok és a kárpátaljai magyarság perspektívái.

Az eseményen Brenzovics László, a KMKSZ vezetője arról beszélt, Európa érdekelt abban, hogy legnagyobb szomszédja, Ukrajna egy stabil ország legyen, ahol betartják az emberi jogokat. A terítékre került témákat érintően nyilatkozott Kárpátalja magyar nyelvű adásokat is közvetítő kereskedelmi televíziójának, a TV21 Ungvárnak, melyből idéznénk:

„Ukrajna deklarálta, hogy az EU-ba és a NATO-ba törekszik, sőt, az egyetlen olyan ország a világon, amely ezt az alkotmányába is foglalta. Európa is érdekelt abban, hogy Ukrajna, egy stabil ország legyen, ahol betartják az emberi jogokat. Hiszen számos alkalommal mondják azt az európai vezetők, hogy az EU egy értékközösség is, nem csak egy gazdasági szövetség, s emiatt mi minduntalan felhívjuk a figyelmet az olyan dolgokra, amelyek szűkítik a kisebbségi, és így az emberi jogokat is.”

Ezt követően annak okán, hogy az előző napi EU-Ukrajna csúcstalálkozó közös nyilatkozatába bekerült egy olyan passzus, mely kitért a kisebbségi jogok fontosságára, reményének adott hangot, hogy ez nem marad csak „írott malaszt”.

Volt mondanivalója a brüsszeli fórumon megvitatott kérdések kapcsán a jelenlévő Vincze Lóránt RMDSZ-es EP-képviselőnek is. Ő a következőket mondta el az ungvári televíziónak: 

„Az a tapasztalatunk Romániából és Szlovákiából, hogy annak idején, amikor a NATO-ba, az Európai Tanácsba és az Európai Unióba igyekeztek ezek az országok, akkor követelményeket kellett teljesíteniük, tehát nyomásra fogadtak el kisebbségbarát törvényeket, olyan keretet, amely kedvezőbb az őshonos közösségeknek is.”

Frissen újraválasztott KMKSZ elnökként említettük Brenzovics Lászlót. Ez az információ biztosan meglepheti a bárhol élő magyar érdeklődő olvasóinkat, mert az újdonság erejével hathat. Ugyanis a Kárpátalját leszámítva egyetlen kárpátaljai és egy magyarországi lapot kivéve, sehol senki se tartotta fontosnak azt, hogy beszámoljon a hétvégén, Beregszászon megtartott KMKSZ kongresszusról, amely megerősítette elnöki pozíciójában eddigi elnökét, aki sajnálatos módon csak online tudott bekapcsolódni a tanácskozás munkálataiba.

Ez a gyakorlatilag elhallgatott KMKSZ kongresszus esete sajnos újra bizonyítja a tapasztalatot: amiről nem számol be az MTI, annak nincs hírértéke a legtöbb redakció számára.

Maga a KMKSZ XXXII. közgyűlése rendhagyó módon zajlott le. Az Ukrajnát drámaian sújtó Covid-járvány miatt azon nem vettek részt a szövetség stratégiai partnerének, a Fidesznek képviselői és távolmaradtak a többi határon túli partnerszervezetek képviselői is.

A legfőbb hiányzó maga a KMKSZ elnöke volt. Ő, akit azt követően, hogy 2020. november 30-án, amikor az ukrán titkosszolgálat, az SZBU házkutatást tartott nála, és az ukrán Szabad Európa információi szerint, állítólag mintegy 34 millió forintnyi készpénzt találtak euróban, dollárban, hrivnyában és forintban, amit illegális eredetűnek ítéltek, majd elrendelték vagyonának zárolását, miközben az ukrán sajtóban  hazaárulás és szeparatizmus vádjával is illették – elhagyta Kárpátalját és azóta Magyarországon él.

Brenzovics László, aki a házkutatás részleteiről nem tud nyilatkozni, mivel az SZBU titoktartási nyilatkozatot íratott vele alá, természetesen koholmánynak tartja az ellene felhozott vádakat. Viszont azt is tudja, amennyiben hazamenne, előzetes letartóztatásba helyezhetik. Ilyen körülmények között ő, akit múlt szeptemberben választottak meg három évre a KMKSZ elnökévé, most maga szorgalmazta a bizalmi szavazást a személye iránt. Erre egyértelmű volt a küldöttek állásfoglalása: a kongresszus egyhangú szavazással további három évre újraválasztotta pártelnöknek.

Az ellenszavazat nélküli megerősítésre azt követően került sor, hogy Brenzovics nagy ívű videós elnöki beszámolóját megtartotta. Ebben előbb rámutatott, hogy „a KMKSZ Ukrajna legrégebbi érdekvédelmi szervezete, amely egyben első a Kárpát-medencében, megtörhetetlen és legyőzhetetlen” – majd visszatekintett az Ukrajna függetlenné válása óta eltelt harminc évre, és azokra az eseményekre, amelyek befolyással voltak a kárpátaljai magyarság jelenére és jövőjére.

„Ukrajna nem tartja be a nemzetközi és bilaterális egyezményekben foglaltakat az országban élő nemzeti kisebbségeket illetően, s az ukrán–magyar kapcsolatokban eddig nem tapasztalható javulás. Az elmúlt években elfogadott oktatási és nyelvtörvény rendkívül hátrányosan érinti a kárpátaljai magyarságot, emellett a folyamatos magyar­ellenes megnyilvánulások sem csillapodtak” – fogalmazott. „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség minden nehézség ellenére él és dolgozik” – szögezte le Brenzovics, majd részletekre terjedően megvonta az elmúlt egy év mérlegét.

A közgyűlést köszöntő Bocskor Andrea, Babják Zoltán beregszászi polgármestere, majd a küldöttként szót kérők valamennyien számot adtak egy év eredményeiről, szóltak a gondokról és vázolták a teendőket. A kongresszus megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját, majd döntött személyi kérdésekben is. Ezt követően került sor a fórum Nyilatkozatának az ismertetésére, amelyet a küldöttek egyhangúan elfogadtak. Végül KMKSZ Hűségdíjat adtak át a legjobban teljesítő tagoknak.

Nekik gratulálva és megköszönve a bizalmat, Brenzovics köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt 32 évben és a jelenlegi nehéz időszakban is kiállnak a kárpátaljai magyarság jogaiért.

Záróbeszédében kiemelte: „A hozzászólásokból kiderült, hogy a KMKSZ él és működik, ugyanakkor a helyzet rendkívül nehéz. A történelem folyamán mind a kárpátaljai magyarság, mind az összmagyarság volt már olyan helyzetekben, amikor az az állam, amelyben élniük kell, erőszakos asszimilációhoz folyamodik. […] Mint ahogyan húsz év alatt nem lettünk csehvé, s negyven év alatt nem lettünk orosszá, úgy valószínűleg ukránná sem leszünk, hiszen a kárpátaljai magyarság szilárdan őrzi nemzeti identitását. Küzdjünk tovább, ne adjuk fel jogainkat!”