Tíz éve a Boko Haram terroristacsoport csaknem háromszáz diáklányt rabolt el egy középiskolából. Sokan közülük máig sem kerültek elő, sőt azóta rendszeresen vész nyoma kisebb-nagyobb iskoláscsoportoknak Nigériában. Afrika legerősebb hadseregével rendelkező országa egyszerűen nem találja az ellenszert.

A nigériai hadsereg csütörtökön bejelentette, hogy kiszabadítottak a Boko Haram terrorszervezet fogságából egy nőt, akit több mint tíz éve, 2014. április 14-én hurcoltak el iszlamista fegyveresek másik 275 diáklánnyal együtt a Nigéria északkeleti részén található Chibok bentlakásos iskolájából. A hadsereg nem osztott meg részleteket a mentőakcióról, mindössze annyit közölt, hogy Lydia Simont és három fogságban született gyermekét Chiboktól 150 kilométernyire találták meg, illetve hogy a nő jelenleg öthónapos terhes.

A 2014-es túszejtés áldozatainak egy része már korábban hazakerült, azonban több mint nyolcvan lányt továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A szabadságukat visszanyert lányok elbeszélései alapján tudni lehet, hogy elrablóik erőszakkal férjhez adták őket. Akik kezdetben ellenkeztek, idővel rájöttek, hogy jobb, ha csak egy férfi szeszélyeinek vannak kitéve. Többen emberkereskedők kezére kerültek.

A Boko Haramot Mohammed Juszuf alapította 2002-ben, a Nigéria északkeleti részén fekvő Borno államban, a Szunna Népének Szövetsége az Imáért és a Dzsihádért néven. Kezdetben a radikális iszlamista fiatalok csoportja a korrupció ellen lépett fel. Az ország gazdasági polarizáltságáért a nyugatosodást okolták, és célul tűzték ki az iszlám törvény, a saría bevezetését. A Boko Haram ragadványnév jelentése: a nyugatosodás szentségtörés. Egy évvel a chiboki lányok elrablása után a Boko Haram hűséget esküdött az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezetnek.

A Boko Haram először 2009 hívta fel magára a figyelmet, amikor egy jelentéktelennek tűnő összetűzés után elkezdett támadni rendőrőrsöket és egyéb kormányzati célpontokat. A hatósági megtorlás során elfogták és rövid úton kivégezték a csoport alapítóját és több vezetőjét, ami azóta tartó erőszakhullámba torkollt, illetve időközben átterjedt a szomszédos Csád, Niger és Kamerun egyes régióira is. A dzsihadista felkelők elleni harcokban legalább 40 ezres haltak meg, és több mint kétmillióan kényszerültek az otthonuk elhagyására.

Nemzetközi ismertségre a 2014-es túszejtésével tett szert a Boko Haram. Az akkori események után létrehoztak egy figyelemfelhívó kampányt „Hozzátok vissza a lányainkat” címmel, amelyhez olyan ismert személyiségek csatlakoztak, mint Michelle Obama akkori amerikai first lady.

A legtöbb túsz nem valamilyen átfogó katonai művelet révén nyerte vissza a szabadságát. 57 Chibok-lány az elrablást követő órákban megszökött úgy, hogy menet közben leugrott az őket szállító teherautókról. 2017 májusában további 82 diák került haza egy fogolycsereként beharangozott alku keretében. Korabeli beszámolók szerint valójában a kormány több millió dollár váltságdíjat fizetett. Az utóbbi években hazatért egykori diáklányok többségét elhagyottan találták meg az erdőben.

A 2014-es chiboki túszejtés után valóságos váltságdíjipar nőtte ki magát Nigériában. Iszlamista terrorcsoportok és más bűnbandák rendszeresen hajtanak végre emberrablásokat. Csak az utóbbi egy hónapban mintegy 500 nőt és gyereket raboltak el. Március 7-én egyetlen rajtaütés során 280 diákot hurcoltak el az északnyugati Kuriga városból. Három héttel később a hadsereg bejelentette, hogy a gyerekeket „sértetlenül” kiszabadították. A BBC beszámolójában felhívta a figyelmet, hogy az elrabolt és a kiszabadított gyerekek száma között csaknem 150 fős különbség van, a hatóságok pedig nem adtak magyarázatot az eltérésre.

Az utóbbi egy évben több mint 3500 túszt ejtettek Nigériában különféle bűnözői csoportok a fegyveres konfliktusokat monitorozó projekt adatai szerint. A BBC emlékeztet, hogy az egyre növekvő és jövedelmező emberrablás-ipar megfékezésére tett kísérletként Nigéria 2022-ben elfogadott egy törvényt, amely bűncselekménynek minősítette a váltságdíj fizetését. Elvileg legalább 15 évi börtönbüntetést kockáztat, aki a szeretteiért hajlandó fizetni az emberrablóknak, de a gyakorlatban még senkit nem tartóztattak le ilyesmiért. Az idei év elején a fővárosban, Abujában elrabolt lányok egy csoportjának családja cáfolta azt a rendőrségi nyilatkozatot, amely szerint a biztonsági erők mentették ki a lányokat, mondván, nem volt más választásuk, mint kifizetni a kért váltságdíjat.