Elsőként csütörtök reggel Hollandiában nyíltak meg a szavazóhelyiségek. Az európai parlamenti (EP-) választáson az Európai Unió országainak többségében a választópolgárok jelöltekre és nem pártokra szavazhatnak.

Az Európai Parlament 720 képviselője közül a Hollandiában élő uniós állampolgárok 31-et választanak meg csütörtökön. Hollandiának jelenleg 29 képviselője van az Európai Parlamentben.

 A csütörtöki szavazáson holland állampolgárok és uniós állampolgárok egyaránt részt vehetnek, akik az április 23-i határidő előtt regisztráltak. A hollandiai szavazáson 20 párt indul, és 497 politikus reméli, hogy elegendő szavazatot szerez ahhoz, hogy EP-képviselő legyen az új összetételű Európai Parlamentben, idézi NL Times című angol nyelvű holland hírportál tájékoztatását az MTI. 

Az ismertetett közvélemény-kutatás szerint a tavalyi holland parlamenti választásokon győztes, Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) 31 európai parlamenti mandátumból 18-at szerezhet meg.A hírportál arra emlékeztetett, hogy Hollandiában az európai parlamenti választásokon általában nem magas a részvételi arány. Öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak kevesebb mint 42 százaléka járult az urnákhoz, noha ez magasabb részvételi arány volt, mint a korábbi választásokon. A holland pártvezetők attól tartanak, hogy a részvételi arány ezúttal sem lesz sokkal magasabb.

Az uniós jog néhány közös szabálya közé tartozik, hogy minden tagállamnak arányos képviseleten alapuló választási rendszert kell alkalmaznia az EP-képviselők választásakor, és vagy listás rendszer, vagy pedig az egyetlen átvihető szavazatos rendszer alapján kell működniük. Egyebekben a tagállamok mindegyike saját szabályai szerint folytatja le a választásokat, tájékoztat az MTI.

Egyes országokban úgynevezett zártlistás rendszert alkalmaznak a szavazásnál, a választók hagyományosan egy X-et vagy +-t tesznek a leginkább preferált pártjuk neve mellé. A képviselői helyeket a listák között a leadott szavazatok arányában osztják el, a jelöltek pedig a pártok által megállapított sorrendben kapnak mandátumot. A szavazók tehát csak a listáról szavazhatnak és nincs lehetőségük az azon szereplő jelöltek sorrendjének megváltoztatására.

Ilyen módon voksolhatnak a június 6. és 9. közötti EP-választáson Románia, Magyarország, Franciaország, Németország, Portugália és Spanyolország választópolgárai.Az EU-országok többségében azonban úgynevezett preferenciális szavazást alkalmaznak: a választó nemcsak a pártra szavaz, hanem személyekre is, ezzel módosíthatja a pártok által összeállított listákat.

Ez azt jelenti, hogy a szavazó a jelöltlistán - országtól függően - egy vagy több jelöltig rangsorolhatja szavazatát. Az a jelölt lesz az első a listán, aki a legtöbb szavazatot kapja, az a második, aki a második legtöbb szavazatot és így tovább. Így a jelöltek sorrendjét, azt, hogy ki jut be a listáról az EP-be, a választók fogják eldönteni. Ilyen preferenciális szavazással választhatják meg EP-képviselőiket Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia választói.

Máltán és Írországban pedig a single transferable vote (egyszeri átvihető szavazat) szisztémát alkalmazzák, azaz a választó valamennyi listáról válogathat jelöltet. Az egy szavazattal rendelkező választópolgár kiválasztja azt a jelöltet, akit képviselőnek szeretne, de megjelöli, hogy kit szeretne képviselőjének másod-, harmad- vagy negyedsorban (egészen addig, ahány mandátumot kiosztanak a választókerületben).