A kultúrák dominanciája folyamatosan változik a történelem során, és a berlini fal leomlása, a hidegháború vége elindította Ázsia évszázadát – mondta Peter Frankopan, az Oxfordi Egyetem Bizánckutató Központjának igazgatója pénteken Esztergomban, az MCC Feszten tartott előadásában.

A brit történész felidézte: 1989-től kezdődően a Kínai Népköztársaság elkezdett nyitni, elkezdett külföldi befektetésekben gondolkodni attól való félelmében, hogy úgy járhat, mint a kommunista Szovjetunió. Ázsia felemelkedése valójában visszarendeződés volt, visszatérés abba a gazdasági pozícióba, amelyet évszázadokon át birtokolt. Valójában Európa felemelkedése volt meglepő, idézi az előadást az MTI.

A drámai változás nemcsak Kínában érhető tetten, a jelenlegi számítások szerint 2075-re India gazdasága lesz a harmadik legnagyobb a földön – mondta a történész.

Peter Frankopan megjegyezte: a nyugati világra jellemző aggodalom, a jövőtől való félelem a világ többi részén nem tapasztalható, ők úgy vélik, az életük jobb lesz. Európában elképzelni sem tudjuk – vélekedett, hogy mik ezeknek az ázsiai országoknak az ambíciói.Azt is mondta, a legtöbb ember Európában nem tudja megnevezni a Fülöp-szigetek, Indonézia, Banglades vagy Pakisztán elnökét. Ezt a négy országot egymilliárd ember lakja, ők alkotják a világ lakosságának 12 százalékát, és mi Európában semmiféle figyelmet nem szentelünk nekik, mert saját magunkkal vagyunk elfoglalva. Ez nagyon veszélyes viselkedés, mert csak azt látjuk, amit látni akarunk – jelentette ki a történész.

Peter Frankopan a következő időszak fontos kérdéseként említette, hogyan tudunk alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz. Példaként említette, hogy Grönland az elmúlt időszakban egy trillió tonnányi jeget vesztett, ami azt jelenti, hogy óránként 30 millió tonnát veszít. Ez hatással van a hajózásra, a halak vándorlására, a tengerszintre. Ugyancsak példaként említette, hogy Afrika négy csücskében márciusban több mint negyven fok volt. A kínai meteorológiai hivatal katasztrofális áradásokat jelentett be, és az országban a lehető legsúlyosabb hőhullámokat élték meg – sorolta.

Az éghajlatváltozás nagyon sok módon veszélyezteti a biodiverzitást, és természetesen hatással van arra is, hogy mennyi terhet rakunk az áramhálózatra, hogy hogyan tudjuk hűteni az élelmiszereinket, hogyan tudjuk biztosítani a vízellátást. A következő időszakban tehát rengeteg infrastrukturális befektetést kell átgondolni.

Nagyon fontos, hogy mi történik a vízzel – mondta, hozzátéve, nyilván a melegebb területeken egyre kevesebb lesz víz, ez pedig felgyorsítja a migrációt.

Arra számítunk, hogy 2040-re 30 százalékkal nagyobb lesz az vízigény, mint a kínálat. Ebből következik bizonyos betegségek gyakoribbá válása, mondta, megemlítve a maláriát, az akár Magyarországot is fenyegető Zika-vírust és a kongói vérzéses lázat.

Szólt a demográfiai kérdésekről is, hangsúlyozva, hogy nemcsak csökken Európa lakossága, de öregebbé is válik. 2100-ra 40 millió 81 és 90 év közötti ember lesz a kontinensen. Mindeközben Afrikában a lakosság az évszázad végére megháromszorozódhat.

A lakosság elöregedése önmagában megterheli az egészségügyi rendszert és a családi életet is. Emellett azonban a helytelen táplálkozás további terhet jelent, hiszen ma már az Európai Unió lakosságának 50 százaléka elhízott – mondta.

Pozitívumként említette, hogy a ma születő gyerekeknek bárhol a világban hosszabb életkilátásai vannak, ezeknek a gyerekeknek nagyobb esélyük lesz tiszta vízhez jutni, és arra is, hogy megtanuljanak írni, olvasni, valamint, hogy az édesanyjuk ne haljon meg szülés közben.