A római kormány megállapodást kötött a nyugat-afrikai Angolával és Kongóval, a kinshasai szerződést csütörtökön, a luandait pedig szerbán írta alá Luigi Di Maio külügyminiszter és az energia-beszerzésért felelős tárcavezető, Roberto Cingolani.

????????????????Min @luigidimaio e Min per la transizione ecologica Roberto Cingolani, incontrano Pres. della Repubblica del Congo Dénis Sassou N’Guesso. Al centro del colloquio rafforzamento partnership tra i due Paesi nel settore energetico e delle energie rinnovabili, con sostegno di @ENI pic.twitter.com/JYy4Du1tPR

— Farnesina ???????? (@ItalyMFA) April 21, 2022

Luigi Di Maio a közösségi oldalán jelentette be a Kongói Demokratikus Köztársasággal kötött szerződés aláírását, amelyet szerdán az Angolával aláírt megállapodás előzött meg. A külügyminiszter hozzátette, hogy a római kormány növelni kívánja az Olaszországba érkező földgáz mennyiségét. Emlékeztetett, hogy a szintén afrikai Algériával a szállítási szerződést április 11-én újították meg.

Olasz sajtóértesülések szerint a Kongóval kötött megállapodás értelmében 2023-tól évi több mint 4,5 milliárd köbméter cseppfolyósított gázt (LNG) importálnak. A gázimport mennyisége a jövő évtől - az algériai importtal együtt - megközelítheti a 6 milliárd köbmétert.    

Roberto Cingolani, aki a Draghi-kormányban a környezeti átmenetet koordináló tárca vezetője és egyben az energia beszerzésért is felelős, azt hangoztatta, hogy Róma a források diverzifikálásával gyorsan igyekszik reagálni az energiaválságra. Cingolani hangsúlyozta, hogy a kormány a családok és a vállalatok védelmét akarja biztosítani, és támogatja azt az európai uniós tervet, hogy felső határt szabjanak a gázáraknak. A szerződések aláírásában részt vett a legnagyobb olasz energiaszolgáltató vállalat, az ENI ügyvezető igazgatója, Claudio Descalzi, aki a Kongói Demokratikus Köztársaságot "a jövő energetikai laboratóriumának" nevezte. A megállapodások technológiai fejlesztési együttműködést, valamint más befektetéseket is tartalmaznak.       

Olaszország éves földgázfogyasztása mintegy 75 milliárd köbmétert tesz ki, ebből jelenleg majdnem negyven százalék, 29 milliárd köbméter érkezik Oroszországból. További húsz százalékot - 2020-as adatok szerint - Algéria szolgáltat, ezt a kvótát Róma negyven százalékra kívánja emelni a következő években, miközben ugyanannyival csökkentené az orosz gázimportot.  

A SNAM gázipari cég adatai szerint Olaszország gázfogyasztása - az orosz és algériai szállítmányokon túl - 13 százalékban az Adriai-vezetéken (TAP) keresztül érkezik, 12 százalék az Északi-tenger térségéből, 4 százalék Líbiából. További 4 százalék olaszországi földgáz.  A számítások azt mutatják, hogy az elkövetkezendő egy évben Rómának legalább 15,5 milliárd köbméter orosz gázra van szüksége, mivel azt a mennyiséget máshonnan nem tudja helyettesíteni. Elemzések szerint a Draghi-kormánynak nehezen sikerül megvalósítani azt az elképzelését, hogy 2023-ra az orosz import felét más irányból pótolja. A cseppfolyósított gázhoz ráadásul speciális berendezésekre van szükség, melyből Olaszországban csak három van.

Az Il Messaggero című római napilap csütörtöki cikke szerint az orosz gázcsapok elzárása már májusban bekövetkezhetne, s ez a tartalékok feléléséhez, valamint szigorú energia-adagoláshoz vezethet.