Dániában nagy fekete csöveket készülnek behelyezni egy árokba, mivel Oroszország ukrajnai invázióját követően folytatódik a Norvégiából Lengyelországba tartó gázvezeték építése, írja az AFP hírügynökség.

Az észak-németországi, finnországi és franciaországi cseppfolyósítottföldgáz-terminálok terveivel, a Spanyolországon és a Földközi-tengeren áthaladó lehetséges új szállítási útvonalak létrehozásával Európa igyekszik megszabadulni az orosz gázfüggőségétől, bár szakértők szerint évekbe kerül majd teljesíteni ezt a feladatot.

A közép-dániai Middelfartban a múlt hónapban újraindult a munka a Baltic Pipe projekten, a tervezett 900 kilométeres gázvezetéken, amelynek elsődleges célja segíteni Lengyelországnak csökkenteni az orosz földgáztól való függőségét.

„Ez a projekt természetesen arról is szól, hogy a gáz a dán rendszerben legyen, de elsősorban arról, hogy segítsük a szomszédos országok gázrendszereit és lengyel barátainkat” – mondta az AFP-nek Soren Juul Larsen, az Energinet dán energetikai infrastruktúra-üzemeltető vállalat projektvezetője.

Kapcsolódó

Az EP teljes energiaembargót vezetne be Oroszország ellen

Félszájjal ugyan, de a határozatot a Fidesz is megszavazta.

orosz–ukrán háború orosz gáz Európai Parlament

A dán környezetvédelmi hatóság korábban aggályosnak tartotta a Baltic Pipe projektet a helyi egér- és denevérpopulációra gyakorolt hatásai miatt, ám az építkezések kilenc hónapig tartó felfüggesztését követően, alig egy héttel az ukrajnai invázió után engedélyt adott a munkálatok folytatására.

„Számítottunk arra, hogy hamarosan jóváhagyják, de természetesen a háború miatt ez még sürgetőbbé vált” – mondta Trine Villumsen Berling, a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetének kutatója.

A csaknem 20 évvel ezelőtt tervezett, részben víz alá süllyesztett gázvezeték építése 2018-ban kezdődött. Várhatóan októberben kezdi meg működését, majd 2023. január 1-jén válik teljesen üzemképessé. „Jól együttműködünk az összes vállalkozóval abban, hogy felgyorsítsuk az építkezést és mindent megtegyünk az ütemterv betartásáért” – magyarázta Soren Juul Larsen.

Varsó három évvel ezelőtt jelentette be, hogy 2022-ben megszünteti a Gazprom orosz óriáscéggel kötött szerződését, és az évi 10 milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásával a Baltic Pipe a lengyelországi fogyasztás mintegy 50 százalékát fedezné. Ez jó hír lehet Lengyelország számára, de bajba sodorhatja a többi európai országot, amelyek szintén igyekeznek megszabadulni az orosz gáztól.

Az Oroszország utáni második legnagyobb európai gázszállító, Norvégia jelenleg teljes kapacitással szállít, így ha több gáz kerül Lengyelországba, akkor kevesebb jut a kontinens többi részének.

„Ez a projekt segítene Lengyelországon, de azt is jelentheti, hogy Norvégia kevesebb gázt tudna exportálni az Egyesült Királyságba és Németországba” – mondta Zong Jiang Luo, a Rystad Energy tanácsadói cég szakértője. Ezenkívül számos hosszú távú szerződés Oroszország és az európai országok között még további 10-15 évig érvényes – jegyezte meg.

Ám az Európai Bizottság bejelentése szerint az EU-nak „már 2030 előtt” nem lesz szüksége az orosz gázra. Mivel Norvégia teljes kapacitással termel, a holland és brit gázmezők kimerülőben vannak, az orosz gáz pedig nemkívánatosnak minősült, Európa távolabbi források után néz, beleértve az USA-ból, Katarból és Afrikából hajóval szállított cseppfolyósított földgázt (LNG). Ennek importálásához azonban a cseppfolyósított földgázt gázzá visszaalakító, nagy LNG-terminálok építésére van szükség, vagy legalábbis úszó LNG-terminálokat kell beszerezni.

Mivel az Oroszországból érkező Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezését felfüggesztették, Németország sürgősen újraindított három, korábban alacsony prioritásúnak tekintett LNG-terminál-projektet. Az egyik létesítmény várhatóan 2023–24 telén készül el, a másik kettő azonban csak 2026-ban.

Finnország és Észtország a múlt héten bejelentette, hogy úszó LNG-terminált bérel a cseppfolyósított földgáz behozatalához, miközben a másik két balti ország közölte, hogy április 1-je óta nem importál orosz gázt.

Dél-Európában Spanyolország és Portugália alternatív szállítási útvonal kialakítását szorgalmazza, ami segítene Európának szabadulni az orosz gáztól. Ennek érdekében a legnagyobb portugál kikötő, a sines-i kevesebb mint két év alatt megduplázná gáztermináljának a kapacitását.

Az Algériához gázvezetéken keresztül kapcsolódó és hatalmas LNG-terminálokkal rendelkező Spanyolország részben biztosíthatná Európa gázellátását, de az EU többi részével való összeköttetésének javításához jelentős munkálatokra lenne szükség.

A gázellátás diverzifikálásának másik lehetősége Európa összekapcsolása a Földközi-tenger keleti részén, Izrael és Ciprus közelében található földgázmezőkkel, ahol az elmúlt 20 évben nagy készleteket fedeztek fel.