Románia várhatóan nem szembesül energiaellátási problémákkal akkor sem, ha zavar keletkezne az orosz gázszállításban, viszont ez további nyomást gyakorolna az árak emelése irányába – értékelte a Maszolnak Bende Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alsóház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, akit az ukrajnai háború várható hatásairól kérdeztünk.

Oroszország ukrajnai inváziója nyomán ugrásszerűen emelkedik a földgáz és a kőolaj ára szerte a világon. Az árrobbanás ráadásul egy már létező energiaválságra tevődik rá, amelynek hatásait az európai államok – köztük Románia – illetékes hatóságai csak részlegesen tudták kezelni.

Sokakban felmerült, hogy mi történne abban az esetben, ha zavar keletkezne az orosz gázszállításban, vagyis az európai szankciókra adott válaszként Oroszország elzárná a csapokat – annak ellenére, hogy ez egyértelműen szembemenne a gazdasági érdekeivel – vagy további szankcióként az EU maga döntene az energia-behozatal csökkentése mellett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök unszolásának engedve Joe Biden amerikai elnök máris bejelentette, hogy betiltja az orosz energiaimportot. Az EU vezetői még egyeztetnek arról, hogy milyen lépéseket tesznek az energiafronton, megtorlásul az ukrajnai invázió miatt. Az unió jelenleg a gáz- és szénigényének felét, az olaj esetében pedig az egyharmadát orosz importból fedezi.

Kapcsolódó

Kitartóan kúsznak fölfelé az üzemanyagárak, de a kormány, ha akarná, visszafoghatná a drágulást

Csak idő kérdése, hogy az olcsóbb benzin ára is 8 lej fölé emelkedjen.

üzemanyagár benzinkút gázolaj benzin forgalom energiaárak

Kérdésünkre a bukaresti képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke rámutatott: ha megnézzük a rövidtávú energiaszállítási szerződéseket – az úgynevezett másnapi árakat – Európában, rendkívül csekély eltérés mutatható ki az egyes országok között. „Magyarán az ukrajnai háború okozta ársokk – a tagállami piacok közötti összeköttetések magas szintje miatt – egyformán érinti az Európai Unió országait. Románia mégis szerencsésebb helyzetben van más uniós országoknál, hiszen nem függ olyan nagy mértékben az energiaimporttól” – magyarázta Bende Sándor.

Hozzátette: Románia számottevő földgáz- és kőolajtartalékokkal rendelkezik, egyedüliként az Európai Unióban. (Hasonló helyzetben a kontinesnesn csak az EU-ból 2020 végén kilépett Nagy-Britannia, illetve Norvégia van. Utóbbi tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de nem az EU-nak.) „Tehát ellátás szempontjából nem látok nagy gondot, viszont az árakat illetően nem merném azt mondani, hogy vissza fognak térni oda, ahol tavaly vagy akár az idei év elején voltak” – fűzte hozzá a képviselő a 11 lejes benzinárra utalva.

Arra a kérdésre, hogy Románia rendelkezik-e valamilyen konkrét tervvel az Oroszországon kívüli régiókból származó energiaimport növelésére – amiről az utóbbi napokban egyeztetések zajlottak uniós szinten – Bende Sándor rámutatott: Románia számára túlságosan költséges a cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzése, sokba kerül a gáz cseppfolyósítása, szállítása, illetve „becsatornázása” a hagyományos gázvezetékrendszerbe. Románia nem tervezi LNG-terminál építését, viszont a gázpiacok összekapcsolása révén „hozzánk is eljuthat cseppfolyósított gáz, ha nagy baj van”. A képviselő szerint egyelőre nem ez a helyzet, sőt ha a Romgaz enyhén növelné a kapacitását és a Fekete-tenger mélységi vizein koncesszióval rendelkező cégek elkezdenék a kitermelést, akkor Románia ellátási gondjai teljes mértékben megszűnnének. „Ismétlem, mennyiségekről beszélek, az árak dinamikáját illetően nem bocsátkoznék jóslatokba” – nyomatékosította.

Ami az ársokkokkal szembeni védelmet illeti, meglátása szerint Románia a természeti adottságainál fogva a jelenleginél sokkal több energiát termelhetne – mind villanyt, mind pedig földgázt. Mivel Románia része az egysége uniós piacnak, a termelés növelése nem vonná maga után automatikusan az árak csökkenését, viszont sürgősségi esetekben Románia ideiglenesen „lekapcsolódhatna” az európai hálózatokról, azaz nem szállítana a többi tagországnak energiát. Egy ilyen lépés előfeltétele azonban, hogy megtermeljük, amit fogyasztunk – mutatott rá Bende Sándor.

Hozzátette, hogy jelenleg nem tartunk ott: előfordul, hogy naponta ezer–ezernégyszáz megawattóra (MWh) elektromos energiát importálunk. A közelmúltban bezárt szénerőművekkel ezerkétszáz MWh esett ki, illetve nyolc-kilencszáz megawattórával növelhetnénk a termelőkapacitásunkat, ha befejeznénk a több évtizede 80–90 százalékban elkészült vízierőműveket. „Éppen aszerdán beszélgettem a vízierőműveket kezelő vállalat igazgatójával, és ő azt mondta, hogy 2–5 év alatt mind a 27 elkezdett erőművet be lehetne fejezni” – mondta a bizottsági elnök hozzátéve, hogy ez mindenképpen rövid idő ahhoz képest, hogy mennyi időbe kerül tető alá hozni például egy hasonló teljesítményű atomreaktort.

Kapcsolódó

Milyen atomreaktor építéséről egyezett meg Klaus Iohannis az amerikaiakkal?

A technológia és a romániai telepítés körül sok a tisztázatlan kérdés.

atomreaktor Klaus Iohannis Románia Amerikai Egyesült Államok

Időközben lehet enyhíteni a meredeken emelkedő energiaárak hatásait – például a villany és a földgáz áfájának vagy jövedéki adójának levágásával –, a képviselő szerint kérdés azonban, hogy „ezt meddig lehet így tartani”. Hangsúlyozta: előbb vagy utóbb az energiahordozók árát mindenképpen a fogyasztók kell hogy kifizessék.