Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai legfelsőbb bíróság helyi idő szerint csütörtökön gyakorlatilag eltörölte a színes bőrűek pozitív diszkriminációját az egyetemi felvételin, és ezzel még jobban kiélezte a jobb- és a baloldal közötti kultúrharcot a jövő évi elnökválasztás előtt.

A jelentkezők bőrszíne ezentúl nem játszhat szerepet az egyetemi felvételiken – állapítja meg az amerikai legfelsőbb bíróság friss döntése, amely évtizedes joggyakorlatot változtat meg.

A John Roberts főbíró által szerkesztett indoklásban az áll, hogy az egyetemek túl sokáig „gondolták azt, tévesen, hogy az egyén identitásának próbaköve nem a kihívások, a megszerzett készségek vagy a tapasztalatok, hanem a bőrének a színe”. Értékelésével egyetértett a kilenctagú bíróság öt másik konzervatív tagja, így az alkotmánybíróság szerepét is ellátó testület kimondta, hogy alkotmányellenes az egyetemi felvételinél figyelembe venni a faji hovatartozást.

Az egyetemek eddig sem határoztak meg faji kvótákat, de fontolóra vehették, hogy „a sokszínű hallgatói közösség elérése érdekében” pozitívan diszkriminálják az alulreprezentált kisebbségekhez tartozó jelentkezőket.

A felperesek – Edward Blum konzervatív aktivista és az általa alapított Egyetemisták a Tisztességes Felvételiért nevű csoport – tulajdonképpen csak két főiskolát pereltek „a fehéreket és az ázsiaiakat diszkrimináló politikájuk” miatt, de a bíróság döntése valamennyi felsőoktatási intézményre vonatkozik. Az ítélet szerint minden olyan felvételi program, amely a Harvardéhoz és az Észak-Karolinai Egyeteméhez (UNC) hasonlóan figyelembe veszi a jelentkezők faji hovatartozását, megsérti az alkotmány 14. kiegészítésében lefektetett jogegyenlőség elvét.

Pikáns részlet, hogy az említett klauzula éppen a polgárháborút követő újjáépítési időszakban született azért, hogy az államok biztosítsák a felszabadított rabszolgáknak a törvény előtti egyenlőséget.

Új bíróság

A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt 20 évben kétszer is fenntartotta a „fajtudatos” főiskolai felvételi programokat, legutóbb 2016-ban. Akkor is érintett volt Blum, akinek támogatásával egy fehér diák beperelte a Texasi Egyetemet, miután a felvételi kérelmét elutasították. A bíróság akkor arra jutott, hogy az illetőt nem érte hátrányos megkülönböztetés a pozitív diszkriminációt alkalmazó egyetem részéről.

A mostani ügyben az alsóbb fokú bíróságok helybenhagyták a Harvard és az UNC programját, elutasítva a felperesek állításait, miszerint a főiskolák diszkriminálták a fehér és az ázsiai származású jelentkezőket. De ez még azelőtt történt, hogy a 2020-as választások előtt a legfelsőbb bíróság drasztikusan jobbra billent volna.

Az Egyesült Államokban a legfelsőbb bíróság tagjait az elnök nevezi ki a törvényhozás felsőháza, a szenátus jóváhagyásával. A republikánus elnökök konzervatív, a demokrata elnökök progresszív szemléletű jelölteket választanak, arra számítva, hogy a bírák a pártjuknak kedvező álláspontot képviselnek majd, főleg az iránymutató (ún. landmark) döntésekben. A társadalmat megosztó kérdésekben a szövetségi alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróság rendszerint két – konzervatív és progresszív – tömbre szakad. A táborok közötti megosztottság tovább erősödött az elmúlt három évtizedben. Ezt mutatja, hogy a tavaly tavasszal visszavonult Stephen Breyer kinevezését 1994-ben még a szenátorok 90 százaléka támogatta – köztük a republikánusok 79 százaléka –, de az utódjául jelölt Ketanji Brown Jackson már csak egyetlen republikánust tudott maga mögé állítani.

Mivel a bírák kinevezése egy életre szól, a bíróság könnyen eltolódhat egyik vagy másik irányba. Ez történt Donald Trump négyéves elnöksége alatt, amikor három új tagot nevezett ki, 6:3-ra emelve a konzervatív döntnökök többségét.

A főiskolai felvételi csak egyike a nagy horderejű kérdéseknek, amelyek kapcsán a vélemények a politikai törésvonalak mentén oszlanak meg. Egy éve a konzervatív többségű bíróság hatályon kívül helyezte az abortuszjogot alkotmányos szintre emelő, 1973-as Roe kontra Wade ítéletet, és kiterjesztette a fegyverhasználati jogokat. Közben a jelenlegi bíróság látszólag a valaha volt legsokszínűbb: a kilenc bíró között négy nő, két fekete és egy latino van.

Újabb kampánytéma

A volt republikánus elnök „nagy napként” értékelte a döntést. „Végre megjutalmazzák a rendkívüli képességekkel rendelkező amerikaiakat” – írta Trump a közösségi médiában. Joe Biden elnök „erősen-erősen” helyteleníti az ítéletet, és „nem normálisnak” titulálta a bíróságot. Azt mondta, felkéri az oktatási minisztériumot, hogy segítsen fenntartani a sokszínűséget az egyetemeken.

A döntést az támogatók és az ellenzők egyaránt történelminek minősítették, amely a nem fehér diákok arányának drámai csökkenését eredményezheti. Az utóbbiak ugyanakkor felhívják a figyelmet egy ellentmondásra. Nevezetesen arra, hogy a döntés szerint a pozitív diszkrimináció tilalma nem terjed ki a katonai főiskolákra, amelyek a továbbiakban is előnyben részesíthetik a színes bőrű jelentkezőket.

Roberts bíró egyébként a határozatban arra is kitért: nem tilthatják meg az egyetemeknek, hogy figyelembe vegyék, mit gondol egy jelentkező – a felvételi esszéjében – arról, miként befolyásolta az életét a faji hovatartozása. Ez jelentheti a kiskaput a Biden elnök által „riasztott” demokrata oktatási felelősök számára. Azt javasolják a főiskoláknak, hogy a hallgatók felvételekor mérlegeljék például „a gazdasági hátterüket vagy a nehézségeket, amelyekkel szembesültek, beleértve a faji megkülönböztetést”. Ennek a módszernek a hatékonyságáról azonban a főiskolák már véleményt mondtak, amikor a per során arra hivatkoztak, hogy eddig is korlátozott mértékben használták a faji hovatartozást, de ennek mint tényezőnek felvételi kritériumnak a teljes kiiktatása sokkal nehezebbé tenné egy „Amerikára hasonlító”hallgatói kör kialakítását.

Az AP által idézett adatok szerint a nyolc legmagasabb színvonalú egyetemet tömörítő Borostyán Ligában (Ivy League) a nem fehér hallgatók aránya a 2010-es 27 százalékról 35 százalékra nőtt 2021-re. (A nem fehér kategóriába sorolják a félvéreket is.) Ezek azonban a legprogresszívebb felsőoktatási intézmények. Másfelől a pozitív diszkriminációt nem alkalmazó államokban – a csütörtöki döntés előtt kilenc állam tiltotta a faji hovatartozás figyelembevételét az állami főiskolákra és egyetemekre történő felvételkor – már eddig is a kisebbségi diákok részarányának meredek csökkenését tapasztalták.