Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén határozatot fogadott el az állattenyésztés védelméről és a nagyragadozókról. Ennek kiindulópontja a farkas- és medvepopuláció megnövekedése bizonyos régiókban - tájékoztatta szerkesztőségünket Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő sajtóirodája.

A régiók nagy többségében – Franciaországban, Olaszországban, Szlovéniában, Lengyelországban és néhány más országban is – a farkas jelent problémát. A medvepopuláció megnövekedése, a túlszaporulat tulajdonképpen csak Romániában, Erdélyben, Székelyföldön jelenik meg. Még jelentős medvepopuláció Finnországban és Észtországban van, de ott rég működik olyan vadgazdálkodási terv, amely megelőzi a túlszaporodást.  A helyzet, amelyet jól ismerünk Erdélyben, az elmúlt időszakban kihívások elé állította nemcsak a gazdákat, hanem az ott élőket és gyakran a turistákat is.

Nem volt könnyű összeegyeztetni az állatvédők és a gazdák sokszor szöges ellentétben álló érdekeit, a képviselők ezért is hoztak létre egy nagyragadozókkal foglalkozó állandó munkacsoportot, amely az elején csak a farkasok kérdésével foglalkozott, és Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő szorgalmazására kezdett a medvék problémájára is figyelni.

A mostani állásfoglalás ennek a munkacsoportnak köszönhetően, hosszas egyeztetések után jöhetett létre, és ez az első lépés annak érdekében, hogy végre a Bizottság és a tagállamok is belássák, változtatni kell a jelenlegi helyzeten, mind a tagállami intézkedéseket, mind az élőhelyvédelmi irányelvek (az úgynevezett Habitat-direktíva) alkalmazását, mind a finanszírozást illetően.

Vincze Loránt Facebook-oldalán videóbejelentkezésben számolt be a határozat tartalmáról.

A határozat kimondja, hogy egyre gyakoribbak a nagyragadozók támadásai, és elismeri az állattenyésztőkre gyakorolt negatív hatásokat. Vincze Loránt módosítóját megszavazta a többség, így az is bekerült a szövegbe, hogy a támadások már emberáldozatot is követeltek.

Az EP felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét, hogy a populáció bővülése esetén mérséklési stratégiák kidolgozására és végrehajtására van szükség – ennek a Habitat-direktívával összhangban, tudományos bizonyítékokra alapozva kell történnie.

Arra is felkérték a Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje a fajok kedvező védettségi helyzetét, és dolgozzon ki értékelési eljárást annak érdekében, hogy az egyes régiókban a populációk védettségi helyzetét azonnal módosítani lehessen a kívánt védettségi helyzet elérését követően – hiszen így előzhető meg a túlszaporulat.

A határozat szerint a tagállamoknak információkat kell gyűjteniük a nagyragadozók támadásairól, és egységesíteniük kell a jelentéstevést a felmérési és nyomon követési módszereikhez.

Külön hangsúlyozzák, hogy a hegyvidéki területeken található állattartó gazdaságok különösen érzékenyek a nagyragadozók által okozott növekvő károkkal szemben; ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a megelőző intézkedések – beleértve a kerítéseket, villanypásztorokat és házőrző kutyákat – nem mindig részesülnek uniós vagy országos finanszírozásban, így külön terheket rónak a gazdálkodókra. A gazdáknak megfelelő és hosszú távú finanszírozási lehetőségekre van szüksége a megelőzésben és a kárenyhítésben. Szorgalmazzák azt is, hogy a Bizottság fontolja meg mezőgazdasági iránymutatásainak módosítását annak érdekében, hogy a nagyragadozók által okozott károk állami támogatásként történő kompenzálását megkönnyítse.