A medvekérdést érintő műhelybeszélgetést tartottak szerdán Hargita Megye Tanácsának csíkszeredai székházában. A tanácskozás központi témája az volt, hogy Hargita megyében milyen mértékben befolyásolják az erdészeti tevékenységek a barna medve populáció növekedését.

A Hargita megyei erdőállomány változásának hatása a medvepopuláció növekedésére címet viselő konferencia előadói között jelen volt Madár Zsolt erdészmérnök, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás munkatársa, dr. Farkas Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjának erdőmérnök programfelelőse, Korpos Attila erdőmérnök, Derzsi Zoltán, a Parajdi Magánerdészet vezetője, Szabó Mária, a Szépvízi Magánerdészet vezetője, dr. Benke József erdőmérnök és Domokos Péter ökológus, a Hargita Megyei Természetvédelmi Területeket Kezelő Ügynökség munkatársa. A műhelybeszélgetésen részt vettek a Hargita megyei erdészetek, vadásztársaságok, különböző érintett intézmények képviselői, továbbá a Venczel József Szakközépiskola erdészeti szakának végzős diákjai és a Sapientia EMTE erdőmérnök szak hallgatói.

Madár Zsolt erdőmérnök, a Hargita-hegység Fejlesztési Társulás munkatársa rövid felvezetőjében rávilágított, hogy a medvekérdés tekintetében a viták több területet érintenek. Elmondta: fontosnak tartották, hogy a megye különböző részeiről hívjanak meg előadókat a műhelybeszélgetésre, hogy minden térséget és nézőpontot képviseljenek.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette: fontosnak tartja, hogy jól megalapozott tanulmányok, a reális adatok kerüljenek napvilágra.

„Rengeteg ferdítés, rémhír, hazugság követhető nap mint nap a sajtóban is, ezért kell új szövetséget kötnünk, tudományosan jól megalapozott dokumentumokkal és adatokkal megközelítenünk a témát. Látjuk, hogy a medvemaffia kezd megcsontosodni Európa-szerte, ne hagyjuk ezt, lépjünk fel ellene. Külön öröm, hogy körünkben fiatalokat is köszönthetünk, ők lesznek azok, akik hosszútávon bekapcsolódhatnak a munkába” – fogalmazott a politikus.

Dr. Farkas Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjának erdőmérnöki programfelelőse bemutatta a Tanuljunk meg együtt élni a medvével. Ne zavarjon, hogy nem lehet!  című előadását, amelyben kiemelte, hogy több tudományos megközelítés alapján elmondható: a Hargita megyei erdők területe az utóbbi években folyamatosan növekedett. Az erdők kiterjedésének pedig nincs köze a medveállomány sűrűségéhez.

„Egyértelműen paradigmaváltásra van szükség, hiszen a »ragadozók védelme a kultúrtájban« összetett elképzelés, amely több problémát is felvet, a medve viszont nem háziállat, már csak ezért sem valós a vele való együttélés megközelítés” – zárta gondolatait a szakértő.

Korpos Attila erdőmérnök a Hargita megyei erdőállomány változásának hatásait mutatta be a medvepopuláció méretére, a Gyergyói-medence vonatkozásában. Mint kifejtette, a Gyergyói-medencében 1971-ben 260 példányt tartottak számon, 1988-ban már 1155 példányt, így 4,4 százalékos növekedést észlelhettek korábban is, ami 2021-re igencsak kinőtte magát.

Derzsi Zoltán, a Parajdi Magánerdészet vezetője ugyancsak az erdőállomány változásának hatását tanulmányozta a Parajdi Magánerdészet vonatkozásában, bemutatójában szintén a medvepopuláció exponenciális növekedéséről számolt be. Dr. Benke József erdőmérnök az ember, medve, élőhely vonatkozásában tartott előadást, amelyben az egyensúly fontosságára hívta fel a figyelmet, a medvepopuláció, a helyi gazdaságok és a vadászat hármas egységében. Domokos Péter ökológus előadásában a barna medve természetvédelmi állapotértékelésének kihívásairól beszélt, bemutatva a populációdinamika követésének lehetséges módszereit, valamint az általuk végzett szinkron megfigyelések eredményeit.

A műhelybeszélgetésen részt vett a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium részéről dr. Fodor József miniszteri tanácsadó, vadgazdálkodási szakértő, aki felszólalásában hangsúlyozta: nem lehet kijelenteni, hogy a medveprobléma megoldható, mivel nem lehet kiragadni a szélesebb vadgazdálkodásból, viszont el lehet jutni oda, hogy a vadgazdálkodás problémája megoldódni látszik, és ezzel egyenlő arányban a medveprobléma is meg fog oldódni, aminek az eredménye a faj hasznosíthatósága is lesz.