Műhelybeszélgetést tartottak a Hargita megyei medvehelyzetről

Az aktuális medvehelyeztről tartottak műhelybeszélgetést szerdán Hargita Megye Tanácsának szervezésében. A fórum keretében az intézmény által készülő jelentésről és arról a rendelettervezetről egyeztettek, amelyet a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium március 11-ig bocsájtott közvitára.

A medvekérdés évek óta foglalkoztatja Hargita megye lakosságát, szerdán mhelybeszélgetésre hívták a téma szakértőit Hargita Megye Tanácsának szervezésében. A beszélgetésen részt vettek: Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Dr. Fodor József Tamás, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium vadgazdálkodási tanácsadója, László Csongor, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, valamint a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségének Hargita megyei kirendeltségének képviselői, a Hargita megyei vadász- és vadgazdálkodási egyesületek vezetői, Hargita megyei polgármesterek, illetve további, a téma iránt érdeklődő szakemberek.

A beszélgetés során Borboly Csaba bemutatott néhány részletet Hargita Megye Tanácsának 2021-es évi medvékkel kapcsolatos jelentéséből, bemutatva azon intézkedéseket, amelyeket az intézmény a nagyvadakkal való együttélés kapcsán végez: tájgazdálkodási munkacsoport működtetése, képzések, kutatások, ösztöndíjak támogatása, a Regionális Nagyragadozó Platformban való részvétel, károsult személyek támogatása, kártérítési folyamatok követése, adományozások és konferenciák szervezése.Fotó: Hargita Megye Tanácsa

A már említett rendelettervezet, a barnamedve megelőzési és beavatkozási kvótáját írja elő, a közegészség és közbiztonság, valamint a jelentős károk megelőzése érdekében.

Amint a dokumentumból kiderült a rendelettervezet javaslatot tesz 220 barnamedve kilövésére. A 80 egyedes beavatkozási kvóta keretében azokat az egyedeket lőhetnék ki, melyek közvetlenül fenyegetik az emberi életet vagy a közbiztonságot. Az ilyen medvéket a környezetvédelmi hatóság jóváhagyásával lehetne kilőni. Emellett azonban 140 egyed kilövését engedélyezné a tárca, hogy megelőzze a medveveszélyt. Ezt azoknak a településeknek a környékén tennék lehetővé, ahonnan az elmúlt években a legtöbb bejelentés érkezett a medvék által okozott kárról és a medvetámadásokról. A megelőzési kvóta 2016 óta először jelenik meg a romániai vadgazdálkodásban. 2016-ot megelőzően évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a tárca.

Fontos a vadkárok bejelentése

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette, hogy a személyes találkozás, az egységes párbeszéd, amely a vadásztársulatok, a környezetvédelmi ügynökség képviselői, a polgármesterek, a vadgazdálkodási szakemberek jelenlétében történik, elengedhetetlen a medveprobléma és a helyi konfliktusos helyzetek megoldásának érdekében. Mint fogalmazott: a medvetéma többrétű, és annak ellenére, hogy Hargita Megye Tanácsának hatásköre nem terjed ki minden szegmensre, a 2021-es jelentésünk mentén elmondhatom, hogy a széleskörű kommunikáció és a többrétű tevékenység által sikerült elérni, hogy a vadkárok jelentős részét 2021-ben bejelentsék.

„A mai találkozón arra kértem a polgármestereket, a vadásztársulatok vezetőit, a környezetvédelmi ügynökség munkatársait, hogy véleményezzék az eddigi tevékenységeinket, megoldási javaslatainkat, és mondják el mit tehetünk még, milyen irányba dolgozzunk tovább. A helyzet megyénkben továbbra is súlyos. A jelenlegi rendelettervezet nagy előrelépés, a megelőzést teszi lehetővé, ezért tartjuk fontosnak, hogy egy egységes párbeszéd révén gyűjtsük össze a javaslatokat, mivel a tervezet mentén több kérdés is feltevődött. Szem előtt kell tartani a megfelelő források lehívását, a bürokrácia csökkentését, a helyi közbelépési lehetőségek megteremtését, ugyanakkor a társadalmi összefogás és konszenzus megteremtését is” – zárta gondolatait a megyei tanács elnöke.

Dr. Fodor József Tamás, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium vadgazdálkodási tanácsadója a műhelybeszélgetésbe online kapcsolódott be, és a felmerülő kérdésekre adott választ. Megvitatták, hogy miként alkalmazható a kilövési kvóta a településeken belül, ugyanakkor szó esett a vadásztársulatokkal közösen megvalósítandó nyomon követés folyamatáról is.

Kapcsolódók

Kimaradt?