Albániában hatalmas tiltakozást váltott ki az amerikai elnök lánya és veje által épített luxusüdülő. A törvények és a nyilvánosság megkerülésével induló beruházás ismerős mintát követ.

„Albánia nem eladó” – skandálta a Tirana utcáin felvonuló több százezres tömeg, miután kiderült, hogy az amerikai elnök lánya és veje luxusüdülőt épít a balkáni ország nyugati partjainál. A tiltakozók albán zászlókat és flamingó alakú kartonfigurákat lengettek – utalva arra, hogy a beruházás természetvédelmi területet érint, amely fontos vonulási útvonal egyebek mellett a flamingók számára.

A mintegy 1,6 milliárd dolláros beruházás szállodák, apartmanok, villák és egy kikötő építését foglalná magában a Narta‑lagúna térségében, amely egy vadvédelmi területnek ad otthont, valamint a lakatlan Sazan szigetén, amely a kommunista korszakban katonai bázis volt. A projekt – amely tízezer szálláshely létrehozását irányozza elő – az Affinity Partners nevű beruházási alaphoz kötődik. A céget Donald Trump veje, Jared Kushner hozta létre közvetlenül azután, hogy az első Trump-adminisztráció végén távozott a Fehér Házból.

Az albániai tiltakozás két momentumhoz köthető. Egyrészt május utolsó napjaiban elkezdődtek a projekt földmunkái. Másrészt 31-én megjelent egy interjú Ivanka Trumppal, amelyben az amerikai elnök lánya arról értekezik, hogy egy hajókirándulás során miként „fedezték fel” az 1400 hektáros szigetet, hogyan úsztak ki a partra és másztak fel a legmagasabb pontjára mezítlábasan – mintegy meghódítva a „lakatlan szigetet a Földközi-tenger kellős közepén”. Az elnök lánya arról is beszélt, hogy számára a sziget üdülőhellyé alakítása „még csak nem is üzlet”, annak ellenére, hogy több mint másfél milliárd dollárt emészt fel. „Nekem inkább kihívásnak tűnik, mint bármi másnak. Mindannak a betetőzése, amit az ingatlanfejlesztésben megtanultam, minden utazásomnak, és rengeteg tépelődésnek arról, hogyan szeretnék élni, és hogyan gondolom, hogy az emberek egyre inkább élni szeretnének – és annak a kísérlete, hogy valami olyat hozzak létre, ami ennek a kézzelfogható megtestesülése” – fejtegette Ivanka Trump, hozzátéve, hogy „az évek során kialakult a lehetőség, hogy segítsünk megvalósítani a hely valódi potenciálját”.

Környezetvédők szerint ennek éppen az ellenkezője történik, ráadásul az amerikai elnök lánya által említett „lehetőség” átláthatatlan körülmények között „alakult ki” az évek során. Az albán korrupcióellenes ügyészség vizsgálja, hogyan változtatták meg a természetvédelmi besorolást, hogyan kerülték meg a közbeszerzési eljárásokat, sőt azt is, hogy honnan származik a földvásárlásokhoz használt pénz. Edi Rama albán miniszterelnök – akinek sajtóértesülések szerint személyes szerepe volt a terület eladásában – védelmébe vette a beruházást, amely szerinte Albánia turisztikai felemelkedésének kulcsa. Azt is mondta, hogy amíg rajta múlik, fel sem merülhet a befektetés leállítása.

Kiterjedt üzleti háló

Az albániai üzlet kétségkívül a leglátványosabb – a tiltakozók remek fotókat készíthetnek a flamingófészkek mellett dolgozó buldózerekről –, de valójában csak egy kisebb pont lenne, ha megpróbálnánk egy térképen elhelyezni a Trump‑gyerekek valamennyi kétes külföldi üzletét, amely az apuka második elnöki ciklusával párhuzamosan zajlik.

A legközelebbi analóg projekt – földrajzilag és tematikailag is – egy luxusszálló, amelyet a Trump Organization Szerbia fővárosában, az egykori jugoszláv védelmi minisztérium helyén tervezett létrehozni Kushner cége egy Abu-dzabi ingatlanmágnással, Mohamed Alabbarral közösen. A törvényi védelem szempontjából a belgrádi ügy szinte teljesen megegyezik az albániai esettel. A koszovói háború idején NATO-gépek által lebombázott komplexumot 2005-ben történelmi műemlékké nyilvánították. A szerb kormány 2024 novemberében visszavonta a védelmet, hogy a Trump család kedvében járjon. Műemlékvédelmi szakértők szerint a lépés a szerb kulturális örökségvédelmi törvény megsértésével történt. Ügyészségi vizsgálat indult, amelynek során a terület történelmi besorolásáért felelős egyik kulturális tisztviselő beismerte, hogy meghamisított egy kulcsfontosságú dokumentumot a megállapodás elősegítése érdekében. Alekszandar Vučić államfő nyilvánosan cáfolta a vizsgálati eredményeket, majd a szerb parlament – Vučić támogatásával, a széles körű tiltakozások ellenére – külön törvényt fogadott el, hogy elhárítsa az akadályokat a projekt útjából.

Végül decemberben az Affinity Partners bejelentette, hogy kivonul a projektből, miután mindössze órákkal korábban a belgrádi ügyészség vádat emelt négy tisztviselő ellen hivatali visszaélés és okirathamisítás gyanújával a beruházással összefüggésben.

Plázák, golfpályák, villák

A Trump Organization a republikánus elnök második ciklusának 2025. januári kezdete óta nyolc jelentős külföldi üzletet kötött. Köztük van egy golfklub- és villaépítési projekt Katarban, egy golfpályákat is magába foglaló üdülőközpont Vietnámban és egy tervezett Trump Plaza Szaúd-Arábiában. Hogy ezek az üzletek közvetlenül alakították-e az amerikai külpolitikát, nehéz bizonyítani, de tény, hogy az érintett országok mind kaptak valamit, ami ellentételezésnek tekinthető, miközben a Trump Organization több tízmillió dollárnyi díjat zsebelt be: Katar hozzáférést kapott fejlett amerikai technológiához, Vietnam vámkedvezményeket, Szaúd-Arábia pedig vadászgépeket.

A szaúdi szál különösen összetett: több Perzsa-öböl-beli projekt fejlesztője, a Dar Global egyetlen év alatt több mint 20 millió dollárt fizetett licencdíjként a Trump Organizationnek, ebből több mint 15 milliót a Delaware-ben bejegyzett DT Marks KSA nevű cégnek. A vállalat amerikai székhelye a New York-i Trump Towerben található.

Az ingatlanoktól függetlenül a szaúdi állami befektetési alap 2 milliárd dollárt fektetett Kushner Affinity Partners alapjába közvetlenül azután, hogy Kushner távozott az első Trump‑adminisztrációból. A szaúdi kormány által támogatott LIV Golf pedig versenyeket rendezett Trump üdülőhelyén, Miami közelében.

Háborús „jutalék”

A legújabb üzlet a Powerus nevű dróngyártót érinti, amely a múlt hónapban bejelentette, hogy összeolvad egy, a Trump-fiúk által támogatott golfpálya‑holdinggal. A katonai technológiák irányába terjeszkedő cég versenyezni fog a Pentagon 1,1 milliárd dolláros drónfölény‑programjának szerződéseiért, miután a Trump‑adminisztráció decemberben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva betiltotta az összes új, külföldi gyártású pilóta nélküli eszköz beszerzését.

A Powerus több Perzsa-öbölbeli országnak is drónelhárító rendszereket kínál, hogy segítsen kivédeni az iráni dróntámadásokat – magyarán Donald Trump családja egy olyan háborúból profitál, amelyet az apa az USA elnökeként indított. Az összeférhetetlenség határán egyensúlyozó ügyletek sorában azonban a valódi innováció: a kriptó.

A republikánus elnök második ciklusának elején került forgalomba a $TRUMP mémérme, illetve jött létre a hozzá kapcsolódó World Liberty Financial nevű vállalat, amelynek bevétele 75 százalékban a Trump-családhoz kerül. Justin Sun milliárdos például egymaga több mint 75 millió dollárt fektetett be a World Liberty Financialba. Az amerikai értékpapírfelügyelet (SEC) vizsgálatot indított a feltűnő tranzakcióval kapcsolatban, de néhány héttel később az eljárást felfüggesztették. A Reuters ankétja szerint április végéig a Trump-család hozzávetőleg 2,3 milliárd dollárt keresett kriptoügyleteken, miközben a beruházók ugyanennyit buktak.

A beszámolókból kirajzolódó kép: a Trump-dinasztia bővülő üzleti érdekeltségei folyamatosan lehetőséget teremtenek külföldi kormányoknak és befektetőknek arra, hogy a család gazdagításával igyekezzenek elnyerni a hivatalban lévő amerikai elnök kegyeit. Eközben az illető országokban az örökségvédelem vagy a környezetvédelmi szabályok csendben átíródnak a kétes üzletek érdekében.

Nyitókép: Agerpres