Az eddigi legátfogóbb erdősítési program kezdődik idén Romániában, aminek része többek között az is, hogy húsz évig évente több mint 400 eurót adnak annak, aki erdővel telepíti be a földterületét. A környezetvédelmi minisztérium felvette a harcot a folyószennyezés ellen, a hazai medrek megtisztítása mellett a határon átúszó hulladékok kiszűrése is a tervek között szerepel. A medve nem játék! Ember és vadállat kapcsolata, a medvepopuláció szabályozása, az ember és a háztáji gazdaságok védelme a medvetámadások ellen – ezek voltak az e heti Maszol #Fórum témái. Meghívottunk Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter volt, akivel Varga Mihály Márton beszélgetett.

Körülbelül két hónappal ezelőtt arról számoltunk be, hogy ha minden a tervek szerint alakul, akár május végén is elindulhat az az erdősítési program, amely révén magánszemélyek és önkormányzatok is húsz éven keresztül hektáronként évi 456 eurós járulékban részesülhetnek minden erdősített területért. Tánczos Barna tájékoztatása szerint erre a Helyerállítási és Rezilienciaépítési Terv biztosítja majd az anyagi hátteret.

„Az elmúlt években tartósan csökkent az újonnan létrehozott erdős területek mérete és száma, mert a mezőgazdasági támogatások mindig vonzóbbak voltak a területtulajdonosok számára. Ezért senki nem volt hajlandó feláldozni azt a jövedelmet, amelyet a mezőgazdaság biztosított számára, és nem tudtuk az erdős területeket növelni” – részletezte a szaktárca-vezető.

Hozzátette, hogy az üvegházhatású gázok programja keretében alakítanak ki olyan támogatási vonalat, amelyből hektáronkénti 456 euró éves támogatást nyújtanak az új erdős területekre. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy az igénylés előtt a majdani kedvezményezettnek be kell ültetnie az erdőnek szánt területet. De a minisztérium erre is anyagi támogatást készül nyújtani, az összeget, ami akár 10 ezer euró is lehet, az határozza meg, hogy a területtulajdonosnak milyen fafajtára esik a választása, és milyen területen szeretne erdőt létrehozni. Tánczos Barna megjegyezte, hogy a két támogatást egymás kiegészítéseként utalnák.

A miniszter azt is közölte a Maszol #Fórumon, hogy a programot várhatóan már júniusban el tudják indítani, ugyanis ekkor érkezik meg a jóváhagyás Brüsszelből. Ugyanakkor tájékoztatott, hogy a kopár területek beerdősítésére irányuló projekt mellett széldöntésben letarolt, illetve kártevők által sérült erdők helyreállítására is meghirdetnek egy támogatási programot.

Tánczos Barna kifejtette, hogy az erdősítési programra a területtulajdonosok egy erre a célra létrehozott internetes platformon regisztrálhatnak majd, azért, hogy a program teljes menedzsmentje online történhessen. A pályázónak ezen a felületen kell majd bejelölnie, hogy mely terület beerdősítésére pályázik, ez a területalapú APIA-támogatások megpályázásakor ismert módon történik majd. Ezt követően írják alá a finanszírozási szerződést a gazdával, és ebben pontosítják, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a jövőben, hogy megkapja a támogatást. A miniszter figyelmeztetett, hogy a gazdákat évente ellenőrzik, hogy megfelelően gondozzák-e az erdőt.

Szűrőrendszerek a folyókon

Több alkalommal is beszámoltunk arról, hogy diplomáciai nézeteltérés is kialakult Románia és Magyarország között, mert az országunk területén a folyókba jutott szemét és szennyeződés átkerül szomszédunkhoz is. Ennek megfékezésére szűrőrendszerek telepítésébe kezdtek a folyók határhoz közeli szakaszain.

„Nem titok senki számára, hogy Románia folyó- és állóvizei sok esetben tele vannak szeméttel, PET-palackkal, amelyek sokszor átkerülnek Magyarországra. Elindítottunk egy programot, amelynek keretében tíz olyan hulladékleszedő állomást építünk ki, amellyel megakadályozzák, hogy az uszadék átjusson Magyarországra. Kettőt ebből már beüzemeltünk, további négyre elkészültek a tervek, és a következő hetekben indul a közbeszerzési eljárás a kivitelezésükre. A következő évben pedig még állomás négy épülne” – tájékoztatott Tánczos Barna, hozzátéve, hogy reményeik szerint elérik azt a célt, hogy többé ne jusson át hulladék Romániából Magyarországra. A miniszter hozzátette, hogy ez sajnos csak a probléma tüneti kezelése, az igazi megoldás ugyanis az lenne, ha lakosság a megfelelő helyre dobná a szemetet.

Tánczos Barna emlékeztetett, hogy a környezetvédelmi minisztérium elindítaná a betétdíjas rendszert, aminek köszönhetően a műanyagpalackok visszakerülnek a gazdaságba, vagyis minden palackért, alumíniumdobozért a vásárló 50 banit kapna vissza, ha azt a megfelelő helyen leadja. „Ezzel néhány év alatt el lehet érni, hogy a palackok, dobozok több mint 90 százalékát újrahasznosítsák” – mutatott rá a miniszter.

Idén is meghirdették a Megtisztítjuk Romániát programot, amelyben a miniszter tájékoztatása szerint sokan részt vettek, mintegy 50 ezer önkéntes. Az önkormányzatok közül is nagyon többen bekapcsolódtak. A miniszter hozzátette, remélik, hogy évről évre nő a program népszerűsége. A minisztérium támogatást is nyújtott az önkormányzatoknak, hogy a szemétgyűjtéssel járó költségeket megtérítsék. Hozzátette, elindulnak a környezetőrségi ellenőrzések is azokon a településeken, amelyek nem vettek részt a programban.

A szaktárca-vezető figyelmeztetett, hogy áprilisban megemelték a magánszemélyeknek kiszabható büntetés mértékét, ha szemetet helyeznek el nem megfelelő helyen: akár 50 ezer lejes bírsággal is sújthatók az elkövetők. De akár háromtól öt évig terjedő börtönbüntetést is kaphat az, akit tetten érnek, hogy elássa vagy elégeti a szemetet.

Kérdésünkre a Zöld Ház programról is beszámolt a miniszter. Mint mondta, több mint 45 ezer kérvény érkezett be az utolsó kiírásra, és hamarosan kiértékelik az összes pályázatot. Ugyanakkor idén meghirdetik az új kiírást. A cél, hogy ezúttal jóval kevésbé bürokratikus legyen a folyamat. Várhatóan egymilliárd euró támogatást nyújtanak majd erre a programra, és több százezer házra kerülhet majd napelem-rendszer. A Környezetvédelmi Alapnál ezzel párhuzamosan igyekeznek lezárni az eddigi programokat – tájékoztatott a miniszter.  

Elindult a medvepopuláció felmérése

Egy körülbelül tízmillió eurós pályázat keretében a minisztérium elindította a genetikai mintavételeken alapuló medvepopuláció-felmérést. Illetve emellett a hagyományos módon is felmérnék az egyedszámot. A miniszter ígérete szerint még idén lezárják a számbavételt. Ha pedig meglesznek a számok, azok függvényében az országos medvepopuláció-kezelési tervből szemelvényeznek, és alkalmazzák azokat az intézkedéseket, amelyeket a minisztérium elfogadott. Ebben a megelőzési kvótáról, illetve más intézkedésekről is lehet szó.

Ezzel párhuzamosan miniszteri rendeletben elfogadták a megelőzési és beavatkozási kvótákat. Idén 140 példány kilövésére adtak ki engedélyt, ezek közül 20-at már végre is hajtottak a vadásztársaságok. Hozzátette, hogy a tavaly érvénybe lépett rendeletet, amely alapján a településeken megjelenő veszélyes medvéket el lehet űzni, áthelyezni vagy adott esetben kilőni, már mintegy 140-szer alkalmazták az önkormányzatok.

A vadkárok megtérítéséről Tánczos Barna elmondta, hogy a kárfelmérést egy erre kijelölt bizottságnak kell elvégeznie. Ennek kénytelenek ilyen formai keretet adni, mert „nem lehet becsületszóra állami pénzeket kifizetni”. Ahol a felmérések az előírásoknak megfelelően történtek, ott a minisztérium azonnal megtéríti a vadkárokat. Jelen pillanatban naprakészen tartják a kifizetéseket.

A villanypásztorok beszerzésére is támogatást nyújt a minisztérium, erre megvannak a források, jelenleg az egyetlen akadály, hogy a közbeszerzési eljárás megóvása miatt még nem tudják a gazdák rendelkezésére bocsátani a villanypásztorokat.