Látványos előrelépések is történtek a környezetvédelmi minisztérium háza táján az új kormány múlt év végi megalakulása óta. A Tánczos Barna által vezetett tárca egyik első intézkedése a fakitermelés és -feldolgozás követési rendszerének életbe léptetése volt. Emellett jelentős siker, hogy mostantól érvényes a jogszabály, amely alapján elkobozhatóak az illegálisan szemetet szállító és lerakó járművek. Az intézményben államtitkári tisztséget betöltő Szép Róberttől megtudtuk, dolgoznak a minisztérium alárendeltségébe tartozó intézmények hatékonyságának növelésén, és a medvekérdést sem hanyagolják el. Az államtitkár szerint a közbelépés és megelőzés az elsődleges cél, de a vadkár-visszatérítések rendszerén is javítanak.

Nem ez az első államtitkári megbízatása, 2014–2019 között a Környezetőrség helyettes, majd rendes államtitkára volt. Akkor a környezetszennyezés, biodiverzitás és védett területek ellenőrzésével foglalkozó főigazgatóság tartozott a hatáskörébe. A jelenlegi minisztériumi megbízatása mely területekre terjed ki?

Hozzám tartozik a klíma és klímaváltozás, a biodiverzitás, a szennyezés és az engedélyeztetések témaköre. És nem utolsósorban négy, a minisztérium alá rendelt intézmény: a Duna-delta rezervátum, a megyei környezetőrségek, a környezetvédelmi ügynökségek, illetve a Természetvédelmi Területek Országos Ügynöksége (ANANP).

Mely területekre fektetnek nagyobb hangsúlyt az elkövetkező időszakban a minisztériumi munkában?

Elsősorban azt vállaltuk, hogy a környezetőrség munkáját még hatékonyabbá tesszük. Tánczos Barna miniszter is többször kijelentette, hogy erős ellenőrző testületre van szükség. Ennek érdekében olyan programokat indítottunk el, amelyek egészen a megyei jogú városi önkormányzatokig nyúlnak. Partnerségeket kötöttünk a helyi rendőrségekkel, a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó rendőrséggel, helyenként a csendőrséggel, hogy kiegészítsük a környezetvédelmi biztosok létszámát, és hatékonyabb ellenőrzéseket tudjunk elvégezni. Többnyire a hulladékgazdálkodást, illetve a levegőminőségi előírásoknak való megfelelést érintő vizsgálatokat végzünk közösen.

A mandátum elején sikeresen bevezettük azon járművek elkobzásának lehetőségét, amelyek illegálisan szállítanak hulladékot és pakolják le azt általában a települések külterületein. Véleményünk szerint ez fontos reform, merész kezdeményezés volt, és már jelentős pozitív hatást értünk el vele. Például azt vettük észre, hogy Bukarest környékén legalább nyolcvan százalékkal csökkent az ilyen illegális hulladékmennyiségek megjelenése. Ezt kiterjesztettük országosan, a megyei jogú városok szintjén is kezd működni, mivel a Municípiumok Országos Egyesülete is aláírta az együttműködést a minisztériummal. Ez olyan dolog, amire azt merem mondani, hogy igenis hatékonyabbá tettük az ellenőrzési aktusokat.

Európai követelmény, hogy a levegőminőség-javítási tervek elkészüljenek, és azokat sikeresen gyakorlatba ültessük ott, ahol túllépik vagy majdnem túllépik a határértékeket. Sajnos jelenleg nagyon sok megyében, városban van gond a levegő minőségével, mind a szálló por, mind az ózon vagy annak prekurzorai esetében. Ezek egyébként konkrét akcióterveket is tartalmaznak, olyan beruházási vállalások, amelyeket az önkormányzatoknak vagy más illetékeseknek kell meghozniuk ahhoz, hogy a szennyező anyagok koncentrációja a határértékek alá csökkenjen, illetve a túllépések száma is visszaessen. A nitrogéngázok terén pedig még nem készültek el, és így nem is hagytak jóvá levegőminőségi terveket, ezen is dolgozunk a jövőben.

A további alárendelt intézmények tevékenységében, irányításában milyen változások várhatóak?

A környezetvédelmi ügynökségek esetében az a célkitűzésünk, hogy egységes gondolkodást vigyünk be, ami a környezetvédelmi engedélyek kibocsátását illeti. Sajnos azt észleltük, hogy különböző megyék eltérő módokon értelmezik vagy adnak ki bizonyos engedélyeket. Ezek az intézkedések helyenként jogszabálymódosítást is jelentenének, de legtöbbször csak információátadást, illetve útmutatást. Ennek érdekében pedig szorosabb kapcsolatot kell kialakítanunk a minisztérium és a környezetvédelmi ügynökségek között ahhoz, hogy ugyanolyan logika mentén hajtsák végre a különböző engedélyeztetési procedúrákat. Ezek jelentősen segítenék és könnyítenék a munkájukat, a cél, hogy jó szokásokat és az európai gondolkodásmódot vezessük az intézményekbe. Ez nem bonyolítja majd a munkájukat.

A környezetőrségek munkája az utóbbi időben kifejezetten előtérbe került sajtóban. Tudomásom szerint Hargita megyében például annak ellenére dolgoznak és kommunikálják az eredményeiket kifejezetten hatékonyan, hogy viszonylag kevesen vannak az intézménynél. Az említett együttműködés a hatóságokkal milyen értelemben segítené a munkájukat, illetve van-e lehetőség arra, hogy újabb állásokat tegyenek elérhetővé a környezetőrségeknél?

Valóban a környezetőrség legnagyobb hiányossága a humánerőforrás. És igen, Hargita megye meglepő módon – hiszen nagyon kevesen vannak – elkelő pozícióban van országos szinten. Azt hiszem, az első tíz megye között van, ami a hatékonyságot illeti. Viszont sajnos vannak olyan megyék is, ahol nagyon döcögősen működnek a környezetőrségek, holott nagy környezetvédelmi problémákkal küzdenek, és ahhoz képest kifejezetten kevés intézkedést láttam a környezetőrök részéről. Tehát kevés büntetést, engedély-felfüggesztést adtak ki. Próbálunk segíteni rajtuk, hogy bővüljön a létszámuk, és hatékonyabbak legyenek. Újabb állásokat hirdetnénk meg.

Romániának a környezetvédelem számos területén van pótolni valója, a mértéktelen erdőkitermelés, valamint a természet, a vizek szennyezettsége talán a leggyakrabban felmerülő probléma. Milyen eszközei vannak a szaktárcának ezek megoldására?

A szemétproblémát – mint mondtam – próbáljuk kezelni, legfőképp megállítanánk az illegális hulladéklerakók létesítését. Ami a vizeket illeti: valóban nagyon sok víztestünk szennyezett, és igen, intézkedéseket kell hozunk, hogy ezek minősége javuljon. Jelenleg is fut a minisztériumban egy projekt, amely a nitrátszennyezés megfékezésére készítene elő törvényjavaslatokat. Létezik ugyan a nitráttörtvény, és ezt is hatékonyabbá kell tennünk, életbe kell léptetnünk. A mezőgazdaságban felhasznált hagyományos- és műtrágya jelentősen hozzájárul a talajvizek szennyezéséhez. A jelenleg is hatályos törvények előírják, hogy az engedélyeztetett – száz egyednél több szarvasmarhát tartó – farmokon betonplatformokat kell építeni. Ugyancsak ez a törvény írja elő, hogy a csurgalék befogására és elvezetésére alkalmas rendszert, illetve tározókat kell kiépíteniük, ahhoz, hogy ezek a szennyezőanyagok ne kerüljenek a talajvízbe.

Az erdőgazdálkodás terén sikerként könyveljük el, hogy elindult az év elején a SUMAL 2.0. Ez a komplex rendszer az erdőben a fakivágás pillanatától egészen a feldolgozásig követi a famennyiséget, a hibákat folyamatosan javítjuk, és napról napra jobban működik a rendszer. A felhasználok pedig kezdték megszokni a felületet. Ez hatalmas előrelépés, hiszen két évet váratott magára a projekt. Emellett az erdőfelügyelő alkalmazás is jól működik. A kollégák folyamatosan dolgoznak, a rendszer javításán. Úgy látom, hogy ez jelentős előrelépés Romániára nézve.

Továbbra is aktuális a medvekérdés. Melyek a tervei a minisztériumnak, lesz-e kilövési kvóta, illetve milyen egyedszám-szabályozási intézkedéseket hoznának?

Intervenciós és prevenciós kvótát dolgoznánk ki. A medvekérdést kezelni kell. Sajnos 2016 óta senki nem foglalkozott kellőképpen vele. Egyértelműen azt mondjuk, hogy a helyzetet fel kell oldani, mert az a lehető legrosszabb eset, amikor várjuk, hogy a kár bekövetkezzen és csak utána lépünk, viszont semmilyen intézkedést nem hozunk annak érdekében, hogy a medve ne kerüljön be a településekre, ne szokja meg a kukázást.

A minisztérium már feltöltött az elektronikus közbeszerzési portálra (SEAP) egy kiírást, amellyel az egyedszámlálást végeznénk el a közbelépés és a megelőzési kvóták kibocsátása érdekében. Igazából elsősorban azoktól a medvéktől szeretnénk megszabadulni, amelyek bejárnak a településekre, gyakran kárt okoznak a gazdaságban, illetve potenciális veszélyt jelentenek az emberéletre. Ezt az állat elszállításával vagy adott esetben kilövésével oldanánk meg.

Az elszállítás mindig vitatott kérdés. Az utóbbi időben két ilyen áthelyezett medvére is videós, nyomkövetős nyakörvet kötöttünk, és hasonlóképpen járunk el majd a következő néhánnyal is. A brassói erdészeti kutatóintézet (ICAS) és két civil szervezet hozzájárult a kezdeményezésünkhöz, és rendelkezésünkre bocsátotta a nyakörveket, amelyekkel követhetjük a medvék mozgását, megfigyelhetjük viselkedésüket. Ezzel az a célunk, hogy kiderítsük, hatékony-e az áthelyezés, hiszen sokan azt mondják, hogy ezzel csak a problémát költöztetjük egyik helyről a másikra. Most az a tervünk, hogy megfigyeljük, tíz áthelyezett medvéből hánynál sikerült visszavadítani, és hány jár továbbra is be a településekre.

A medvék megszámlálása egyébként hogyan működik? Valóban lehetséges megszámolni a vadon élő állatokat?

Több számolási módszer is van. A klasszikus nyomokra alapoz, bizonyos területen direkt számolást végeznek, és azt kiterjesztik a nyomok alapján. Ezt a módszert írtuk most ki licitre. Illetve ott van a sokkal szakszerűbb, de időigényesebb és költségesebb módszer, az állomány genetikai vizsgálata. Viszont ezen a téren is tettünk lépéseket: a minisztériumnak van egy tízmillió eurós projektje, amely az utolsó száz méteren, elbírálás alatt van. Ebben szerepel, hogy genetikai vizsgálatokkal számoljuk meg a medvepopulációt, rokonsági viszonyokat is meg tudunk állapítani, sokkal konkrétabb, komolyabb adatbázist állíthatunk fel vele. Viszont a problémát addig is kezelni kell. A minisztériumnál majdnem napi szinten jelentik le a medvék által okozott károkat.

A vadak okozata károk megtérítésének rendszerére több panaszt is megfogalmaztak az érintettek. Vannak-e a minisztériumnak ennek javítására vonatkozó tervei?

Megbeszéléseket folytattunk már arról, hogy az európai uniós helyreállítási és reziliencia alapból összegeket különítünk el olyan informatikai platform felépítésére, amelynek a segítségével egy gombnyomással meg tudnánk nézni, hogy az egyes kár-visszaigénylési dokumentumok milyen fázisban vannak, és nyomon tudjuk követni ezek elbírálását. A folyamat ma elég nehézkes: az erdészeti őrséghez érkeznek be a dossziék, azt beküldik a regionális központba, ahonnan továbbküldik a környezetvédelmi minisztériumnak. Idén év elején már igen sok medvék és farkasok által okozott kárt sikerült megtérítenünk. Majdnem napi szinten vagyunk a tavalyi károk kifizetésével. Úgy tudom, hogy több mint ötszázezer lejt fizettünk vissza az év első két-három hónapjában, ez is a prioritásaink közé tartozott. A gazdáknak minél hamarabb meg kell kapniuk a kártérítésüket, és megengedhetetlen, hogy évekig húzódjon egy dosszié kivizsgálása.

Emellett meg kell említenem, hogy elindítottuk a védett területeken található mezőgazdaságok, haltenyészetek kárpótlására vonatkozó számítási módszer kidolgozásának licitjét a SEAP-on. Ezzel a mezőgazdasági területekre vonatkozó károk kiszámítási módszereit dolgoznánk ki. Következik a halállományra, illetve az erdőkre vonatkozó kiírás. Prioritásunk, hogy az embereket kárpótoljuk, azért amit a menedzsmenttervek életbe léptetése nyomán elszenvednek. Ezzel el tudjuk érni azt, hogy nőjön az elfogadottsági szint a védett területekkel szemben. Várunk olyan cégeket, amelyek kidolgozzák nekünk a képleteket, amelyek alapján kártérítéseket tudunk fizetni a gazdáknak.

Említette, hogy civil szervezettekkel való együttműködéssel szereltek nyakörvet a medvékre. A minisztérium ezen túl mennyire nyitott a zöld civil szervezettekkel való kapcsolatok erősítésére?

Tánczos Barna is többször kijelentette, hogy a civil szervezeteket valamilyen formában vissza kell hozni a védett területek adminisztrálásba, hiszen ők hozzáadott értéket képviselnek. Többletforrásokat, sőt sokszor fegyelmet is hoznak a rendszerbe, illetve ez a kettős hovatartozás a természetvédelmi területek javát szolgálja. Így szeretnénk a közeljövőben meghirdetni a partnerségeket a védett területek országos ügynöksége és a civil szervezetek között. Ez, akárcsak a rendőrségekkel való partnerség, ugyanúgy működne: közös adminisztrálást végeznének. A cél, hogy többen legyünk, ugyanakkor a hatékonyabb munka érdekében szükségünk van a civil szervezetekre.