FRISSÍTVE: A gazdasági recesszió elkerülése, az energiabiztonság megteremtése és a bevándorlóáradat kezelése terén is nagy segítséget jelent a stratégiai partnerség Romániával, Magyarország ezért érdekelt annak fenntartásában – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, miután román kollégáját fogadta kedden Budapesten. Bogdan Aurescut Orbán Viktor magyar miniszterelnök is fogadta. FRISSÍTÉS: Aurescu a magyar politikusok erdélyi magánlátogatásait is szóvá tette

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bogdan Aurescuval tartott közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy éppen húsz éve írták alá a stratégiai partnerségről szóló megállapodást, amelynek megőrzése érdeke Romániának, Magyarországnak és az egymás területén élő nemzeti közösségeknek is.

„Mindig vannak ellenérdekeltek, mindig vannak zavarkeltők, akik akkora hangorkánt gerjesztenek, hogy úgy tűnik, mintha többen lennének, mint mi. De a helyzet az, hogy a két ország jelenlegi kormányainak van egy világos és mindenki számára könnyen érthető és látható célja, ami pedig az, hogy ezt a stratégiai partnerséget fenntartsuk, egészen egyszerűen azért, mert a két országnak és a két nemzetnek ez jó” – hangsúlyozta Szijjártó. Leszögezte, hogy a magyar kormány erőforrásként tekint egymás nemzeti közösségeire a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Ezt az is bizonyítja, hogy a magyarországi román nemzeti kisebbség költségvetési támogatása hatszorosára nőtt 2010 óta, az ortodox egyház támogatása pedig hétszeresére – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte: ez a stratégiai partnerség kifejezetten nagy segítséget nyújt napjaink három legjelentősebb – gazdasági, energiaellátási és migrációs – kihívásának sikeres kezelésében. Az első területet a gazdaság jelenti, miután az Európai Unió a recesszió felé rohan, aminek kivédésében fontos fegyvertény, hogy tavaly mintegy tízmilliárd eurót ért el és ezzel rekordot döntött a magyar–román kereskedelmi forgalom, majd idén is 29 százalékos növekedést regisztráltak – mutatott rá. Emlékeztetett, hogy Románia a magyar gazdaság harmadik legfontosabb exportpiaca, ahol több fontos magyar vállalat is folyamatosan növeli a jelenlétét, így például a Mol 245 benzinkúttal, az OTP 97 bankfiókkal, a Richter pedig több mint 600 alkalmazottal van már jelen.

A miniszter az energiaellátás biztonságáról elmondta, hogy Romániának jelentős szerepe van a földgázbeszerzés diverzifikációjában, amit elősegít a két ország közötti interkonnektor kapacitásának évi 1,75 milliárdról 2,5 milliárd köbméterre bővítése is. Hozzátette: hamarosan aláírják azt a négyoldalú megállapodást, amelynek eredményeként Magyarország Azerbajdzsánból Georgián (Grúzián) és Románián keresztül zöld villamos energiát tud majd importálni.

A miniszter szerint a harmadik területet a migráció kezelése jelenti, amelynek szempontjából rendkívül fontos, hogy Románia kiváló munkát végez a határőrizet terén, és hatékony az együttműködés. Magyarország idén eddig 250 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg a déli határon, és ha Románia felől is lenne nyomás, akkor a hatóságok nem tudnának a déli határra koncentrálni – húzta alá.

„Ez tehát három nagyon fontos kihívás, amivel ma szembesülünk: a gazdasági recesszió elkerülése, az energiabiztonság megteremtése és a migránsok kívül tartása. Ebben a három fontos kérdésben a Romániával fenntartott stratégiai partnerség segít, ezért egyértelműen ennek a partnerségnek a fenntartásában vagyunk érdekeltek" – összegzett Szijjártó Péter.

Románia schengeni csatlakozás nem technikai, hanem politikai kérdés
A magyar külgazdasági és külügyminiszter Románia schengeni csatlakozása kapcsán rámutatott: ennek előfeltételeit világosan leírt jogszabályok rögzítik, így nem politikai, hanem gyakorlati kérdésről van szó. „Ez nem tudományos fantasztikum, hanem tényeken alapuló vizsgálat alapján kell, hogy megszülessen ez a döntés. Mi nem szeretjük, ha az ilyen kérdéseket ideológiai meg politikai alapon közelítik meg” – szögezte le.
Hozzátette: Magyarország tapasztalata az, hogy a Romániával közös határon nincs migrációs nyomás, az érvek mind amellett szólnak, hogy Bukarest teljesítette a feltételeket. „Én abban csak reménykedni tudok, hogy nem pusztán Románia schengeni csatlakozása, hanem úgy általában minden kérdés az Európai Unióban tények és valós teljesítmények alapján dől el. Naiv vagyok persze, mert ha ez így lenne, akkor megkaptuk volna az összes európai uniós forrást" – jelentette ki.

Aurescu a magyar politikusok erdélyi magánlátogatásait is szóvá tette

Jövő évben nyitják meg a budapesti székhelyű magyar–román kereskedelmi kamarát – jelentette be magyarországi látogatásán Bogdan Aurescu román külügyminiszter. „A magyar fél biztosítani fogja a szükséges finanszírozást a kamara létrehozásához – helyiségeket, személyzetet és így tovább –, hogy a lehető leghamarabb, már a jövő év elején megnyithassuk” – mondta Aurescu.

A találkozó során szóba került a magyarországi közjogi méltóságok Romániában tett magánlátogatásainak kérdése. „Ami a Romániában tett magánlátogatásokat és az ilyen alkalmakkor néha elhangzó nyilatkozatokat illeti, rendkívül fontosnak tartom, hogy felelős párbeszéd legyen közöttünk, közös értékeink keretein belül, összhangban politikai alapszerződésünkkel és a stratégiai partnerségről szóló nyilatkozatunkkal, és szem előtt tartva Románia alkotmányos értékeinek, valamint az európai és euroatlanti térség közös értékeinek jelentőségét” – fogalmazott a román külügyminiszter.

Azt is elmondta, év vége előtt találkozót tartanak a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökei. Aurescu szerint „a magyarországi román kisebbség egy sor nehézséggel küzd, különösen a média és az anyanyelvi oktatás terén”. A miniszter egyébként a keddi nap folyamán a Magyarországon élő románok képviselőivel is találkozott.

Kapcsolódó

Jó üzlet álrománnak lenni Magyarországon? De még mennyire!

Megszólalt a héten... magyarországi románok

A külügyminiszter háláját fejezte ki azért, hogy a magyar állam feltétel nélkül támogatja Románia schengeni csatlakozását. Kifejtette, Románia számára nagyon fontos célkitűzés a belső határellenőrzés nélküli térségbe való felvétel, amely „mindkét gazdaságnak, mindkét államnak és mindkét állam polgárainak előnyére válik”, hisz leegyszerűsíti az átjárást a két ország között.