Évente a lakásállomány 1,4 százalékán végeznek energetikai felújítást, aminek eredményeként minimum 30 százalékkal csökken az energiafogyasztás.

A romániai ingatlanállomány energetikai hatásfoka roppant gyenge, az épületek energetikai felújítása pedig nagyon lassan halad, derül ki a bukaresti székhelyű Energy Policy Group tanulmányából. Az országos energiafelhasználásnak körülbelül a 45 százalékát az épületek fűtése teszi ki. Ez roppant magas arány, ami annak a következménye, hogy a lakóépületek zöme a szocializmus éveiben készült, amikor nem fordítottak kellő figyelmet a hőszigetelésre.

A lakóépületek körülbelül 53 százalékát 1970 előtt húzták fel, míg 1989 előttről a lakásállomány közel 90 százaléka származik. Ezeknek az éves energiaigénye 150 kWh/négyzetméter és 400 kWh/négyzetméter között változik. A nem lakásként szolgáló ingatlanok energiafogyasztásának 75 százalékáért a közigazgatás, a közoktatás és a kereskedelem felelős, mindháromnak 25 százalék a részesedése. A legnagyobb fogyasztók az iskolák és óvodák, évi 354 kWh/négyzetméteres energiaigénnyel. A közigazgatási-, illetve kereskedelmi felhasználású ingatlanok éves fogyasztása 200-250 kWh/négyzetméter.

Az Energy Policy Group tanulmányának a szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az ingatlanállomány 77 százalékának, vagyis 10-ből 8 épület esetében lenne indokolt energetikai felújítás elvégzése. A munkálatok azonban fölöttébb lassan haladnak: éves átlagban a lakóépületeknek mindössze 1,4 százalékát hőszigetelik, míg a nem lakásként szolgáló ingatlanok esetében ez az arány 2,3 százalék.

Amennyiben a munkálatok ritmusa változatlan marad, 55 évbe fog telni a teljes romániai lakásállomány energetikai felújítása.

Az Európai Bizottság statisztikái szerint az újonnan hőszigetelt lakóépületek 93 százalékánál az energiafogyasztás 30 és 60 százalék közti arányban csökken, 7 százalékuknál pedig 60 százalékot meghaladó mértékben. A nem lakás szolgáló ingatlanok esetében kedvezőbb az arány, 17 százalék azok aránya, ahol a felújítást követően az energia felhasználás 60 százaléknál nagyobb mértékben csökken. A lakásállomány hőszigetelését többek között az is hátráltatja, hogy sok tulajdonos nincs tisztában annak előnyeivel, azzal, hogy mekkora megtakarítást tesz lehetővé, de kerékkötője a munkaerőhiány is. „Hosszú távon feltétlenül be kell vonnunk a piacot, a magánszektort is az épületek energetikai felújítását célzó beruházásokba, másként nincs esély arra, hogy elérjük a célkitűzéseket. Ez az igazi kihívás hosszú távon, s rengeteg még a  tennivaló” – nyilatkozta Radu Dudău, az Energy Policy Group igazgatója.