A Hargita megyei Gyergyóvárhegy egymaga több uniós forrsához jutott, mint a háromszéki községek együttvéve.

Közzétette a Fejlesztési, Közigazgatási és Közberuházásokért felelős Minisztérium az önkormányzatok részletes tavalyi gazdálkodási adatait. Ezekből kiderül, hogy a települések és a megyék szintjén is hatalmas különbségek vannak az uniós források lehívásának a hatékonyságát illetően.

Az erdélyi megyeszékhelyek közül Temesvárnak sikerült a legtöbb uniós forráshoz hozzájutnia 2022-ben, 200,99 millió lejhez, míg a másik két legsikeresebb pályázó Nagyszeben és Arad volt, 116,06, illetve 94,41 millióval. Nagyvárad évről-évre jól teljesít ebben a tekintetben, és 2022 sem képezett kivételt, 88,84 millió lejt hívott le a helyi önkormányzat, ugyanakkor Marosvásárhely is kitett magáért 61,26 millióval. Kolozsvár kasszájában 45,87 millió lej EU-s pénz landolt, ezt Brassó és Nagybánya is bőven túlszárnyalta a maga 61,35, illetve 54,03 milliójával.

Sepsiszentgyörgy elég harmatosan teljesített, még úgy is, hogy a legkisebb lélekszámú a felsorolt vásárok közül, mindössze 9,51 millió lejt tudott lehívni. Csíkszereda és Szatmárnémeti sem dúskált tavaly az uniós pénzekben, előbbihez 6,62 millió, utóbbihoz 10,33 millió érkezett. Hargitában és Szatmárban is volt olyan város, melynek több pénzhez sikerült hozzájutnia, mint a megyeszékhelynek: Gyergyószentmiklós 13,42, Nagykároly pedig 36,72 millió lejt szerzett uniós pályázatok révén. Az erdélyi városok közül kiemelkedő eredményt ért el Torda, mely 111 millió lejt kapott az EU-tól.

A Kárpátokon túli nagyvárosok közül Iași és Konstanca is sikeres évet tudhat maga mögött, 116,06, illetve 98,78 millió lejt tudtak lehívni.

Gyergyóvárhegy, az éllovas

Háromszéken a községek sem törték nagyon magukat uniós pályázatokkal, vagy ha igen, akkor nem nagy sikerrel. A megye községi önkormányzatainak ilyen bevételei összesen 4,48 millió lejt tettek ki, ami akkor is nagyon kevés, ha figyelembe vesszük, hogy az ország legkisebb megyéjéről van szó. A 40 község közül 25 egy fityinget sem szerzett 2022-ben uniós forrásból, Bölönnek pedig 160 ezret vissza kellett fizetnie. Valószínűleg Nagyajta történetébe se aranybetűkkel fogják beírni, hogy 2022-ben, a szaktárca adatai szerint 1758 lej EU-s pályázati pénzt hívott le. A legügyesebben pályázó háromszéki község Esztelnek (745 ezer lej), Dobolló (639 ezer lej), Torja (629 ezer lej) és Lemhény (616 ezer lej) volt.

A nagyobbik székely megye ellenben községi szinten kifejezetten szép eredményt ért el, ami 37,94 millió lejt jelent, amivel jócskán túlszárnyalta a jóval népesebb Kolozs 21 milliós eredményét. Az 58 község közül 34 pályázott sikeresen, többnek tekintélyes összeg folyt be a számlájára: Gyergyóvárhegynek 4,5 millió lej, Csíkszentimrének 3,51, Farkaslakának 3,14, Gyergyóújfalunak 2,97, Gyergyóremetének 2,51, Korondnak 2,31, Parajdnak pedig 2,15 millió lej.

Sikeresek voltak a Maros megyei vidéki önkormányzatok is, 91 község közül 73 nyert tavaly pályázati pénzt, 61,42 millió lej összértékben. A legnagyobb összeget Szászkézd és Palotailva hívta le, 7,19, illetve 4,32 millió lejt. A bihari községek 57,5 millió lejt hívtak le tavaly, míg a szatmáriak 24,1 milliót. Az erdélyi községi önkormányzatok közül a Beszterce-Naszód megyei Telcs volt a legsikeresebb pályázó 12,4 millió lejjel.

Az ókirályságbeli megyék közül Argeș és Brăila községei hívtak le 10 millió lejnél kevesebbet, míg Tulcea és Dolj megyék vidéki önkormányzatai roppant sikeresek voltak 67,33, illetve 66,43 millió lejjel.

A magyarlakta megyék megyei önkormányzatai közül Kolozsé volt a legsikeresebb, 109,46 millió lejjel, megelőzve Szilágyot (94,37 millió), Bihart (38,94 millió) és Szatmárt (35,88 millió). Kovászna és Maros megye tanácsai hasonló nagyságú összeget hívtak le, 22,8, illetve 23,8 millió lejt. Hargita megye önkormányzata legfeljebb mérsékelten sikeresnek mondhatja magát, 8,32 millió lej pályázati pénzt kapott tavaly uniós forrásokból.