Öt megyében, köztük két erdélyiben, kisebbek a keresetek, mint Hargitában, Kovászna pedig már az országos középmezőnybe tartozik.

Idén májusban Hargita megyében volt a legalacsonyabb a nettó átlagbér az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint, 2833 lej. A rangsor élén Bukarest állt, 5093 lejjel, megelőzve Kolozs (4864 lej) és Szeben (4296) megyéket.

Az INS által közölt adat azonban csak egy statisztikai érték, s nem a bérek számtani középértéke, előbbinek kiszámításakor ugyanis a cégek és a munkavállalók jelentős részét nem veszik figyelembe. A számítási módszertan miatt az INS értékei lényegesen nagyobbak a valós átlagkeresetnél, s utóbbit véve alapul az országos rangsor is jelentős mértékben módosul.

Valamennyi munkavállaló keresetének aritmetikai középértékét, vagyis a valós átlagbért az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) számolja ki országos szinten és megyei bontásban egyaránt. Ebben a rangsorban szintén Bukarest áll az élen, hozzávetőleg 4 ezer lejjel, Hargita megye pedig nem, hogy országos viszonylatban, de még a tágabb értelemben vett Erdélyen belül sem utolsó.

Hargita megyében, s Hunyadban úgyszintén, júliusban 3713 lej volt a reális bruttó átlagkereset, ami hozzávetőleg 2200 lej nettónak felel meg, szemben az INS által közölt 2833 lejes adattal. Ennél Krassó-Szörény, Vrancea, Vaslui, Vâlcea és Beszterce-Naszód megyében is kevesebbet kerestek átlagban a dolgozók. Az országos utolsó Krassó-Szörény, ahol 3602 lej a bruttó átlagfizetés. Ennek 2200 lej körül van a nettója, de a pontos értékét bonyolult kiszámolni, mert tudni kellene hozzá, hány olyan alkalmazott van a megyében, aki fel van mentve a személyi jövedelemadó, illetve a társadalombiztosítás fizetése alól.

Pár éve még Háromszék volt az utolsó az INS statisztikáiban, azonban az elmúlt időszakban kedvező folyamatok játszódtak a bérezés tekintetében a kisebbik székely megyében, amely mostanra több erdélyi megyét megelőzött. A CNPP számításai szerint júliusban 3926 lej volt a háromszéki bruttó átlagfizetés, ami 2300 lejt meghaladó nettót jelent. Ezzel Kovászna nem csupán Krassó-Szörényt, Beszterce-Naszódot és Hargitát előzi meg, hanem Bihart (3733 lej), Máramarost (3746 lej), Szilágyot (3804 lej) és Szatmárt (3850 lej) is, immár Erdély középmezőnyébe tartozik a bérezés tekintetében. Maros megyében 4447 lej a bruttó átlagfizetés, kb. 2700 lej nettó.

A CNPP rangsorában a főváros után szintén Kolozs (5790 lej) következik, majd Temes és Szeben. A bánsági megyében az alkalmazottak 5439 lejt keresnek átlagban, a dél-erdélyiben pedig 5197 lejt. Ezen három megyében a valós átlagbér értéke a 3200-3500 lejes intervallumban helyezkedik el, nagyon messze van attól, amit az INS statisztikusai számoltak ki. Az INS 4864 lejben adja meg az átlagfizetés értékét Kolozsban, 4257 lejben Temes, s 4296 lejben Szeben megye esetében.