Háromszéken több száz lejjel nagyobb az átlagbér, mint Hargita megyében. Ehhez köze lehet annak is, hogy előbbinek három ipari parkja is van, míg utóbbinak egy sem.

Hargita idén is utolsó a megyéknek a nettó átlagbér alapján összeállított országos rangsorában. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szeptemberi adatai szerint a nagyobbik székely megyében mindössze 2886 lej volt a nettó átlagkereset, aminél még olyan, gazdaságilag elmaradottnak számító megyékben is jobb volt a bérezés, mint Vrancea (2886 lej) vagy Teleorman (2967 lej).

A sereghajtó szerepkör nem újdonság Hargita számára, hiszen egy évtizeddel ezelőtt is utolsó helyen áll a bérrangsorban, 1162 lejjel. Utána javult a helyzet, 2016 végén már Teleormant és Beszterce-Naszódot is megelőzte, s mindössze egyetlen lejjel maradt el Suceava (1672 lej) mögött. Egy évre rá Beszterce-Naszód már elhúzott Hargita mellett, előbbiben 1871 lej, míg utóbbiban 1791 lej volt a nettó átlagfizetés. 2018-ban már négy megyét tudott maga mögött Hargita (2110 lej): Suceavát, Botoșanit, Krassó-Szörényt és Neamțot.  

2021 végén már csak Suceava megyét előzte meg Hargita, ahol 2752 lej volt a nettó átlagfizetés, idén szeptemberre azonban az elhúzott mellette. Szeptemberben Hargita nem csak a nettó átlagfizetés tekintetében volt országos utolsó, hanem az elmúlt 12 hónap bérfejlesztése alapján is, mely mindössze 5 százalékot tett ki. Ellenben Háromszéken szépen nőtt az átlagbér, 20 százalékkal, 3306 lejre, ami több mint 500 lejjel nagyobb a hargitainál.

Az INS adataival kapcsolatban sokaknak kétségeik vannak, ami nem alaptalan, azonban az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) sokkal megbízhatóbb novemberi adatai szintén azt mutatják, hogy a bérezés tekintetében Háromszék stabil előnnyel rendelkezik Hargita megyével szemben. A kisebbik székely megyében 4025 lej volt a bruttó átlagbér a CNPP szerint, míg a nagyobbikban csupán 3787 lej. Ez bruttó 238 lejes különbség előbbi javára, ami ilyen kis fizetések esetén nem elhanyagolható.

Geopolitikai előny, de más is

A nagyobb bérek főleg Háromszék kedvezőbb földrajzi helyzetének köszönhetők, véli Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. „Közel van Brassó, mely egy gazdaságilag fejlett régió. Brassónak nagy az elszívó ereje, ezért nálunk is nagyobb béreket kell adni. Bukaresthez is közelebb vagyunk, ami vonzóbb a befektetők számára, míg Hargita sokkal zártabb” – nyilatkozta a Maszolnak a szakember.

Meggyőződése ugyanakkor, hogy a kialakult helyzet nem kizárólag a földrajzi helyzetre vezethető vissza. „Teszünk is azért, hogy az előnyünk ne pusztán földrajzi legyen” – mondja Édler András. Ezt azzal támasztja alá, hogy a megyében már három ipari park működik, egy Sepsiszentgyörgyön, kettő pedig Kézdivásárhelyen, a megyeszékhelyen pedig egy sor, a vállalkozókat támogató minimis-program fut.

Hasonló véleményen van Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. „Ennek elsősorban geopolitikai oka van. Sepsiszentgyörgy ma már a kertvárosa Brassónak, ahol reptér lesz, ezért több külföldi cég telepszik meg ott” – nyilatkozta Balási Csaba.

Azt, hogy Hargita megyét elkerülik a befektetők, nehéz lenne tagadni. A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint 2021 végéig 96,821 milliárd euró érkezett az országba közvetlen külföldi befektetések formájában. Ennek az összegnek csupán a töredéke, 253 millió euró landolt Hargita megyében.

A sztereotip, felületes és hazafiaskodó magyarázata ennek az, hogy a befektetők a román államhatalom mesterkedéseinek a hatására kerülik el Hargitát. Arra, hogy ez mennyire távol áll a valóságtól jól rávilágít azon tény, hogy a lényegesen kisebb Háromszékre 396 millió eurót hoztak a külföldi befektetők. 2013 és 2021 között a külföldi befektetések értéke Hargita megyében kb. megduplázódott, Háromszéken ellenben megnégyszereződött. A jelentős arányban szintén magyarlakta Maros és Szatmár megyékben 1,99 milliárd, illetve 604 millió eurót fektettek be külföldi cégek.

Kapcsolódó

Egyre jobban lemarad Hargita megye a nettó átlagbér tekintetében

A nagyobbik székely megye nem csak az átlagfizetés tekintetében országos utolsó, de az elmúlt 12 hónapban ott nőttek legkisebb mértékben a bérek.

pénz átlagbér Hargita megye kereset

Annak, hogy a befektetőket nem igen érdekli Hargita megye az egyik oka minden bizonnyal az, hogy az önkormányzatok finoman szólva sem törik magukat, hogy odacsábítsák őket. A Fejlesztési, Közmunkálatügyi és Közigazgatási Minisztérium hivatalos információi szerint jelenleg az országban 104 ipari park működik. Erdélyben Hargitán kívül csak Máramarosnak nincs ipari parkja, márpedig ezen létesítmények kialakítása a megyei és a helyi önkormányzatok hatásköre.

„Nagy kérdés, hogy mennyire lendítenék előre a megye gazdaságát az ipari parkok. Arról, hogy miért nincsenek, az önkormányzatokat kellene megkérdezni. Nálunk a gazdaságfejlesztés kimerül termelői vásárok szervezésében, ami egyébként egy jó kezdeményezés, bár tulajdonképpen az is egy koncepció, hogy nincs ipari park” – mondja Balási Csaba.

(Nyitókép: Kiss Gábor)