Egyre több az idős, nyugdíjas korhoz közelálló vagy már nyugdíjas orvos az alapellátásban. A probléma országos szintű, ugyanis a háziorvosi praxis egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára. Sokan kénytelenek idős korban is vállalni a munkát, mert nincs, aki átvegye a praxisukat, ugyanakkor egyre több, főként vidéki település küszködik háziorvoshiánnyal. A Maszol annak járt utána, hogy milyen körülmények között zajlik az alapellátás Székelyföld három megyéjében.

Az egyes térségek hasonló problémákkal szembesülnek, minden megyében vannak olyan települések, ahol nincs állandóan háziorvos. Érdekesség, hogy Maros megyében nemcsak a falvakon, hanem a városokban is tapasztalható jelentős hiány. A háziorvosok érdekeit képviselő szervezetek vezetőinek egybehangzó véleménye szerint aggasztó a háziorvosok túlterheltsége, és alulfizetettsége is. Kovászna megyében megyei önkormányzati szinten is felismerték a helyzet súlyosságát, így szolgálati lakások építésével, illetve a rendelők modernizálásával tennék vonzóbbá a szakmát a fiatalok számára. 

Hargita megye a fiatalok számára nem vonzó

Kevés a háziorvos Hargita megyében is, a frissen végzett szakemberek számára nem vonzóak az alulfizetett és túlterhelt praxisok – szögezte le érdeklődésünkre dr. Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke.

A szakember kiemelte: a háziorvosok nagy számú beteget látnak el nap, mint nap. „Legtöbbünknek kétezer személy van a listáján. Naponta ellátunk 30-40 pácienst a csecsemőtől a 100 évesig, azon kívül kimegyünk a betegekhez is. Mindezt nagyon kevés alkalmazottal, mert az alulfinanszírozás miatt nem tudunk elég embert felvenni” – szögezte le Soós Szabó Klára. A szakember rámutatott: 1999 óta, amióta az alaphálózatban magánpraxisok látják el a háziorvosi feladatot, jelentősen csökkent az alapellátásban az alkalmazottak száma.

Mint Soós Szabó Klára elmondta: 1999-ben 153 háziorvos állt szerződéses viszonyban az egészségbiztosítási pénztárral Hargita megyében, míg ma 120-an vannak. „Akkor sem volt normán felül a létszámuk, nem lehetett azt mondani, hogy több háziorvos volt a megyében, mint amire szükség lett volna. A csökkenés annak köszönhető, hogy az ágazatot teljesen elsorvasztották. Nincs sem szakmai, sem anyagi, sem társadalmi megbecsültség, ami miatt egy fiatal ezt vállalná. Ha valaki el is végzi a szükséges szakképzést, inkább egy másik szakirány felé orientálódik vagy elmegy az országból” – szögezte le a szakember.

Soós Szabó Klára beszámolt arról is, hogy a Hargita megyei háziorvosok mintegy felének életkora a nyugdíj-korhatárhoz közelít, a legtöbben 2-3 éven belül nyugdíjba vonulhatnak. „Aki szereti a hivatását, és annak él, az addig szeretné folytatni, ameddig bírja egészségileg, szellemileg. Az orvosi szakmában, főleg a háziorvosok esetében nagyon fontos a tapasztalat” – hangsúlyozta.

A háziorvosok képviselője szerint a koronavírus-járvány kezelése során a rendelőknek kiszabott plusz feladatok is megnehezítették az orvosok dolgát. A tesztelési tevékenységek elvégzésére a szakember szerint számos akadályba ütközik, például nem lehet elválasztani a rendelőkben várakozók közül a meghűléses tünetekkel tesztelésre érkezőket és az idős betegeket, vagy az oltásra váró csecsemőket. Ugyanide kapcsolódik számos adminisztratív kötelezettség, ami szintén túlzó mértékű – tette hozzá.

Fogynak és öregednek a háromszéki háziorvosok

Kovászna megyében néhány éve még 105 orvos dolgozott az alapellátásban, idén már csak 89, és közülük is sokan elérték vagy a közeljövőben érik el a nyugdíjkorhatárt, ami azt jelzi, hogy sürgősen tenni kell új háziorvosok idecsalogatása és itt tartása érdekében. 

Háromszéken tavaly négy háziorvosi rendelő zárt be ugyanis nyugdíjba vonultak az orvosok, derül ki a megyei közegészségügyi igazgatóság adataiból, amely szerint hat településen – Szentkatolnán, Dálnokon, Málnáson, Kézdialmáson, Maksán és Kézdiszentkereszten – egyáltalán nem teljesít szolgálatot háziorvos. Vannak vidéki települések ahol a családorvosok munkapontot működtetnek, ilyen a helyzet Nagypatakon és Mikóújfaluban, ahol nincs állandó ellátás, de bodzafordulói, illetve sepsiszentgyörgyi orvosok nyitottak munkapontot, és heti két alkalommal rendelnek.

A Kovászna megyei egészségügyi alapellátásban 52 háziorvos dolgozik városokban és 37 falvakon. Aggasztó az, hogy 37 háromszéki háziorvos már nyugdíjas, ám továbbra is dolgozik vagy a következő két évben tölti be a 65 évet, vagyis eléri a nyugdíjkorhatárt. Betegeik abban bizakodhatnak, hogy az idős orvosok vállalják, hogy nyugdíjazásuk után is dolgoznak. Erre jelenleg is van példa, hiszen a háromszéki alapellátásban 78 éves orvos is dolgozik, míg a legfiatalabb 34 éves. Kovászna megyében a családorvosok átlagéletkora városon 59 év falun pedig 60 év.

Önkormányzati támogatással újítják és szerelik fel a vidéki rendelőket

Kovászna Megye Tanácsa néhány éve rendszeresen támogatási programot hirdet, amelynek célja, hogy felújítsák és korszerűsítsék a vidéki orvosi rendelőket és ezzel tegyék vonzóvá a háziorvosok számára. A helyi tanácsok pályázhatnak a megyei önkormányzatnál rendelőként 25 000 lejes támogatásra, amelynek feltétele, hogy a helyi önkormányzat is hozzárendeljen ugyanekkora összeget az infrastrukturális fejlesztéshez és eszközbeszerzéshez.

Abban bíznak, hogy ha a helyi önkormányzatok szolgálati lakást ajánlanak és a támogatási program által a vidéki háziorvosi rendelők állapotát és műszerezettségét a megfelelő szintre emelik, az vonzó lesz az orvosnak, asszisztensnek és a páciensnek egyaránt.

Öt év múlva felére csökkenhet a háziorvosok száma Maros megyében

Az utóbbi években Maros megyében drasztikusan romlott a helyzet, a fiatal orvosok közül egyre kevesebben választják a háziorvosi szakmát.

Jelenleg 34 olyan település van a megyében, ahol nincs háziorvos – nyilatkozta a Maszolnak Butiulca Manuel-Augustin, a Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója. Mint fogalmazott, előzetes felmérések alapján a háziorvosok száma várhatóan a felére csökken a következő öt évben, mivel a jelenlegi aktív háziorvosok közül nagyon sokan nyugdíjkorhatár előtt állnak.

Emellett több mint 30 háziorvos 67 év feletti, esetükben évről évre jóvá kell hagyják az illetékes hatóságok, hogy tovább dolgozzanak. Maros megyében 44 betöltetlen háziorvosi állás van, ebből a legtöbb, szám szerint négy Segesváron található, ezt Dicsőszentmárton követi három szabad állással, ugyanakkor a kisebb települések mellett háziorvoshiány van Szászrégenben, Szovátán, Erdőszentgyörgyön és Marosludason is – tudtuk meg Butiulca Manuel-Augustintól.

„Maros megye területén 274 háziorvosi praxist tartunk nyilván, ezekben 286 orvos dolgozik” – tájékoztatott dr. Szederjesi János intenzív terápiás főorvos, a Maros Megyei Orvosi Kollégium engedélyeket kibocsátó bizottságának elnöke. Kifejtette, a fiatal orvosoknak nem vonzó a háziorvosi szakma, mivel kisebbek a fizetések. Képzésük befejezése után – ha el is helyezkednek mint háziorvos – rövid időt töltenek ott, inkább újabb szakot választanak, és folytatják a képzésüket vagy elvándorolnak.

Jelenleg egy háziorvosra 3-4 ezer páciens jut Maros megyében, ugyanakkor évről évre egyre több beteget kell egy háziorvosnak ellátnia, hiszen egyre több településen hiányzik a háziorvosi ellátás. Ezek a betegek csak nagyobb községekben vagy városokban jutnak háziorvosi ellátáshoz. A szakemberek szerint fontos lenne odafigyelni és segíteni a háziorvosokat, hiszen ők azok, akik legtöbbször találkoznak a pácienseikkel, ők ismerik a rendelőjükhöz tartozó beteg egészségi állapotát a legjobban, ugyanakkor ők azok, akik a lakosság legérzékenyebb korcsoportjával, azaz az idősekkel foglalkoznak, illetve sokszor napi szinten ellátják őket.