Hargita is átlagon felül teljesített, Maros ellenben gyengén, a megyei GDP mindössze 0,1 százalékkal nőtt.

Bukarest, Brassó és Konstanca voltak tavaly a gazdasági növekedés fő motorjai, derül ki az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) adataiból, melyeket a Ziarul Financiar ismertet. Románia gazdasága 4,8 százalékkal nőtt tavaly, azonban a megyék szintjén óriási eltérések voltak.

Leginkább két erdélyi megye, Brassó és Kovászna gazdasága szárnyalt, 7,9, illetve 7,6 százalékkal nőttek. Ennek ellenére, utóbbi csekély hatást gyakorol az országos GDP alakulására, mivel a hozzájárulása csekély, csupán 11 milliárd lej, míg Brassóé 49 milliárd.

Látványos növekedés következett be Konstanca, Dolj és Máramaros megyékben is, 6,9-6,9, illetve 6 százalékos. A tengerparti megye 53 milliárd lejt tett hozzá az bruttó hazai termékhez, ami számottevő érték, a látványos növekedés pedig a kikötőnek a háború miatt megugrott forgalmával magyarázható. Bukarestben 5,7 százalékos volt a növekedés tavaly, aminek a hatása hatalmas volt az országos GDP-re, mivel a főváros 345 milliárd lejjel hozzá.   

A magyarlakta megyék közül Bihar és Hargita, a maguk 6, illetve 5,1 százalékával átlagon felül teljesítettek. Kolozsban, mely 73 milliárd lejjel járul hozzá a GDP-hez, viszonylag kicsi, 3,7 százalékos volt a növekedés. Szatmárban 2,6, míg Szilágyban 4,7 százalékkal haladta meg a bruttó hazai termék tavalyi értéke a 2021-es szintet.

A gazdaságilag a legfejlettebb megyék közé tartozó Temesben 4,5, Szebenben pedig 2,7 százalékos volt a növekedés.

Visszaesés sehol sem következett be, azonban egyes megyékben minimális mértékben nőtt a gazdaság teljesítménye. A leggyengébben Maros és Tulcea muzsikáltak, mindössze 0,1 százalékos pluszt értek el 2021-hez képest. Maros esetében ehhez nagyban hozzájárult, hogy a megye egyik legnagyobb vállalata, az Azomureș az elszállt gázár miatt leállította a termelést. Egy százalék alatti növekedést produkált Mehedinți (0,2 százalék), Galac (0,4 százalék) és Suceava (0,6 százalék) gazdasága is.