Sokat elmond az életszínvonalunkról a GDP, mivel nagyobb béreket csak akkor várhatunk, ha a gazdaság teljesítménye is nő. Az elmúlt évtizedben a fizetések gyorsabban nőttek, mint a bruttó hazai termék.

A honi gazdaság évek óta lényegesen jobban teljesít az európai átlagnál. 2021-ben a bruttó hazai termék (GDP) 5,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, tavaly pedig hozzávetőleg 5,8 százalékkal nőtt. Ennek ellenére Romániában milliók életszínvonala romlott az elmúlt másfél évben, aminek az oka az évtizedek óta nem látott mértékű infláció.

Ilyen körülmények között az ember hajlamos egy vállrándítással nyugtázni a gazdaság jó teljesítményét tükröző statisztikai adatot, megállapítva, hogy a GDP szárnyalása egyáltalán nem érződik a pénztárcájában. Ennek ellenére tény, hogy a GDP és az életszínvonal között szoros összefüggés van, általánosságban kijelenthető, hogy a bruttó hazai termék növekedése az állampolgároknak is jó.

„A bruttó hazai termék egy országban egy adott időszakban előállított, végső fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások értéke. Amikor összehasonlítják az országok teljesítményét, akkor euróban vagy dollárban adják meg” – magyarázza Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdász adjunktusa. A GDP-be beleszámít a Romániában működő külföldi tulajdonban levő cégek – OMV-Petrom, Automobile Dacia, Ford Románia stb. - által előállított termékek és szolgáltatások értéke is, levonva belőle azt az összeget, melyet osztalék formájában kivisznek az országból. A román tőkéjű cégek által külföldön megtermelt érték ellenben nem a romániai GDP része.

Egy adott ország bruttó hazai termékének az értéke nagyban függ a lakosság számától, ezért sokkal reálisabban lehet összehasonlítani a gazdaságokat az egy főre eső GDP révén. Még árnyaltabb, a valóságot inkább tükröző összehasonlítást tesz lehetővé a vásárlóerő-paritáson (PPS) számított egy főre eső GDP, melyben figyelembe veszik azt, hogy az árak országonként változnak, ugyanannyi pénzért nem ugyannyit lehet vásárolni Romániában, mint Luxemburgban.

 Lehagyták a bérek a GDP-t

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2012-ben Románia GDP-je 597 milliárd lej volt, ami 2017-re 859 milliárdra nőtt, tavaly pedig már hozzávetőleg 1372 milliárd volt. Az első ötéves periódusban ez 44,1 százalékos növekedést jelent, tízéves szinten pedig 130 százalékosat.

Ugyancsak az INS adatai szerint 2012 novemberében 1575 lej volt az országos nettó átlagbér, öt évre rá 2464 lej, tavaly novemberben pedig már 4141 lej. 2012 és 2017 között ez 56,4 százalékos növekedésnek felel meg, tízéves viszonylatban pedig 163 százalékosnak.

Ezek az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy szoros összefüggés van a bruttó hazai termék és a jövedelmek alakulása között, ugyanakkor az elmúlt évtizedben utóbbiak gyorsabban nőttek, ami nem törvényszerű.

Más országok példája is alátámasztja, hogy a GDP és az átlagbér egyenes arányban nőnek. „Amikor 1973-ban csatlakozott az Európai Unió elődjéhez, az Európai Gazdasági Közösséghez, Írország az Európai Unió egyik legszegényebb országa volt” – mondja Králik Lóránd. A csatlakozás évében 2424 dollár volt az egy főre eső GDP. Tavaly már 99 152 dollár volt a mutató értéke a szigetországban, mely a nagy amerikai technológiai vállalatok adókedvezményekkel való odacsábítása által érte el ezt az elképesztő növekedést. A gazdasági növekedés a jövedelmek terén is éreztette a hatását: 2021-ben az éves átlagbér alapján Írország a harmadik leggazdagabb EU-tagállam volt 50 350 euróval, csupán Luxemburg (72 200 euró) és Dánia (63 260 euró) előzte meg.

Nem csak Bulgáriát előzzük meg

„Az életszínvonal tekintetében a vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső GDP a leginkább releváns. Ebből kitűnik, hogy nem csak Bulgáriát előztük meg, hanem Görögországot, Lettországot és Szlovákiát is” – mondja Králik Lóránd.

Az Eurostat az Európai Unió átlagát veszi 100-nak az egy főre jutó, az árakkal, tehát a vásárlóerővel is kalkuláló egy főre jutó GDP tekintetében. Románia 2021-ben 74 százalékon állt, míg Görögország 64, Szlovákia 69, Lettország pedig 72 százalékon. A maguk 75 százalékával Magyarország és Portugália is elérhető közelségben volt, valószínű, hogy tavaly előbbit utolértük. Az egykori szocialista blokkból Csehország, Szlovénia, Litvánia és Észtország álltak a legjobban, 92, 90, illetve 89-89 százalékkal. Arról, hogy utolérjük Ausztriát, még jóideig fölösleges álmodoznunk, ugyanis 2021-ben 123 százalékon állt.  

Bár egyelőre a jó makrogazdasági adatok sovány vigaszt jelentenek akkor, amikor a boltban vagy a piacon rácsodálkozunk az aktuális árakra, a GDP növekedését előbb-utóbb a zsebünkben is megérezzük majd.