A sínes irattartó-törvényről sok ügyfélszolgálati tisztviselő nem is hallott, az Államkincstár informatikai rendszere a 2000-es évek elejének a színvonalán áll.  

A román kormányok a retorika szintjén jóideje küzdenek a bürokrácia visszaszorításáért és az állami intézmények, illetve az ügyintézés digitalizálásáért. Tagadhatatlan, hogy az utóbbi években történtek előrelépések, azonban sok területen még mindig anakronisztikus állapotok uralkodnak.

A parlament tavaly szavazta meg az úgynevezett sínes irattartó-törvényt, mely megtiltja az közintézményeknek, hogy más állami intézmények által kibocsátott, sínes irattartóval összefogott iratokat kérjenek az ügyfelektől. A jogszabály értelmében a hivatalnokoknak fel kell ajánlaniuk az ügyeiket intéző állampolgároknak, hogy digitális formában, e-mailen keresztül nyújtsák be a szükséges iratokat.

Ennek ellenére az egyik erdélyi megyeszékhely cégnyilvántartójában nagy szemeket meresztett a funkcionárius, amikor Z. emlékeztette rá, nem áll jogában fénymásolt személyi igazolványt kérni tőle. „Nyugodjon meg, nem fogjuk nyilvánosságra hozni az adatait” – közölte, s egyértelmű volt, nem hallott még a 9/2023-as törvényről.

P.-től is fénymásolt igazolványt követeltek, amikor az adóhatóság (ANAF) egyik helyi kirendeltségén a kettős adózás elkerülését szolgáló igazolást igényelte. Elnézve a funkcionáriust, P. úgy ítélte meg, nem érdemes azzal vesztegetnie az idejét, hogy emlékezteti a már említett jogszabályra. Egyébként a szóban forgó adóhatósági kirendeltségen korábban működött az ügyfeleket kiszolgáló fénymásoló, azonban megszüntették.

Ügyintézés 45 munkanap alatt

Az ügyfélablaknál A4-es papírlapra nyomtatott üzenet hívja fel az igénylők figyelmét, hogy a kettős adózás elkerülését szolgáló igazolást 45 munkanap leteltével kapja meg az ügyfél. Arra tippelek, hogy egy civilizált országban 45 percbe sem telik a kibocsátása.  

Mindez szinte semmiség ahhoz képest, amit magam tapasztaltam, amikor állampapírt próbáltam vásárolni az Államkincstár kolozsvári kirendeltségénél. Miután közöltem az illetékes hivatalnokkal, hogy van már kincstári számlám, a pénztárhoz küldött, hogy fizessem be a kötvényekre szánt pénzösszeget.

A pénztáros hosszú ideig nyomogatta a számítógép billentyűzétét, s szemmel láthatóan egyre értetlenebbül meredt a monitorra. „Biztos, hogy van számlája?” – kérdezte zavartan. Amikor közöltem vele, hogy biztos, a közelmúltban nyitottam az Államkincstár nagyváradi kirendeltségén, egyből elsimultak a homlokán a ráncok. Az nem számít, közölte felszabadultan, ha Kolozsváron akarok állampapírt vásárolni, ott is kell nyitnom egyet. Döbbent értetlenkedésem láttán egy kolléganője sietett a segítségére, mondván, a kolozsvári kirendeltségen nem látják a váradi számlákat. „Ez már tényleg abszurd 2024-ben az Európai Unióban” – vágtam rá ingerülten. „Mi csak alkalmazottak vagyunk, nem tehetünk róla” – válaszolta, némiképp megszeppenve a kolléganő, mely állítással magam is egyetértettem.

„Hatalmas a digitalizálással szembeni ellenállás a közalkalmazottak részéről, (…) senki sem akar változni” – nyilatkozta a România, te iubesc podcast készítőinek Bogdan-Gruia Ivan kutatás-, innovációügyi és digitalizálási miniszter.

Sok pénz, nagy kihívás

Az államapparátusban uralkodó elképesztő, képtelen bürokráciáért azonban a felelősség nagyja nem a tisztviselőket, hanem az elmúlt években egymást váltó kormányokat terheli. Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében az ügyintézést nagyban leegyszerűsítő egységes digitális portált, úgynevezett kormányzati felhőt szeretne létrehozni Románia. A kezdeményezés dicséretes, de ne feledjük, hogy korábban volt már két nagyon hasonló projekt, melyek dugába dőltek.

Már létezik a roeid.ro portál, melynek a célja, hogy lehetővé tegye bárki számára digitális identitás létrehozását, majd pedig a digitális ügyintézést. A platform felhasználóinak száma kevéssel haladja csak meg a 30 ezret, ismerte el a közelmúltban Dragoș Vlad, a digitalizálásért felelős hatóság (ADR) elnöke. Hogy miért? George Anghel, az adók, illetékek és bírságok befizetésének megkönnyítését szolgáló ghiseul.ro egyik létrehozója a România, te iubesc podcastnak elmesélte, megpróbált kreálni magának egy digitális profilt a platformon, de annyira körülményesnek találta, hogy letett róla. Egyébként a ghiseul.ro-nak 2,207 millió felhasználója van, miközben az országban, legalábbis papíron, 16 milliónál több 18-ik életévét betöltött személy él.

2026-ig Romániának mintegy 6 milliárd eurót kellene elköltenie digitalizálásra a PNRR keretösszegéből. Ez hatalmas kihívás, tekintettel a hazai hatóságok projektmenedzselési képességeire. 2018 és 2023 között az elektronikus közbeszerzési rendszerbe (SEAP) 277 digitalizálást célzó tender lett feltöltve. 2026 végéig ezres nagyságrendű közbeszerzési eljárás kerül kiírásra, mondja George Anghel, melyeknek a menedzselése ugyanazokra hárul, akik a korábbiakkal is csak nagynehezen birkóztak meg.