Tavaly a GDP 1,9 százalékát fizettük ki az államadósság kamataira, s idén sem jobb a helyzet.

Idén havi 3-4 milliárd euróval nő az államadósság, írja a Ziarul Financiar (ZF). Az év első két hónapjában az ország adósságállománya 170 milliárd euróról 177 milliárd euróra emelkedett.

Február végén az államadósság a GDP 52,4 százalékára nőtt. Ez jóval alacsonyabb az Európai Unió átlagánál, azonban mégis aggasztó, nem csupán a növekedés ütemét illetően, hanem a kölcsönök kamatainak tekintetében is.

„Oda jutottunk, hogy a kamatok a GDP 1,9 százalékát teszik ki. Ez nekem nagyon soknak tűnik. Hogy legyen egy viszonyítási alapunk erről az 1,9 százalékról, 2023-ban a társasági adó a GDP 1,8 százalékát tette ki. Valamennyi vállalat nyeresége után kevesebb adót szedtünk be, mint amennyit kamatokra költöttünk. Ez azért van, mert a befektetők magas hozamot akarnak, mivel Románia esetében nagyobb a rizikó, mint a amekkora a térség más országainál fennáll” – nyilatkozta a ZF-nek Andreea Nica, a pénzügyi elemzők szakmai szervezete (CFA Románia) igazgatótanácsának az alelnöke.

A befektetők azért kérnek nagy kamatokat, mivel úgy látják, hogy Románia a hiteleket nem megfelelő módon használja fel. „Mi nem egy fenntartható gazdasági fejlődésre fordítjuk a felvett pénzt, hanem a költségvetési lyukak tömködésére. Nem a gazdasági növekedésre költjük a pénzt, hanem a nyugdíj- és az egészségbiztosítás hiányára, valamint egy nagyon nagy és nagyon költséges államapparátus fenntartására” – véli Andreea Nica.

Az államháztartás fenntarthatóvá tételéhez hosszabb távú stratégiára volna szükség. „Ezt egy négyéves mandátum alatt nem lehet véghez vinni, egy sokkal hosszabb időtartamú tervre van szükség. Azt látjuk, hogy nincs ilyen terv. Tulajdonképpen mi szeretünk terveket készíteni, csak gyakorlatba ültetni nem szeretjük őket” – mondja Andreea Nica.